Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
77 milliárd forint – ennyi pénztől esett el tavaly Magyarország, mert a kormány bele akart szólni, ki osztja szét a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt támogatásait. Arra azonban valószínűleg nem számítottak, hogy az európai értékek mellett elkötelezett, de pénzszűkében lévő helyi civileket a norvégok helyett Brüsszel fogja felkarolni:
az Európai Bizottság új programjában hamarosan úgy pályázhatnak több tízmillió forintra, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem szólhat bele a folyamatba.
Az Európai Bizottság persze nem ebben a költségvetési ciklusban támogat először NGO-kat: a 2014–2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A támogatott pályázatok sokfélék voltak: gyakran foglalkoztak a gyermekjogokkal, a nők helyzetével, az aktív állampolgársággal, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatokkal. Ezekre olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy a 900 millió eurós keretre lényegében csak konzorciumok tudtak pályázni, és forrásaink szerint még nekik is olyan volt megnyerni egy-egy pályázatot, mint egy lottó ötöst. Helyi, kisebb civil szervezeteknek nem sok esélye volt.
Civilek a jogállamiságért
Az eddigi rendszeren változtat a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) program, mely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Fontos változás viszont, hogy az Európai Parlament és uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban másfél milliárd euróra növelte a hétéves keretet, és kibővítette azt egy új ággal: ez az uniós értékek védelme és népszerűsítése.
Vagyis ezzel pénzhez juthatnak azok a helyi civil szervezetek is, amelyek a jogállamiságért, demokráciáért, egyenlőségért és emberi jogokért küzdenek.
Különösen pikáns, hogy ennek első – jelenleg is futó – szakaszában az Európai Bizottság ügynöksége (EACEA) olyan lebonyolító szervezeteket keres, melyek közvetítőként tudnák segíteni a pályázatokra esélyes helyi NGO-kat. Ez nemcsak azt jelentené, hogy a pénzt osztanák tovább, hanem hozzá kellene járulniuk a kapacitásbővítéshez és tanácsokat is adnának nekik. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány éppen azért vétózta meg a Norvég Alaptól járó milliárdokat, mert nem volt hajlandó elfogadni, hogy egy független alapkezelő ossza szét a civileknek járó pénzt.
Információink szerint az uniós értékek védelme alapján támogatható projektek palettája meglehetősen széles: a helyi érdekvédő csoportoktól kezdve, a közügyekben való aktív részvételen keresztül a jogvédő szervezetek munkájáig terjedhet. A kiírásban külön szerepel, hogy Brüsszel kifejezetten olyan kisebb, távoli helyeken működő helyi szervezeteken szeretne segíteni, melyek ritkábban és nehezebben jutnak pénzhez – ez esetben maximum 60 ezer eurót, vagyis 21 millió forintot kaphatnak.
Úgy tudjuk, hogy Magyarországon több kisebb civil szervezet is izgatottan várja a fejleményeket, de az összes tagállamban hatalmas az érdeklődés, a keddi információs napon több mint kétszázan vettek részt. A népszerűséget növeli, hogy az egész program az Európai Bizottság alá tartozik, így a nemzeti kormányok nem szólhatnak bele, hogy ki és mire kapja a pénzt.
Mindenesetre sokatmondó, hogy a program számára minden tagállamban lehet információs pontokat létrehozni, a magyar kormány azonban az elérhető információk alapján ennek nem tett eleget.
Elzárták a norvég pénzcsapot
A brüsszeli támogatás különösen fontos abban az időszakban, amikor már biztossá vált, hogy Magyarország egy fillért sem kap a Norvég Alap 2014–2021-es forrásaiból. A 77 milliárd forintról szóló döntést Norvégia tavaly augusztusban jelentette be. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
A támogatások egyébként azért érkeznek az országba, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) tagjaiként élvezik a közös gazdasági tér előnyeit. Ennek kompenzálásaként működik a Norvég Alap és az EGT Alap.
A döntés alaposan feldühítette a magyar kormányt, mely tavaly augusztusban egy külön határozatot jelentetett meg a Magyar Közlönyben. Ez kimondta: a Norvég Királyság megszegi vállalt kötelezettségeit, és rosszhiszemű eljárása miatt nem került sor a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatás kifizetésére.
A kormány a határozatban azt is rögzítette, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak. Emellett felhívták Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve tájékoztassa az Európai Unió intézményeit Norvégia magatartásáról, valamint vizsgálja meg, miként lehet Magyarország igényét a Norvég Alapból járó támogatások kapcsán jogi és egyéb úton érvényesíteni.
Az, hogy mik lehetnek ezek a jogi lépések, már ekkor sem volt világos, és nem derült ki a Miniszterelnökség lapunk kérdéseire küldött válaszából sem. Gulyás Gergely tárcája ebben megerősítette, nem mond le a Norvég Alap forrásairól, mert „a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás”.
A vita – már ismert – részleteit közlő válaszba még egy sorosozás is belefért. A minisztérium szerint ugyanis Magyarország és Norvégia között azért nem született megállapodás a Civil Alap Alapkezelőjéről, mert „egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem fogadott el”.
„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – írták.
Bár Magyarország még mindig nem adta fel, hogy hozzájut a pénzhez, a norvégok máshogy látják.
Eivind Vad Petersson norvég külügyminiszter-helyettes a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta, hogy a donor országok és Magyarország között született megállapodás egyértelművé tette, hogy a programok a civil alapkezelő kijelölését követően valósulnak meg. Emellett abban is megállapodtak, hogy amennyiben nem egyeznének meg az alapkezelőről, a pénzt nem bocsátják Magyarország rendelkezésére.
„Ezt azt jelenti, hogy norvég részről lezártnak tekintjük az ügyet” – mondta.
A politikus azt is hozzátette, hogy
nem tudnak a magyar fél által tett jogi lépésekről.
Emlékezetes az is, hogy tavaly novemberben közös közlemény elfogadása nélkül ért véget Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, mert Magyarország blokkolta az elfogadását. Akkor éppen a Norvég Alap meghiúsult kifizetései miatt vétózhatott a magyar kormány.
Eivind Vad Petersson erről azt írta: biztos abban, hogy mindez nem lesz hatással az EU-val folytatott hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködésükre.
A civilek ugyanakkor arra nem számíthatnak, hogy valahogyan kompenzálja őket a norvég kormány. A külügyminiszter-helyettes válasza szerint 2022-ben a Norvég Alapon kívül nincsenek konkrét terveik a magyar civil szervezetek pénzügyi támogatására.
* * * Lakástámogatás meglévő és vállalt gyermekek után
A lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb eleme a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK). Az igénylők lakáscéljuk megvalósításához 600 ezer és 10 millió forint közötti összeget kaphatnak meglévő és vállalt gyermekük után. A Bankmonitor CSOK kalkulátorával a támogatási jogosultság könnyen ellenőrizhető, de azt is meg lehet tudni, hogy igényelhető-e a támogatáshoz kapcsolódó kedvezményes CSOK-hitel
77 milliárdtól esik el az ország, mert a kormány nem egyezett meg a Norvég Alap pénzeiről
