715 milliárd forint az ára a Vodafone Magyarország Zrt. megszerzésének. A magyar állam és a 4iG közösen fizetne a vállalatért körülbelül annyit, mint a rezsivédelmi alap (700 milliárd), vagy a válságadókból várt plusz költségvetési bevétel (800 milliárd), de még az állam által fizetendő 350 milliárdos vételárrész is összemérhető azzal, amennyit az állami beruházások kényszerű halasztásával spórolnának.
Az utóbbi 30 év legjelentősebb távközlési tranzakciójának, a legfeljebb a rendszerváltást követően a Matáv privatizációjával összehasonlítható mértékű akvizíciónak nevezte Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója, hogy a 4iG többségi, 51 százalékos, míg az állam 49 százalékos tulajdonrészt szerez a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben, vagyis ketten együtt felvásárolják Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatát. Az ügylet költsége sem mindennapi:
a bejelentés szerint a vételár 715 milliárd forint.
A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíteni tervezett (ez többek között azt jelenti, hogy az ügylet versenypiaci hatásait nem vizsgálhatja a GVH) felvásárlás költségének ugyan 49 százalékát állja az állam részéről vevőként fellépő befektetési cég, a Corvinus Zrt., a másik 51 százalékot a 4iG fizeti ki, a 715 milliárdos vételár és az ennek állami része, 350,35 milliárd forint egyaránt szinte felfoghatatlanul nagy összegek.
Néhány példa az összehasonlíthatóság kedvéért:
- A 715 milliárdos vételár több, mint a júniusban bejelentett 700 milliárd forintos rezsivédelmi alap, amit a kormány azért különített el, hogy fedezze a rezsicsökkentést, ami valójában rezsiemelés, hiszen ezzel együtt döntött a kormány arról is, hogy csak az átlagfogyasztási szintig adják a gázt és az áramot “rezsicsökkentett” áron, afelett “lakossági piaci árat” kell fizetni, ami az áramnál kétszeres, a gáznál hétszeres ár.
- A Vodafone-felvásárlás költsége alig kevesebb, mint az a 800 milliárd forint, amit a május végén bejelentett kormányzati “válságintézkedés”, az új és megemelt ágazati különadók, az “extraprofitadók” kivetése jelent, hiszen ezektől 800 milliárd forint bevételt vár a kormány a bankszektor, az energiaszektor, a biztosítói piac, a légitársaságok, a telekomcégek, a gyógyszerforgalmazók, a kiskereskedelem és a reklámozók részéről. Ráadásul ezeknek az adóknak egy részét végső soron a fogyasztók fizetik meg.
- Az államra eső, 350 milliárdos vételárrész ahhoz képest is jelentős tétel, amennyit szintén a közelmúlt “válságintézkedései” részeként a “magán spórol az állam” jegyében határozott el a kormány: a minisztériumok büdzséjének 10 százalékos csökkentése idén 581 milliárdos, az állami beruházások halasztása 2022-2023-ban további, összesen 1150 milliárd forintos megtakarítást jelent.
