Svédország és Finnország tagfelvétele közvetve, de növeli Magyarország biztonságát – mondta a honvédelmi miniszterjelölt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi és rendészeti bizottsági meghallgatásán, amelyen megkérdezték tőle, hogy a hadiipari megrendelőt vagy a beszállítót tisztelhetik benne. Arról is beszélt, hogy katonacsaládból származik, és már a mohácsi vésznél harcoltak ősei. A jelölt átalakítaná a magyar tartalékos képzést.
Jóval nagyobb újságírói tömeg fogadta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmiminiszter-jelöltet, mint előtte Pintér Sándort a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának meghallgatásán. Szalay-Bobrovniczky Kristóf felvezetőjében beszámolt róla, hogy három területen van élettapasztalata: a nagyvállalati világban (ez megtanította a vezetői szerepek betöltésére), a kormányzathoz közeli vagy kormányzati munkában (Századvég vezetése, nagyköveti munka Londonban), és katonacsaládból származik, ahol négy tábornok is volt, és még a mohácsi vész idejéről is tud neves felmenőket említeni. "Az ország fegyveres védelme kora gyerekkorom óta az életforma része" – mondta a miniszterjelölt.
"Háború van. A szomszédunkban van háború. Egy olyan évtized elé nézünk, amikor a biztonsági kihívások állandó részei lesznek az életünknek" – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hangsúlyozta, reméli, hogy a NATO (ahová az első Orbán-kormány vitte be Magyarországot) mindig is védelmi szövetség marad, és nem lép fel támadólag. "Nem akarunk ennek a háborúnak a részesei lenni, de tudjuk, hogy kik az agresszorok, és kik a megtámadottak. Odaállunk Ukrajna mellé" – mondta a leendő honvédelmi miniszter.
Erős, magabiztos, jól felszerelt, harcolni képes hadsereget kell szerinte felépíteni. Célja a haderőfejlesztési program folytatása. A NATO által megkövetelt GDP-arányos védelmi költések kétszázalékos finanszírozásának közelében járunk a miniszterjelölt szerint. Az női és férfi katonák egyéni felszerelésének biztosítása mellett a létszámuk bővítése is fontos, valamint a honvédségen belüli karrierlehetőségek biztosítása és a társadalomba való visszatérésükhöz is segítséget kell nyújtani.
A NATO bővítésére (Finnország és Svédország tagfelvétele) Szalay-Bobrovniczky úgy reagált, hogy ez közvetett módon, de növeli Magyarország biztonságát. A honvédelem lesz az egyik legfontosabb terület a következő években, ezzel tisztában van. A tárca most civil kontroll alá kerül személyében, de minden eszközével azon fog dolgozni, hogy a katonai vezetés és a civil vezetés közötti irányítás hatékonyan és zavartalanul működjön együtt.
A miniszterjelölt új ajánlatot szeretne tenni a társadalomnak, hogy aki akar, részt tudjon venni a haza védelmében.
Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke kérdezett először. Ő a tartalékos haderővel kapcsolatban kérdezte, vagy inkább mondta, hogy fontos lenne annak bővítése. A minisztert végül arról kérdezte, ezzel kapcsolatban mi a stratégiai elképzelése. "A szomszédunkban háború dúl. A rendszerváltás óta hosszabb ideje volt a szomszédunkban háború, mint nem" – tette hozzá Kósa Lajos az állandó fenyegetést ecsetelve. "A 2004-es honvédelmi leépítés keményebb visszaesés volt, mint a trianoni diktátum jelentette haderő-leépítés" – vélte a bizottság fideszes elnöke. Arról is kérdezte a leendő minisztert, hogy milyen irányban gondolja folytatni a haderő-fejlesztési programot. A hadiipar újjáépítését is szóba hozta, kifejtve, hogy ma már szélesebb a termelési skála, mint korábban, amikor csak kézifegyvereket gyártott a Keserű művek. Megkérdezte azt is, hogy a V4-eken belül van-e lehetőség kooperációra a gyártásban. A hadiipar jelentős technológiai fejlesztéseket jelent, ami később megjelenik a polgári technológiában is, "például így hozták létre a margarint" – dobta be Kósa Lajos. A kérdése végül az volt, hogy "ha gyártunk valamit, akkor innen hogyan tovább?".
Harangozó Tamás először az évi 12 milliárd forintot termelő budapesti kaszinó koncesszióról kérdezte Szalay-Bobrovniczkyt, majd a honvédség által a leendő miniszter cégétől vásárolt repülőgépekről, majd egy orosz–magyar céggel közös vasútikocsi-gyártásról. "Az oroszokkal nem ellenérdekelt felek vagyunk, hanem pengeélen táncolunk, hogy ellenségek leszünk-e. Megtartja ezeket az üzleti érdekeltségeit?" – kérdezte a bizottság szocialista alelnöke. Megkérdezte, hogy a honvédelmi államtitkárságot a leendő miniszter kérésére szüntetik-e meg, illetve tervez-e változásokat a vezető beosztásokban. Harangozó úgy tudja, hogy a Honvédkórház kikerül a honvédelmi minisztérium berkeiből, de érdekelné, hogy mi lesz a sorsa. A szocialista képviselő itt is rákérdezett a határok őrzésére és a honvédség belügyi állomány általi tehermentesítésére, csakúgy, mint Pintér Sándornál. Kitért Schmidt Mária sorkötelezettségről tett kijelentéseire is, és kíváncsi volt, hogy mit gondol erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Harangozó Tamás kíváncsi volt arra is, hogy a honvédség képességeit felül kell-e vizsgálni a háború jelentette kihívásokra miatt. Rákérdezett a honvédségi állomány béremelésének esélyeire, és a szolgálati nyugdíj visszavezetésének lehetőségére is.
Lukács László György jobbikos alelnök először arról kérdezte Szalay-Bobrovniczkyt, hogy a minisztériumból miért mentek az egyenruhások és miért jöttek a civilek. A képviselő gazdasági összeférhetetlenséget és üzleti érdekeket említett: "Önben a megrendelőt, vagy a beszállítót tisztelhetjük?" - kérdezte a bizottság ellenzéki alelnöke. "Nem biztos, hogy jó, ha a miniszternek van ilyen érdekeltsége" és rákérdezett, van-e még olyan üzleti érdekeltsége, ami ebből a szempontból releváns lehet. Szükségesnek látja-e, hogy a kórházakban továbbra is honvédségi állomány legyen vezényelve. Megkérdezte továbbá, hogy ha egy NATO-szövetséges tagállamot támadás ér, akkor milyen lehetőségeket lát, Magyarország a védelmi kötelezettségét miképpen teljesíti?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf válaszában először a tartalékos haderőről beszélt. Szerinte a tartalékos kategóriákat érdemes lenne átalakítani, valamint ajánlatot tenni a társadalomnak. Ha valaki nem akarja az egész életét hivatásosként eltölteni, vagy akár a tanulmányai közé ékelve akar tartalékos képzést kapni, akkor erre is legyen lehetősége. A miniszter szerint a tartalékos haderő átalakítása lesz az egyik fontos tennivalójuk minisztersége során. Meghatározó beszerzések történtek szerinte az elmúlt időszakban, akár csapásmérő eszközök területén is. Szerinte a V4-együttműködés továbbra is fontos érték, amit a honvédelem területén is folytatni kell, függetlenül a politikai csatározásoktól.
Saját üzleti érdekeiről úgy nyilatkozott, eddig is a nemzet szempontjából értékelhető vállalkozásai voltak. Magyar nemzeti tulajdonként beszélt a személyes jelenlétéről nemzetközi cégekben. "Komoly emberek vagyunk, komoly feladatokra készülünk, fel sem merült, hogy az összeférhetetlenségi szabályok előírásainak ne tegyek eleget" – zárta le a kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A Honvédkórház kérdéséről úgy nyilatkozott, hogy alapvető feltétel a katonai egészségügyi szolgáltatás háttere, de ez nem fog sérülni az új struktúrában sem, aminek a pontos részleteiről még nem beszélt.
Magyarországon nincs sorkötelezettség, és ez így is marad – jelentette ki a miniszterjelölt. Szalay-Bobrovniczky saját példáját is a társadalom elé szeretné állítani, hiszen akkor állt be a tartalékos haderőbe, mikor a hazaszeretetén kívül más oka nem volt erre.
Csák János miniszterjelölt: Amit teszünk, annak a négy emberi jót kell támogatnia
