Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Fontosnak és komolynak hangzó bejelentéssel nyitott a választás utáni első kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter: a május 31-én lejáró, járvány miatti veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg, de megteremtik a lehetőségét annak, hogy a háború miatt egy új veszélyhelyzetet vezessenek be. Ennek érdekében a kormány egy újabb Alaptörvény-módosító javaslatot nyújt be a törvényhozásnak, így ezzel Gulyás szerint lehetséges lesz az Ukrajnában zajló háború miatt veszélyhelyzetet elrendelni.
„A kormány az Alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy a szomszédságunkban folyó háború esetén is a kormány cselekvőképessége biztosított legyen. A veszélyhelyzetnek az Alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. A kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremtenünk. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk” – magyarázta Gulyás.
A katasztrófavédelmi törvényt is módosítják, mert ez tartalmazza majd a részletszabályokat. Gulyás elmondta, minden olyan eszköznél, amit a kormány rendkívüli jogrend esetén alkalmazhat, szükségességi és arányossági vizsgálat van, tehát csak az adott területre lehet alkalmazni: humanitárius katasztrófára vagy háborús veszélyre. A miniszter szerint, ha valamit el kell hárítani ahhoz, hogy humanitárius szállítmányt küldjünk Ukrajnába, és ehhez jogszabálymódosításokra van szükség, akkor erre és mindössze erre a területre koncentrálódik majd a kormány rendkívüli szabályalkotási lehetősége. Megemlítette azt is, hogy nem lát okot például erre hivatkozva a népszavazások korlátozásának.
Senki sem támadta meg Karácsony népszavazását, de vélhetően így is ősszel lehet a referendum
Megszámolták a Karácsony Gergely kezdeményezte két népszavazási kérdéshez leadott aláírásokat, és mindkettőnél megvan az előírt 200 ezer érvényes aláírás, hivatalos döntés délután várható - értesült a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy lehet referendum a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék ügyében, de az biztos, hogy csak nyáron, vagy még inkább ősszel.
Kérdés, hogy a hivatkozott indokok, a humanitárius helyzet, illetve a szomszédos országban zajló háborús konfliktus hatásainak kezelése valóban indokolják-e az Alaptörvény módosítását. Alapvetően a jelen helyzetben nem indokolják, hiszen az elmúlt csaknem két hónap tapasztalata az, hogy enélkül is viszonylag gördülékenyen kezelhető volt mindkét helyzet. Láthatóan nem gátolta az Alaptörvény-módosítás hiánya a kormányt abban, hogy „minden idők legjelentősebb” humanitárius akcióját vezényelje le eddig 40 milliárd forint értékben, és tízezres számban gondoskodjon a menekültek ellátásáról, lakhatásáról, egészségügyi szolgáltatásáról, itt-tartózkodásáról. Persze nemcsak az állam gondoskodik róluk:
Harangláb: A határmenti kisfalu, ahol ukrán, magyar együtt mutat példát
Az ukrán-magyar határon fekvő kis faluban mindent összekapartak a helyiek, és összefogva látják el az ide érkező egyre több, háború elől menekülő családot. Közben a fronton harcolók is kapnak tőlük.
Ugyancsak nem hiányzott eddig az Alaptörvény-módosítás jelentette különleges jogrendi kategória ahhoz, hogy a Magyar Honvédség is felkészüljön minden eshetőségre, ahogyan azt Benkő Tibor honvédelmi miniszter is hangoztatta. Persze a helyzet rosszabbodhat is, a szomszédos országban zajló háborús konfliktus okozhat még komolyabb problémákat, megoldandó helyzeteket, ahogyan arra Gulyás Gergely miniszter is utalt. Csakhogy erre a lehetőségre is van mozgástér a jelenlegi Alaptörvény keretei között is. Sőt, olyannyira felkészült a kormány, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már a háború kezdete előtt, február 12-én, az évértékelőjében kijelentette, hogy
háború esetén akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek Ukrajnából. (...) a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést (...) háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel”.
A kormánynak valóban széles intézkedési jogköre van a helyzet kezelésére a hatályos jogszabályok szerint is. Az Alaptörvény szerint már most is hatféle különleges jogrend áll rendelkezésre – rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet – bár ezek közül leginkább kettő jöhet szóba. Az egyik a „váratlan támadás”. Ezt a külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén kell a kormánynak elrendelni, „a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében”.
Háború a szomszédban: milyen rendkívüli intézkedések várhatók itthon?
Az orosz-ukrán konfliktusnak már Orbán Viktor által is elismerten háborúvá fajulása, a szomszédos Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzet, egy esetleges menekülthullám, továbbá a következményekre felkészülés itthon is különleges lépéseket tehet szükségessé. Sorra vesszük, milyen rendkívüli intézkedések várhatók.
Ennél eggyel puhábbak a „megelőző védelmi helyzet” elrendelésének feltételei, hiszen ezt már „külső fegyveres támadás veszélye” vagy „szövetségi kötelezettség teljesítése” esetén is elrendelheti az Országgyűlés, méghozzá kétharmados többséggel. Ekkor a kormány felhatalmazást kap sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. Amíg pedig Magyarország területi integritását sértő külső fegyveres támadás veszélye nem áll fenn, addig is van hova nyúlnia a kormánynak a jog terén. Ez a fenti két különleges jogrendi típus „bevezető, első lépcsőjének” tekinthető egyfajta különleges állapot, a már nem az Alaptörvényben, hanem a honvédségről szóló törvényben nevesített „honvédelmi veszélyhelyzet”.
A honvédelmi veszélyhelyzet elrendelése a törvény szerint „Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira való felkészülés” vagy “az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében” válhat szükségessé. Előbbi indokra hivatkozva már eddig is bevezethették volna ezt – a nevével ellentétben kizárólag békeidőben alkalmazható – veszélyhelyzetet. Ehhez még az Országgyűlésre sincs szükség. A kormány fél évre saját hatáskörben is bevezetheti, csak az újabb fél éves meghosszabbításhoz kell – az amúgy jelenleg és a jövőben is kormánypárti többségű – honvédelmi bizottság jóváhagyása.
Ha pedig a humanitárius katasztrófa jelentette kihívásokra akar speciális választ adni a kormány, ahhoz éppen elég lenne az amúgy is módosítani kívánt katasztrófavédelmi törvény módosítása, hiszen a humanitárius akciót levezénylő katasztrófavédelmi szervek működését ez a jogszabály szabályozza.
Az ok, amiért a kormány a jelek szerint ragaszkodik az Alaptörvény módosításához – 10 év alatt tizedszerre – sokkal inkább az lehet, hogy egy új veszélyhelyzeti státusz az említett hat különleges jogrendi kategóriába illeszkedne a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre való hivatkozáshoz hasonlóan, e speciális, alaptörvényi jogrendek közös jellemzője pedig az, hogy
bevezetésükkel kisebb-nagyobb mértékben rendszerszinten változik meg az állam működése, sőt alapvető jogok is felfüggeszthetők.
Vagyis egy új veszélyhelyzeti kategóriával a kormány ugyanazt a széles jogi mozgásteret megteremthetné magának, amihez az utóbbi majdnem két évben hozzászokott, ez pedig a rendeleti kormányzás. Ha viszont ez a kormány valódi célja, vajon miért nem hosszabbítja meg inkább a kétharmados parlamenti többsége révén könnyedén újra a járvány miatti veszélyhelyzetet? Ennek vélhetően politikai okai vannak, méghozzá nem is egy. Egyrészt a pandémia – noha még mindig több halálos áldozatot követel naponta és sokakat betegít meg – egyre enyhül, a járványügyi korlátozásokat pedig mind feloldották, így az emiatti veszélyhelyzet jelentősége és az erre épülő rendeleti kormányzás hivatkozási alapja is sokat gyengült az utóbbi időben.
10 éves Orbán bunkósbotja, a kilencszer módosított "gránitszilárdságú" alaptörvény
Jó ideig lebegtette Orbán, hogy új alkotmányt készülne írni, hogy aztán 2010-es győzelme után az egyik első dolga legyen saját szája íze szerinti chartát készíttetni. Tíz éve terjesztették a parlament elé az alaptörvényt.
Másrészt, és ez talán még fontosabb: egy, a szomszédunkban zajló háborúra adott konkrét kormányzati válasz, intézkedéscsomag – főleg a különleges lépésnek tekinthető Alaptörvény-módosítás formájában – egy cselekvő, a reagálóképességét demonstráló kormány képét erősíti a közvéleményben. Erre enged utalni Gulyás Gergely megfogalmazása is, miszerint a lépés célja, hogy „a kormány cselekvőképessége biztosított legyen”. További politikai ütőkártya lehet a Fidesz és a kormány kezében maga az Alaptörvény-módosítás: ha az ellenzék is támogatja a kormány indítványát, az kommunikálható úgy, hogy a választást követően legitimálják a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat. Ha viszont nem szavazzák meg, a Fidesz és a kormány ujjal mutogathat az ellenzékre, mondván: ellenzi a humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges lépést. Nem mellesleg mindez a frissen Parlamentbe jutott Mi Hazánk politikai mozgásának „tesztelésére” is jó. A Mi Hazánk már be is jelentette: nem támogatják az Alaptörvény-módosítást, mert szerintük a kormány provokálná az oroszokat a háborús veszélyhelyzet kihirdetésével.
Gulyás: A háború miatt módosítják az Alaptörvényt, május közepén állhat fel az új kormány
