Az erős választási felhatalmazástól a rezsicsökkentés és a családok védelmén át a humanitárius célokig sok mindenre hivatkozott Varga Judit igazságügyi miniszter a Parlamentben, amikor a tizedik Alaptörvény-módosítás szükségessége mellett érvelt. A lépés azonban inkább a május végén megszűnő járvány-veszélyhelyzet utáni rendeleti kormányzás fenntartását szolgálhatja. A vitában a DK túlhatalmat emlegetett, a KDNP brüsszelezett, a Jobbik bírált, a Momentum mást ajánlott, az MSZP visszaélést sejt.
Az orosz–ukrán háború humanitárius katasztrófát teremtett és megváltoztatta a gazdasági kilátásokat is, ezekre a kihívásokra való válaszadáshoz ad teret, ad módot a „felelős cselekvés szabadságához” az Alaptörvény mostani módosítása – mondta expozéjában a Parlament ülésén Varga Judit miniszter. „Fontossá vált a béke és a biztonság garantálása és a gazdasági recesszió hatásainak kezelése” – emelte ki a miniszter.
Varga Judit arról is beszélt: fenti kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell „a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”. Kiemelte, ez azt is jelenti, hogy „a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”.
Hol volt Brüsszel az Aranybulla idején?
A miniszter után a frakciók vezérszónokai következtek. Vitányi Iván (Fidesz) például arról, hogy „a nemzetközi gazdasági változások kivédéséhez” biztosítani kell a lehetőséget, mert a választáson az emberek arról foglaltak állást, hogy „a háború árát ne a magyar emberek fizessék meg”. Úgy vélte, a rendkívüli jogrend „eszköztára” már az elmúlt években bizonyított, használni kell továbbra is.
Arató Gergely (DK) szerint az Alaptörvény-módosítással a kormányzat olyan túlhatalmat nyer, amire nincs is szüksége, ráadásul aktuális politikai szándékaik szerint módosítgatják a jogszabályt. Elismerte, hogy a háborúnak van biztonsági és gazdasági kockázata, de ennek kezeléséhez „biankó csekkre” nincs szükség, a cél szerinte a gazdasági döntések ellenőrzés nélküli meghozatala lehet.
Simicskó István (KDNP) úgy vélte, aktuális és indokolt az Alaptörvény-módosítás, „szükség van a biztonságot megteremtő végrehajtói feladatok” biztosítására. Emlékeztetett, a „jugoszláv háború idején is módosítottuk az alkotmányt, ekkor került bele a váratlan támadás esete”. A mostani módosítás „kielégítő és jó válasz” a humanitárius katasztrófára is – emelte ki.
Vejkey Imre (KDNP) is támogatásáról biztosította a módosítást, közben latin közmondásokat idézett, organikus jogfejlődésról, „az alkotmányosság szeretetéről” és nemzeti keresztény értékekről beszélt, továbbá „Brüsszelt” bírálta, amiért a magyar jogállamiságot kritizálják,
ők, akik az Aranybulla idején, 1222-ben még talán a törzsközösségi szinten voltak”.
Lukács László György (Jobbik) elismerte, hogy a háború sok mindenre hatással van, így az élelmiszerárakra is, azzal viszont vitatkozott a kormánnyal, hogy a tervezett Alaptörvény-módosítás lenne a legjobb megoldás a háború hatásainak kezelésére. „Önmagában az Alkotmánybírósági kontroll már nem elegendő” – mondja, jelezve azt is, hogy módosítás nélkül, eddig is tudták kezelné a hasonló helyzeteket, és egyelőre nem ígérte meg a javaslat támogatását.
Hajnal Miklós (Momentum) szerint „a magyar emberek nem újabb rendeleti kormányzásra, hatalmi barkácsolásra vágynak, hanem biztonságra, amikor egy agresszív hatalom hódító háborút vív a szomszédban”. Szerinte
a kormány célja, hogy félelemben tartsa az embereket, mert aki fél, annak könnyebb a torkán lenyomni a jogszűkítést és a megszorítást, miközben kivont karddal állhat a kormány, hogy íme, megvédünk titeket”.
Hajnal úgy vélte, a módosítás felesleges, visszaélésre adhat okot, amúgy pedig a kormánynak inkább a teljesen felborult költségvetés helyreállítása és az Oroszország irányába való kitettség felszámolása lenne a feladata.
Molnár Zsolt (MSZP) szerint a kétharmados Fidesz-többséggel a módosításról szóló „döntés már megszületett, így a vitának nincs értelme”, a javaslat „a rendeleti kormányzás további megalapozását szolgáló” módosítás, ami a politikus szerint alkalmat adhat akár újságírókat, akár az önkormányzatiságot fenyegető kormányzati lépésekre, amelyeknek semmi köze a háborúhoz. „Önök visszaéltek azzal, amivel lehetett, és amivel nem lehetett, azzal is” – bírálta a kormányt a járvány idején hozott intézkedéseiért.
Veszélyhelyzet: úgy megy, hogy marad
Varga Judit miniszter május 3-án nyújtotta be az Alaptörvény – sorrendben tizedik – módosítását a kormány nevében, miután a tervezett változtatást már április 21-én bejelentette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. A lépés tehát meglepetést nem okozott, legfeljebb a miértje lehet kérdéses, hiszen mint arról a hvg.hu is írt:
valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva tervezett Alaptörvény-módosításnak, viszont politikai célja az lehet, amit a kormány az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzás fenntartása.
A Varga Judit által benyújtott Alaptörvény-módosítás szövege amúgy nem tesz mást, mint a jelenlegi, hatféle különleges jogrend egyikét, a „veszélyhelyzetet” kiterjeszti az elemi csapás és ipari szerencsétlenség felsorolást megváltoztatva a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetére.
A jogszabály-tervezet készül arra is, hogy a még 2020-ban elfogadott kilencedik Alaptörvény-módosítás 2023. júliusi hatályba lépése után a jelenlegi hat különleges jogrendet háromra szűkül, így a jövőben érvényes besorolás szerinti változat majd csak 2023 júliusától lép hatályba. A részletszabályokat pedig a katasztrófavédelmi törvény párhuzamos módosítása tartalmazza.
Csakhogy a hvg.hu elemzése szerint a Gulyás, majd Varga által is hivatkozott indokok, a humanitárius helyzet, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus hatásainak kezelése alapvetően a jelen helyzetben nem indokolja az Alaptörvény módosítását, hiszen az elmúlt csaknem két és fél hónap tapasztalata az, hogy enélkül is viszonylag gördülékenyen kezelhető volt mindkét helyzet.
A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Láthatóan nem gátolta a jogszabály-módosítás hiánya a kormányt abban, hogy „minden idők legjelentősebb” humanitárius akcióját vezényelje le már több, mint 40 milliárd forint értékben, és tízezres számban gondoskodjon a menekültek ellátásáról, lakhatásáról, egészségügyi szolgáltatásáról, itt-tartózkodásáról.
Ugyancsak nem hiányzott eddig a módosítás ahhoz sem, hogy a Magyar Honvédség is felkészüljön minden eshetőségre. Persze a helyzet rosszabbodhat is, de erre a lehetőségre is van mozgástér a jelenlegi Alaptörvény keretei között is. Vagyis a kormánynak széles intézkedési jogköre van a helyzet kezelésére a hatályos jogszabályok szerint is.
Lenne mód és tér cselekedni enélkül is
Az Alaptörvény szerint már most is hatféle különleges jogrend áll rendelkezésre, bár ezek közül leginkább kettő jöhet szóba. Az egyik a „váratlan támadás”, amit külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén kell a kormánynak elrendelni.
A másik a „megelőző védelmi helyzet”, amit „külső fegyveres támadás veszélye” vagy „szövetségi kötelezettség teljesítése” esetén rendelhet el az Országgyűlés kétharmados többséggel. Ekkor a kormány felhatalmazást kap sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.
Amíg pedig Magyarország területi integritását sértő külső fegyveres támadás veszélye nem áll fenn, addig is van hova nyúlnia a kormánynak a jog terén. Ez a fenti két különleges jogrendi típus „bevezető, első lépcsőjének” tekinthető egyfajta különleges állapot, a már nem az Alaptörvényben, hanem a honvédségről szóló törvényben nevesített „honvédelmi veszélyhelyzet”.
Vagyis az Alaptörvény-módosítással, a veszélyhelyzeti kategória kiterjesztésével a kormány mindössze ugyanazt a széles jogi mozgásteret teremti meg magának, amihez az utóbbi majdnem két évben hozzászokott, ez pedig a rendeleti kormányzás. Ha viszont ez a kormány célja, miért nem hosszabbítja meg inkább a kétharmados többségével újra a járvány miatti veszélyhelyzetet?
Ennek vélhetően politikai okai vannak, méghozzá nem is egy. Egyrészt a pandémia – noha még mindig több halálos áldozatot követel naponta és sokakat betegít meg – egyre enyhül, a járványügyi korlátozásokat pedig mind feloldották, így az emiatti veszélyhelyzet jelentősége és az erre épülő rendeleti kormányzás hivatkozási alapja is sokat gyengült az utóbbi időben.
10 éves Orbán bunkósbotja, a kilencszer módosított "gránitszilárdságú" alaptörvény
Jó ideig lebegtette Orbán, hogy új alkotmányt készülne írni, hogy aztán 2010-es győzelme után az egyik első dolga legyen saját szája íze szerinti chartát készíttetni. Tíz éve terjesztették a parlament elé az alaptörvényt.
Varga Judit benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítását
