"Válságok korában zajlik a kormányzás. Amikor azt hittük az idei év elején, hogy túl vagyunk a nehezén, akkor kitört a háború a szomszédban. A következő évek és évtizedek is a veszélyek és válságok keretében telnek majd. Ez nem politikaelméleti okoskodás, hanem valós fizikai veszélyeket jelent. Az elkövetkezendő időszakban biztonsági kihívások a gazdaság, az energiaellátás és az egészség területén is. Az elmúlt 12 évben ezeket a válságokat sikeresen kezelte Magyarország, mindig erősebben került ki belőlük. A siker kulcsa, hogy soha nem adtuk fel a nemzeti érdek elérésére vonatkozó döntéseinket" – mondta Szijjártó Péter a bizottság előtti bevezetőjében.

Az új világrend drámai kialakulásához járul hozzá a háború - mondta a miniszter. A hosszú távú kelet-nyugat konfliktus egyik következménye Szijjártó szerint a biztonsági rendszer törékennyé válása, globális energiakrízis, élelmiszer-ellátási válság a világ nagy részén, valamint a kereskedelmi útvonalak újratervezése. Ezekből következik Magyarország számára a külügyminiszter-jelölt szerint, hogy a nemzeti érdekérvényesítés marad a külpolitika alapja.

A fő célkitűzés továbbra is, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg, mert kirobbanásához semmi közünk. Magyarország nem szállít továbbra sem fegyvereket, és nem is engedi a területén keresztül fegyverek szállítását közvetlenül Ukrajnába. Meg kell állítani a háború terjedését Ukrajna határain túl.

Az orosz katonai agressziót Magyarország elítéli – ismételte meg Szijjártó Péter, aki szerint a közel 700 ezer Magyarországra érkezett menekült ellátása példája annak, hogy melyik oldalon állunk. A külügyminiszter kevésbé egy bizottsági bemutatkozást tartott, mint inkább megismételte rendszeres sajtótájékoztatóinak állandó és aktuális üzeneteit. A külgazdasági és külügyminiszter ezt megelőzően, szerda reggel a gazdasági bizottság ülésén is részt vett, ottani meghallgatásáról ide kattintva olvashatnak:

Szijjártó a Roszatommal hozná be a paksi bővítés jelentős lemaradását

A külgazdasági és külügyminiszter-jelölt az első, gazdasági bizottság előtti meghallgatásán az energiabiztonság kérdéseiről beszélt. A paksi bővítésnél nem váltaná ki az orosz felet Szijjártó Péter, aki azt állította, hogy a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülése óta mindent megtett az energiabeszerzés diverzifikálása érdekében.

Az energiapolitika fejlesztéséről, a diverzifikálásról is beszélt, szerinte ehhez a szövetségeseinktől semmiféle támogatást nem kapott Magyarország. Az Európai Bizottság súlyos problémákat okozó javaslatot tett le az asztalra a miniszterjelölt szerint, ami egy atomcsapás lenne a magyar gazdaság számára. 700 millió eurót kellene elkölteni, hogy az orosz kőolajról leváljon az ország, és így is 75 százalékos üzemanyagár növekedéssel járna. "Ha annyira be akarja vezetni a Bizottság a szankciókat, akkor vezesse be a tengeri szállításokra" – mondta Szijjártó Péter.

Az élelmiszer-ellátási válságra kitérve a miniszterjelölt kifejtette, hogy az a szélsőséges ideológiák és a terrorizmus terjedéséhez fog vezetni. "A szomszédok hová mehetnének máshova? A déli határra érkező migránsoknak viszont megálljt parancsolunk!" – utalt a két menekült tömeg közti különbségtétel okaira Szijjártó Péter.

"Ma már inkább keletről, mint nyugatról fújják a passzátszelet" – utalt a tőkeberuházások súlyára a külügyminiszter-jelölt.

A háború felértékeli a regionális biztonsági politika értékét, ezért nagy erőkkel kell támogatni a nyugat-balkáni csatlakozási törekvéseket – utalt az uniós bővítés magyar kormány által preferált irányára Szijjártó Péter.

A bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt arról kérdezte a külügyminiszter-jelöltet, hogy hogyan hat a mostani konfliktus Európára, és hogyan lesz képes egységes hangon szólni az Unió. Kitért a hatodik szankciós csomagra is, illetve megkérdezte, lesz-e egyáltalán ilyen csomag és milyen feltételekkel. Oroszország jövőbeni szerepére is kitért, amennyiben Putyin vissza kíván térni a jaltai rendszerhez, vagy a brezsnyevi doktrínához. "Lehet-e újra Jalta a jövő, vagy Helsinki lesz az?" – utalt a fontos nemzetközi megállapodások helyszíneire. Németh Zsolt rákérdezett a balti országokkal ápolt viszony változásaira és a V4 együttműködés jövőjére is.

Nacsa Olivér KDNP-s bizottsági tag a kormány Afrika-stratégiájáról kérdezte a miniszterjelöltet, a jobbikos Brenner Koloman pedig arról, hogyan osztoznak majd a minisztériumaik feladatköreinek átfedésein Navracsics Tiborral.

Vadai Ágnes, (DK)  megkérdezte, visszaadja-e a Barátság Érdemrendet Szijjártó Péter, amit Szergej Lavrovtól kapott, hiszen ekkor már tisztában volt vele, hogy az orosz titkosszolgálatok feltörték a külügyminisztérium belső hálózatát. Illetve megkérdezte, hogy tudott-e arról, hogy a titkosított hálózatot is feltörték, és ha nem, akkor miért nem. Vadai Ágnes Németh Zsolt Facebook-posztját is felemlegette, és megkérdezte, hogy ez az orosz kémekre és az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra is vonatkozik-e. A háborús és az emberiesség elleni bűncselekményeket is felemlegetve megkérdezte, támogatná-e a miniszterjelölt, hogy nemzetközi büntetőbíróság ítélkezzen az elkövetők és a felbujtók felett. Őrizetbe vennék-e ezeket a személyeket, akár az orosz elnököt, vagy a külügyminisztert, ha Magyarországra érkeznének. Vadai Ágnes kitért mindenre Gruevszkitől kezdve Szijjártó jachtozásáig.

Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője az olajembargó kapcsán megemlítette, hogy akár a békés atomenergia-felhasználást is elérhetik a szankciók, orosz urán nélkül pedig nehéz helyezetbe kerülhet a hazai energiaellátás, ezzel kapcsolatban folynak-e tárgyalások, illetve hogyan látja Szijjártó Péter Paks II. jövőjét, illetve az ellenzéki politikus sok szerencsét is kívánt "ehhez a rendkívül embert próbáló portfólióhoz". A Momentum frakcióvezetője arról is beszélt, hogy értesülései szerint az orosz gázt Magyarország az árképzési formula miatt drágábban veszi, mint sokan mások az unióból. Erre Szijjártó Péter sokatmondóan ingatta a fejét. Azt is megkérdezte, hogyan képzeli el Szijjártó a V4-es régiós együttműködést, és tervez-e a V4-eken túl, akár Románia, Horvátország bevonásával egy másik együttműködés létrehozását.

Gurmai Zita a bizottság szocialista tagja szintén a V4-ekről kérdezte Szijjártó Pétert, illetve arról, hogy valóban működésképtelen-e a régiós együttműködés, és ez hogyan változtatható meg. Melyik beruházást tartja a legsikeresebbnek a külföldről érkezők közül – kérdezte Gurmai. A szocialista bizottsági tag a gazdaság dübörgéséről is beszélt, majd gyors váltásban kitért az oktatásra, a nők arányára a kormány tagjai között, de kérdést már nem tett fel külön.

Szijjártó Péter a válaszadás során az Unió egységével kezdett a háború kapcsán. Öt szankciós csomag támogatása, közös álláspontok százainak aláírása és orosz nemzetközi pontok elvételének támogatása utána visszautasította a nemzetközi és hazai megnyilvánulásokat, melyek Magyarországot az EU egységének megbontásával vádolják. "Akkor is az EU-egység részesei voltunk, amikor az uniós országok államfői deklarálták, hogy a tagországok törekedni fognak arra, hogy az orosz beszállításoktól minél kevésbé függjünk, de csak olyan döntések születnek, amelyek figyelembe veszik a tagországok teljesen eltérő energiaszükségleteit. A hatodik szankciós csomag ezzel teljes mértékben ellentétes" – mondta Szijjártó Péter. A miniszterjelölt szerint teljesen egészséges Magyarország kőolajbeszerzésének diverzifikációja, mert két ellentétes irányból érkezik hozzánk a nyersanyag. A miniszterjelölt megismételte a kormányzati paneleket a filozófia és a fizikai kőolajbeszerzés közötti különbségről.

"Az MVM kötött az Exxonnal gázbeszerzési szerződést a román földgáz beszerzésére, melyet az Exxon a közelmúltban felmondott, vagyis a szövetségeseink nem segítenek a diverzifikációban" – érvelt Szijjártó Péter amellett, hogy a magyar diverzifikációs törekvések folyton akadályokba ütköznek. Éppen ezért is fontos lépés szerinte az önellátás felé vezető úton a Paks II. projekt. 2030-ig a fizikai indítás megvalósítása a cél a külügyminiszter-jelölt szerint, ez pedig az engedélyeztetésen múlik.

A földgázárakról Szijjártó Péter hevesen visszakérdezett: "Valaki hozza ide azokat a szerződéseket, amelyek harmad- meg feleekkora árképzéssel dolgoznak!" – kérte a miniszterjelölt. Szerinte nem számok, hanem formulák szerepelnek ezekben. A tájékozottságát nem is túl árnyaltan visszavetítő külügyminiszter-jelölt jelezte, hogy egyébként szívesen beszélget erről ellenzéki bizottsági tagokkal, mert "fontos téma".

Az orosz–ukrán háború kapcsán megint elmondta, hogy Ukrajna oldalán áll Magyarország, és elítéli az orosz agressziót. Hozzátette, hogy Magyarország biztonsága a legfontosabb. A háborús bűncselekmények elbírálása szerinte alapvető elvárás, amit támogattak is. Kiállunk Ukrajna mellett mindannak dacára, ahogyan bántak a magyarokkal az elmúlt időszakban és annak dacára, hogy megpróbáltak beavatkozni a magyar választásokba – mondta Szijjártó.

Finnország és Svédország csatlakozásával kapcsolatban azt mondta, pozitívan állnak igényeikhez, de ennek közös, egyhangú döntésnek kell lennie, márpedig Törökország egyelőre ellenáll. Magyarország a nyitott ajtók politikáját támogatja a NATO-ban és az EU-ban is – mondta Szijjártó Péter, aki szomorúan hozzátette, hogy ezt sajnos Brüsszelben sokan nem gondolják így a nyugat-balkáni országok csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban.

A V4-eknek szerinte már sokan halálhírét keltették, de nem képviseltek ezek az országok mindig mindenben közös álláspontot, ezt a háborús helyzet fokozottan kihozta, de a magyar kormány nem bírálja például a többi visegrádi ország fegyverszállításait. "Nem kell aggódni a V4-ek együttműködéséért" – mondta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter szerint a horvátok túl érzékenyek voltak Orbán Viktor kijelentésére, de ennek a félreértésnek nem lesz különösebb hatása a korrekt horvát–magyar viszonyra.

A külügyminiszter-jelölt büszke arra, hogy a Türk Tanácsban jelen vagyunk, Gruevszki menekültstátuszának elbírálása pedig szerinte nem a kormány dolga.

Nem csak az oroszok részéről történt támadás a külügyminisztérium ellen, mondta Szijjártó Péter. Minden kibertámadásra megfelelő válaszokat adnak a hatóságok. A kibervédelem összehangolása viszont nem az ő kezében van.