„Magyarországon ma nincs demokrácia és nem lesz szabad választás. Ha az lenne, nyolcvan százalékkal váltanánk le Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb bűnözőit” – mondta a vasárnap este a közmédia székháza előtt tartott tüntetésen Márki-Zay Péter. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és a többi felszólaló mind azt követelte, hogy az MTVA és a KESMA fejezze be az orosz propagandát, és engedje be az ellenzéki politikusokat. A választás tétje szerintük az, a kelethez és Vlagyimir Putyinhoz tartozunk-e, vagy Európához.
Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a pártok kedd esti tüntetésén jelentette be, hogy vasárnap délután újra a közmédia székháza előtt fognak demonstrálni. Az ellenzék akkor a Nemzetközi Beruházási Bank budapesti jelenléte és Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tüntetett.
Közösségi oldalán Márki-Zay azt írta, azért tüntetnek, hogy a magyar emberek adójából működő közmédia fejezze be az orbáni és a putyini hazug propaganda sugárzását. A tüntetésen felszólal Márki-Zay Péter mellett Hadházy Ákos is.
Az első felszólaló – és az esemény házigazdája – Hadházy Ákos országgyűlési képviselő volt, aki először egy perc csendet kért a résztvevőktől, hogy így emlékezzenek a járványban eddig elhunyt 45 ezer magyarra és azokra is, akik az elmúlt napok orosz agressziója miatt vesztették életüket.
„Voltunk itt már többször, nem elégszer és nem elegen, mert a propaganda székháza él és virul. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell többször eljönni a Kunigunda utcába” – magyarázta a tüntetés létjogosultságát Hadházy, aki szerint a Fidesz propagandatévéje hű csatlósként közvetíti az orosz propagandát.
Aktualitás a közelgő választás is, hiszen fel kell arra hívni a figyelmet, hogy miközben
a miniszterelnök hetente többször papolhat élőben a közmédiában, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje még egyszer sem tehette be a lábát az MTVA épületébe – emlékeztetett.
Szombaton Hadházy Szél Bernadett képviselővel járt már a helyszínen, és megnézte azokat a zsilipkapukat, amiket felszereltek a székházhoz. Felidézte azt a pénteken elfogadott orosz törvényt is, mely 15 év börtönnel fenyegeti mindazokat, akik „szándékosan hamis információkat terjesztenek” az orosz fegyveres erőkről.
„De jó, hogy ez még nem így van nálunk” – tette hozzá.
Úgy vélte, Oroszországban ugyanúgy iktatják ki a szabad sajtó elemeit, mint most a repülőtereket Ukrajnában.
Hadházy szerint ahogy nőnek a bajok és az elégedetlenség, úgy zárják el az utolsó független tévét és rádiót is. Aztán lekapcsolják a Facebookot, a Twittert, és marad a sötétség. Ez a pályaív az oroszoknál már megvalósult, de a politikus szerint biztosak lehetünk benne, hogy ha engedjük, mi is ugyanoda fogunk érkezni Magyarországon.
Ahol most tartunk, az már nem demokrácia. Egy bűnszervezet által egyre biztosabban felépített diktatúrában élünk, aminek április 3-án véget kell vetnünk – mondta.
Moszkva vagy Európa
A Fidesz Hadházy szerint évek óta eteti Európát azzal, hogy mekkora itt a demokrácia. De úgy látja, ennek megcáfolására csak egyetlen számot kell megkérdezni: hányszor szerepelt a közmédiában Orbán és hányszor az ellenzék.
„Orbán 200-szor beszélt itt, ellenzéki vezető egyszer sem. Nincs több kérdés” – tette hozzá.
Hadházy szerint a tüntetéssel azt követelik, hogy állítsák le a Kunigunda utcai épületben az orosz propaganda sugárzását és engedjék be az ellenzéket. Valamint a tüntetéssel azt is jelzik, hogy ilyen körülmények között ez a választás nem szabad és nem tiszta.
„Olyan ez, mint amikor kiállunk egy meccsre és tudjuk, hogy hülyére doppingolja magát az ellenzék, hogy a bírót lefizették, tudjuk, hogyan fognak minket rugdosni, de elindulunk, mert a szabályokat is ők hozzák. Azzal, hogy itt vagyunk, egyfajta panaszt teszünk” – sorolta a politikus.
Hadházy szerint meg kell üzenni azt is, hogy „lesz még valódi közmédia, szabad sajtó Magyarországon, a propagandisták pedig mennek a levesbe”.
Hadházy arra is emlékeztetett, hogy a választásokat el is lehet veszíteni. De nem azért vannak itt, hogy előre magyarázzák a bizonyítványt, hanem hogy kimondják: ez a választás nem tiszta, nem fair, nem demokratikus és nem szabad.
Soha többé nem lehetünk statiszták Orbán rendszerében – fogadkozott.
Hadházy magát is megkövette, mert úgy vélte, Magyarországon ők is felelősek abban, hogy Orbán eljuthatott idáig. „Mindannyian kaphatunk feloldozást, ha az utolsó pillanatig megteszünk mindent, amit megtehetünk” – ígérte.
Mindenkit arra kért, hogy március 15-én menjen el az ellenzék nagygyűlésére, és április 3-án menjenek el szavazni, ahol Európa és Moszkva között kell majd választani.
Tovarisi konyec
Második felszólalóként Szél Bernadett lépett a színpadra, aki mindenkit arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás hajnalán az akkori fiatal demokraták kiadtak 12 pontot március 15-én, melynek első pontja pártoktól független szabad sajtót követelt.
Ehhez képest, amikor megépítették a NER-t, az első dolguk az volt, hogy elfoglalták az állami rádiót, a televíziót és a médiahatóságot, ráadásul mindezt az emberek adójából.
Szél szerint a közmédia arról sem számolt be, hogy ellenzéki előválasztás volt Magyarországon és azóta sem szólaltatta meg Márki-Zay Pétert.
Aznap, amikor Vlagyimir Putyin megtámadta Ukrajnát, Szél szerint a közmédiában „felcsavarták a potmétert”, és még az is elhangzott, hogy az orosz katonák szakszerűen vonultak be Ukrajnába, vagy hogy Csernobilt azért foglalták el az oroszok, nehogy a végén támadás érje.
Orbán azért lett pária, mert kiszolgálta Vlagyimir Putyint. A keleti nyitással elszakította Magyarországot a nyugattól, amiben hatalmas segítségére volt a közmédia – sorolta.
Szél Bernadett úgy látja, 28 nap múlva lehetőségünk lesz visszaadni a közmédiát, és újra csatlakozzunk a nyugathoz.
„Tovarisi konyec” – üzente a politikus beszéde végén.
Harmadikként Szabó Tímea, Óbuda-Békásmegyer országgyűlési képviselője következett. Ő azt mondta, azért állnak a Kunigunda utcában, mert ebből elegük van. Kiemelte, hogy Papp Dánielnek tulajdonképpen igaza van, hiszen a közmédia valóban nagyon független: az ellenzéki politikusoktól, kritikus civilektől és több millió magyar állampolgártól.
„Most végre szerepelni fogunk a tévében” – mutatott fel ekkor az épület tetejére, ahol a rendezvény megjelent egy kamera, a tömeg pedig azt kezdte el kiabálni, hogy „Gyertek le”.
A köztévé – Orbán Viktor vezetésével – és az egész Fidesz-kormány beállt Oroszország, a háborús bűnös Putyin és az atom mögé. Mi ebből nem kérünk – emelte ki.
„Mi nem Oroszországot, hanem Európát és szabadságot akarunk” – mondta Szabó Tímea, aki szerint Orbán Viktornak halvány gőze sincs, hogy mit kell most mondani, de mi tudjuk, hogy Európa a jó és Putyin rossz, ezért kell elmenni szavazni április 3-án.
Putyin egy új Szovjetuniót akar építeni, és Orbán Viktor ehhez asszisztál – mondta.
Varju László, Újpest-Angyalföld képviselője és képviselő-jelöltje volt a negyedik felszólaló. A Demokratikus Koalíció emlékeztetett rá, hogy ami elvezetett idáig, azt mind ebben az épületben kezdeményezték.
Visszaidézte azt is, hogy mióta utoljára itt járt képviselőtársaival együtt, golyóálló üveges monstrumot építettek a székházhoz. (A DK-s képviselőt az ügyészség súlyos testi sértéssel és garázdasággal vádolja a dulakodás miatt, ami 2018-ban a köztévénél tartott tiltakozáson történt.)
Varju szerint ebben a tévében hangzott el, hogy a megtámadott Ukrajna felelőtlen, amiért harcol a szabadságáért, mert nem adta meg magát. 1956 mártírjai forognak a sírjukban – mondta.
Mi magyarok pontosan tudjuk, milyen az, amikor harcolni kell a szabadágért, mindent megteszünk, hogy a magyar szabadságot visszaszerezzük a bitorlóktól. Ukrajna mellett állunk, bármit is hazudoznak ebből a tévéből. Ebből elég volt – üzente Varju.
„Ők Orbánt választották, Orbán Putyint, Putyin pedig a háborút. Mi azonban békét akarunk. Április 3-án a választás Orbán vagy Európa, Putyin vagy demokrácia, háború vagy béke” – ismételte meg az előtte felszólalók szavait a politikus.
Brenner Koloman, az országgyűlés jobbikos alelnöke is arról beszélt, hogy Orbán Viktor és kétkulacsos külpolitikája végérvényesen megbukott, de eközben a közmédiában még mindig az orosz propagandát nyomják. A közmédiát nemzetbiztonsági kockázatnak látja, hiszen az orosz propagandát terjeszti.
„Tőlünk senki ne féltse a magyar televíziót, nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk. Tőlünk senki ne féltse Magyarországot, nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk” – fejezte be beszédét Brenner Koloman.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke is azokra az adásokra emlékeztetett, melyben a közmédia az orosz propagandát terjesztette az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Ez a köztévé pedig évente 130 milliárd forintba kerül – mondta.
A közmédia emellett Paks2 legnagyobb támogatója. Kanász-Nagy szerint az atomenergia szükségességéről lehet vitatkozni, bár ő zöld politikusként azt mondja, hogy helyette a megújuló energiára kell koncentrálni. Az viszont nem képezhet vitát február 24-e óta, hogy Paksot orosz pénzből, hitellel és technológiával nem szabad megépíteni.
Ezután Hajnal Miklós, a Momentum képviselő-jelöltje folytatta a közmédiában folytatott orosz propaganda példáival, köztük ifj. Lomnici Zoltán szavait is idézte, aki azt mondta, hogy ha igaz, amit Putyin mond, vagyis az, hogy Ukrajnában népirtás zajlik, az „árnyalja a háború képét”.
A magyar propagandamédia Putyin szócsöve is – mondta Hajnal, aki szerint ugyanakkor ez nem most kezdődött. Úgy tudja, idén már olyan lehetőség sem lesz, hogy az ellenzéki politikusok öt percet kapjanak a közmédiában, mint négy évvel ezelőtt.
Mondjuk együtt április 3-án, hogy Elvtársak, vége – kért mindenkit Hajnal.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője következett, aki szerint Magyarország útja nem Moszkva, hanem Európa felé van.
Ő is emlékeztetett rá, hogy a putyinizmus nem az elmúlt hetekben költözött be a Kunigunda utcai épületbe, ott van egy évtizede. Azt is felidézte, hogy egy felmérés szerint a Fidesz-szavazók negyede már azt gondolja, az uniós szövetségünket fel kellene, hogy váltsa a Moszkvával való együttműködés.
„Győznünk kell, mert Orbánisztán vagy az Európai unió között kell választanunk” – mondta Ujhelyi.
Az Egységben Magyarországért médiapolitikai szakreferense, Polyák Gábor szintén „provokációval” kezdte.
„Onnan lehet tudni, hogy Magyarországon sajtószabadság van, hogy a kormány határozatba foglalta azt” – jelentette ki.
Szerinte, amiben élünk, az a gyűlölködés és a megbélyegzés szabadsága, nem sajtószabadság. Az egész ország tele van jól megfizetett propagandistával és köszönetet mondott azoknak a valódi újságíróknak, akik az elmúlt 12 évben kitartottak.
„A propaganda megvezeti és lenézi azokat, akiknek szól. A szemükbe hazudik és azt akarja, hogy elhiggyenek mindent. Ellenségeket gyárt, ahol pedig ellenség van, ott háború lesz” – mondta Polyák.
Azt kérte, legyünk mi azok, akik képesek túllépni a hidegháborún, akik értik, hogy a sajtószabadság legfőbb célja a párbeszéd, hogy legyen egy hang, ami meghallgatja és megérti a másikat, és el tud jutni egy közös álláspontra.
Polyák ezután felsorolta az ellenzék médiaprogramjának pontjait.
„Egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a szakadékok nem áthidalhatatlanok. A választás tétje, hogy tovább építjük-e a keleti mítoszokat és a gyűlöletet, vagy a józan ész győz” – fejezte be beszédét Polyák.
Végül Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lépett a színpadra. Márki-Zay visszaidézte a húsz évvel ezelőtti választást, amit kis különbséggel veszített el Orbán Viktor. Mint mondta, ő akkor – a Fidesz mellett kampányolva – azt a következtetést vonta le, hogy „még ennyit sem lett volna szabad lopni”, a miniszterelnök viszont azt, hogy a sajtót be kell szántani.
Azóta a gyűlölet és a hazugság ömlik a kormányzati sajtóból – emlékeztetett a politikus.
Márki-Zay szerint nem lehet rá panasza, hogy az ismertsége alacsony lenne, és felidézte, hogy néhány napja egy kisfiúval találkozott, aki rámutatva csak annyit mondott, hogy „itt van a mini-Feri”.
Mint mondta, ez számára nem ismeretlen, Hódmezővásárhelyen már megtapasztalhatta kicsiben ugyanezt és hozzá is szokott a támadásokhoz. Márki-Zay szerint az ellene felhozott vádak közül a legsúlyosabb igaz volt: azzal vádolta Lázár János korábban, hogy „ő támogatja a cigányokat”. De felidézte annak az óvónőnek az állításait is, aki szerint ő már 3 évesen buta volt.
Az ukrán háborúval kapcsolatban is minket vádolnak hazugsággal, pedig ők hazudnak – mondta a politikus, aki példaként hozta fel, hogy Magyarország az Európai Unió részeként igenis szállít fegyvereket Ukrajnának.
Márki-Zay szerint a Fidesz róla is hazugságokat terjeszt, azt mondják, hogy a baloldal bezárná a kórházakat, beszüntetné a minimálbért. A közmédia ráadásul nemcsak hazudik, hanem el is hallgat, nem beszélnek például Kaleta Gáborról, Szájer Józsefről vagy Boldog Istvánról, de arról sem, hogy Magyarország az Európai Unió második legszegényebb országa, vagy a Covid-halálozásról - sorolta. Elhallgatják emellett a hódmezővásárhelyi fejlődést is - sorolta az eredményeket az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Hozzátette azt is, hogy a Fidesz az ellenzék programjáról is hazudik.
Mi nem a kelethez tartozunk, hanem a nyugathoz. Putyin helyett Európát – követelte Márki-Zay.
„Egy csoda, ami Magyarországon van, hogy 12 év agymosás után esélyünk van rá, hogy leváltsuk ezeréves történelmünk legkorruptabb kormányát” – tette hozzá, de hozzátette: Magyarországon ma nincs demokrácia és nem lesz szabad választás.
Ha ugyanis szabad választás lenne, szerinte nyolcvan százalékkal váltanánk le Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb bűnözőit.
Márki-Zay elmondta: követelik, hogy az MTVA, a KESMA lapok is fejezzék be az orosz propagandát, hogy az ellenzék programját bemutathassák a közmédiában, hogy a valódi híreket közvetítse és azt is, hogy Orbán Viktor álljon ki egy nyílt, élőben közvetített vitára.
„Orbán az erőszak világát, és Putyint választotta, mi Európát választottuk. Április 3-áig még 28 nap van, ennyi idő alatt ez az épület valószínűleg nem fog megnyílni előttünk. Ebben az időszakban Önök a mi médiánk” – tette hozzá.
Tolvajok vagy tisztességes emberek, háború vagy béke – Márki-Zay szerint ez a választás tétje.
„Ebből a mély gödörből, amibe Orbán Viktor vezette az országot, a kijárat nem jobbra vagy balra van, hanem csak felfelé. Hajrá, Magyarország – fejezte be beszédét az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
