Mennyire kapott ki az online szavazatokkal Dobrev Klára? Kire szavaztak Jakab Péter körzeteiben? Hol kell nagyon tepernie az összellenzéknek 2022-ben? Összeszedtünk néhány érdekességet.
Márki-Zay Péter meggyőzően, 56,7 százalékkal nyerte az ellenzéki előválasztást vasárnap este, Dobrev Klára nem tudta megismételni az első fordulós sikerét. Megnéztük a részletes statisztikákat, hogy jobban megértsük a kívülállóként berobbanó hódmezővásárhelyi polgármester pár hónapja még meglepőnek hangzó győzelmét.
Nem véletlen nem akarta az online szavazást a DK
Az előválasztás második fordulójának egyik legszembetűnőbb adata volt,
hogy Dobrev Klára egyetlen megyében vagy budapesti kerületben sem szerzett több online szavazatot Márki-Zay Péternél, az összes internetes voksnak pedig mindössze 22 százalékát vitte el.
Dobrev legmagasabb online szavazataránya Somogy megyében volt, azonban itt is csak 29,52 százalékot szerzett, vagyis a legjobb esetben is több mint kétharmados vereséget szenvedett. A spektrum másik oldala Budapest 3. választókerülete (II-XII. kerület) volt: itt mindössze a szavazatok 15,11 százalékát gyűjtötte be.
A Demokratikus Koalíció már jóval az előválasztás előtt érezte, hogy a sátrakban megmutatkozó mozgósítását korántsem tudja az online térben kamatoztatni, tavasszal ők tartottak ki a legtovább amellett, hogy ne lehessen az interneten szavazni az előválasztás során.
Már az első forduló is árulkodott arról, ami a másodikban következett: akkor az összetettben, és ezen belül is főleg a sátrakban kiemelkedő Dobrev mindössze 16 százalékot szerzett az online szavazáson (3 százalékkal többet a negyedik, jobbikos Jakab Péternél), míg Márki-Zay a 34 százalékos Karácsony Gergely nyakán loholva gyűjtötte be a voksok 32 százalékát.
A DK-t megnyugtathatja viszont, hogy a második forduló nem ezen múlott:
Márki-Zay Péter ugyanis a sátrakban is több szavazatot szerzett, szinte kereken 8 ezerrel verve Dobrevet.
Jakab Péter erősebb kerületeit Dobrev söpörte be
A Jobbik papíron semlegesen, hangvételben talán inkább Dobrev pártján állt hozzá az előválasztás második fordulójához: senkit nem támogattak, de rossz szemmel nézték Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely szervezkedését.
A Jobbik és a DK között még az első fordulóra született meg a kortárs magyar politika egyik legszürreálisabb paktuma: a két legerősebb, de egymást a kezdetektől gyűlölő ellenzéki párt egymás javára léptetett vissza jelölteket, a tárgyalások során pedig szintén pozitív volt a kapcsolatuk. Egyes szakértők és párthoz közeli információk szerint ez a választók szemében nem eretnekség, hiszen akit zavart a néppártiasodás, az már lelépett a Fideszhez vagy a Mi Hazánkhoz; a két párt szavazótábora elkezdett demográfialiag egymáshoz hasonlítani, illetve Dobrev és Jakab hasonlóan erőszakosak voltak a Fidesz leküzdésének narratíváiban, ami mindkét tábornak imponált.
Mindazonáltal szintén a Jobbik volt az a párt, ahol a kutatások az egyik legnagyobb átszavazási hajlandóságot mérték Márki-Zay Péterre. A maga módján ez sem véletlen, hiszen a Jobbik a legjobboldalibb ellenzéki párt, vidéki központú, és az ellenzékváltást is szükségesnek látja – csakúgy, mint az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
Hogy paktálhatott le ez a két párt, amely annyira megvetette egymást?
Hogyan lehetséges, hogy az előválasztási kampány két legnagyobb, békében együttműködő pártja éppen a Gyurcsány Ferenc vezette DK és a Jobbik, amelynek politikája sokáig a Gyurcsány-ellenességre épült? Mit szólnak ehhez a Jobbik szavazói? Egy, a Jobbik belső ügyeire rálátó forrásunk ad magyarázatot erre, valamint arra is, hogy a DK elleni harc helyett miért nyerhet a párt a velük kötött szövetséggel.
Csakhogy Jakab Péter Somogy 2-ben, Szabolcs-Szatmár 5-ben és Jász-Nagykun 3-ban nyert legalább 40 százalékkal az első fordulóban – ezeket a megyéket pedig egy az egyben elvitte Dobrev Klára. Egyedül Békésben győzött (kis arányban) Márki-Zay, itt hozott még egy választókerületet Jakab az első körben. Szavazatszámokat tekintve Jakab leginkább Borsodban és Szabolcsban volt erős – ezeket a megyéket mind Dobrev nyerte.
1+1+1 > 3
Márki-Zay Péter összesen 371 ezer szavazatot szerzett Dobrev 283 ezrével szemben,
előbbi pedig jóval több annál a 316 ezernél, amit akkor kapunk, ha összeadjuk az ő, illetve a mögé beálló Karácsony Gergely és Fekete-Győr András szavazatait.
Sőt, még akkor is több, ha a két forduló részvételének különbözetét hozzávesszük (29 ezer szavazattal volt több a második körben), és azt feltételezzük, hogy minden új résztvevő rá szavazott. Márki-Zay 126 ezerről növelte 371 ezerre a szavazatait, eközben Dobrev mindössze 67 ezerrel kapott több voksot a második körben, és nőtt 216 ezerről 283 ezerre a tábora.
A siker pontos okait aligha fogjuk megtudni. Lehetséges, hogy a Jobbik-szavazók jó része el sem ment a második körben, és helyettük tudott új szavazatokat szerezni Márki-Zay. Ugyanígy viszont az is elképzelhető, hogy a jobbikosok Márki-Zayt támogatták, mint ahogy az is előfordulhat, hogy a Momentum-hívők a párt népszerűségét alulmúló Fekete-Győr Andrásra nem voksoltak az első körben, de a másodikban Márki-Zay kedvéért már részt vettek.
Lényegében nem változott az online szavazók aránya
A második körben elenyészően, 19,2-ről 21,6 százalékra nőtt az online voksolók aránya, összességében tehát a szavazók egyötöde vett részt az előválasztáson az interneten keresztül. Ez jócskán meghaladta a kezdetleges, pár százalékos becsléseket.
A kiegyenlített aránynak több oka is lehet. Az első forduló első felében még messze volt az online választókliens kapacitása a megkívánttól, az utolsó napra viszont már az élőben leadott voksok számához konvergáltak a netes szavazatok. Pedig az első fordulóban nagyobb tétje lett volna, hiszen ekkor mindenki csak a saját, bejelentett lakcím szerinti választókerületében szavazhatott sátorban, az onnan távol élőknek csak a netes voks volt kézenfekvő.
A második fordulóra utóbbi szabályt eltörölték, azonban a szervezők gazdagabbak lettek két hét tapasztalataival – így sikerülhetett az elmúlt hét nap folyamán több online szavazatot lebonyolítani, mint azt megelőzően közel kétszer ennyi idő alatt. Mindazonáltal azzal, hogy eltörölték a szavazókat a választókerületeikhez láncoló szabályt, többen voksolhattak a sátrakban is, ami szintén hozzájárulhatott az élő-online aránypár változatlanságához.
Pest nem igazán vörös
A DK és Budapest pesti oldalának kapcsolata sem először vetődött fel: a baloldali Dobrev Klára az első fordulóban a pesti kerületek többségét elvitte, a Demokratikus Koalíció pedig azzal kampányolt az előválasztási hajrában, hogy „ne hagyják, hogy csak a budaiak döntsenek!”
Végül valóban nem csak a budaiak döntöttek: a főváros 18 választókerületéből 17-ben szerették volna Márki-Zay Pétert miniszterelnök-jelöltnek, Dobrev pedig egyetlen, 12. választókerületi sikerét (ez a XV. kerületet foglalja magában) is 29 szavazat különbséggel aratta.
Márki-Zay végül 66,39 százalékot szerzett a fővárosban Dobrev 33,61 százalékával szemben, a döntően baloldali-liberális Budapesten ez nagyobb arányú siker volt, mint amit a vidéki megyékben, illetve az összesített eredményeknél aratott. A főváros tehát leadta a voksát a jobboldali jelöltre, és csak annyi az árulkodó jel, hogy a Pesten kisebb arányú győzelmeket aratott Márki-Zay, mint Budán.
Ahol hátra lehet dőlni, és ahol teperni kell
Ha 2019, illetve az előválasztási első forduló óta nem lett volna világos, most már biztos: Budapest az ellenzéké, 2022-ben pedig Márki-Zay Péteré. Az egyéni választókerületeket nézve pedig úgy tűnik, még a teljes Fidesz-kisöprés is meglehet: mindössze négy választókerület van, ahol nem vehető biztosra az ellenzék győzelme, de itt is reális az esély a fordításra (ebben a cikkünkben szedtük össze a 2022-es csatatereket). A fővárosban ráadásul nemcsak a Márki-Zay-előny, de országos viszonylatban a szavazatok összesített aránya is jelentős volt (bár itt közrejátszhat, hogy a nem ide bejelentett, de itt élő emberek is szavazhattak Budapesten).
Márki-Zay a legnagyobb sikerét a Hódmezővásárhelyet is magában foglaló Csongrád-Csanád megyében aratta, a részvétel itt a harmadik legmagasabb volt. A miniszterelnök-jelölt személye persze ez esetben sokat segíthet: a megye négy választókerületéből egy biztosan ellenzéki, egy biztosan fideszes, egy fideszes, de nyerhető, és egy teljesen megtippelhetetlen (ez a Lázár János kontra Márki-Zay meccs), így ha Márki-Zay jól mobilizál otthon, az sokat jelenthet a kormányváltásért küzdőknek.
A miniszterelnök-jelölt emellett még Pest megyében volt kiemelkedően erős, itt azonban a választókerületek mind fideszesek voltak 2018-ban, és nagyjából a felében várható fordítás. Mindenesetre a nagy arányú részvétel ezekben az országrészekben jót is jelenthet az ellenzéknek.
Van viszont az eredményeknek árnyoldala is. A két, fideszes körzetből álló Nógrád megyében mindössze 7400-an szavaztak, a többség ráadásul Dobrev Klárara. Az erősen fideszes (de háromból egy körzetben kétesélyes) Tolna megye szintén Dobrevé lett, hasonlóan kicsi, 10 500-as részvétellel. Zala és Tolna megye egyhangú fideszes választókerületei is 15 ezer alatti részvételt hoztak, mindkétszer Dobrev-győzelemmel. Összességében ezen megyéken kívül is az látszott, hogy a kis részvételi arány kedvezett Dobrevnek, és főként azokban a körzetekben volt erős, ahol a Fidesz is. Mindent összevetve látszik, hogy
Márki-Zay személye segíthet a billegő körzetek megszerzésében, de ehhez az kell, hogy az ellenzék rengeteg, köztük sok pártatlan szavazót is mozgósítson.
Török Gábor: A kampány és a választás kiszámíthatatlanná vált a Fidesz számára
