A kormánynak muszáj volt olyan rendeletet hoznia, amivel fenn tudja tartani a felhatalmazási törvény hatályba lépése előtt hozott intézkedéseket, de a kedden este kihirdetett jogszabály szövege félreérthető volt, és sokan félre is értették. A kormány szándékos rémhírterjesztést kiáltott, pedig valójában olyan rendelet született, amelyet ugyan december 11-ig lehet alkalmazni, de február 8-ig hatályos.
Olvasóink joggal várják el, hogy pontos és megalapozott információval találkozzanak a hvg.hu-n, de szerdán a járványügyi korlátozásokról szóló hírünk egy látszólag egyértelmű jogszabályszöveg téves értelmezésen alapult. Ezek után a kormány, majd nyomában a kormánysajtó lapunkat szándékos hazugsággal, ál- és rémhírterjesztéssel vádolta, amit azonban visszautasítunk.
Ahhoz ugyanis, hogy a dolog így alakuljon, az is kellett, hogy kellően félreérthető legyen a kedd este megjelent 505/2020-as számú kormányrendelet, amelyben a kormány „meghosszabbította a veszélyhelyzet határidejét” február 8-ig.
A kikerült rendelet megfogalmazása alapján a múlt héten bevezetett szigorú korlátozások és előírások (mint például az este 8-tól kezdődő kijárási-, a gyülekezési- és a rendezvénytilalom, a boltok kora esti zárása, a középiskolai digitális oktatás) februárig hatályban maradnak. Csakhogy a kormány azt közölte, hogy ők nem a korlátozásokat, hanem „az Országgyűlés döntése alapján csak a veszélyhelyzetet hosszabbították meg február 8-ig”.
Miből adódhat a félreértés, hogyan hosszabbíthatja meg a kormány egy rendelet hatályát úgy, hogy közben annak rendelkezései csak december 11-ig alkalmazhatóak?
A dolog magyarázata, hogy az alaptörvény szerint a veszélyhelyzet idején a kormány rendelete 15 napig marad hatályban, kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazása alapján a rendelet hatályát meghosszabbítja.
Mivel a múlt hét kedden éjjel kihirdetett korlátozásokat még a szerdán hatályba lépő 90 napos rendkívüli felhatalmazás előtt fogadták el, ennek eleve 30 napra tervezett hatályát hamarosan mindenképpen meg kellett volna hosszabbítani, hogy az ne 15, hanem 30 napig legyen érvényes.
Csakhogy a rendelet lényegét, azt, amiért a rendeletet meghozták, a mostani hosszabbítás nem érintette. A kormány valószínűleg semmit nem akart dönteni a korlátozások későbbi sorsáról. Ez viszont jogilag azt jelenti, hogy készítettek egy jogszabályt, ami nem érinti azt a tartalmat, amiért a jogszabályt eredetileg megalkották. Nem csoda, hogy a rendelet zavart okozott.
Hiába szinonima, nem ugyanaz
Hiába tűnik szinonimának, a jogban az érvényesség, a hatályosság és az alkalmazhatóság nem ugyanazt jelenti. Egy jogszabály nagyon leegyszerűsítve
- akkor érvényes, ha a formai követelményeknek megfelelően alkották meg és hirdették ki,
- akkor hatályos, ha személyi, területi és időbeli hatálya fennáll.
- Az utolsó fogalom pedig értelemszerűen annyit tesz, hogy mikor kell alkalmazni.
Az alkalmazhatóság és a hatályosság általában egybeesik, kivéve akkor, ha átmeneti rendelkezéseket hoz a jogalkotó, és azt akarja, hogy azt már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazzák. Ez a rendkívüli helyzet viszont, ahol gyors döntésekről van szó, nem ilyen.
Hibázott a kormány
A kormány a múlt héten kihirdetett 484/2020-as kormányrendeletben hibát vétett azzal, hogy alkalmazhatóságról rendelkezett és nem hatályosságról, ebből adódhatott a mostani félreértés is – mondja egy jogász forrásunk.
A kormány a jogszabály időbeli hatályát meghosszabbította, az alkalmazhatóságát nem. Ki akarta maxolni a meghosszabbítás lehetőségét, de valószínűleg egyszerűen elrontotta, mert elfeledkezett az alkalmazási szabályról.
A Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Asbóth Márton is azt mondja,
jogilag érthetetlen dolgot csinált a kormány egy hete.
A helyzet annyiban változatlan, hogy a kormány bármikor dönthet úgy, hogy másnaptól megszünteti a kijárási tilalmat, vagy épp ellenkezőleg, ha a helyzet indokolja, sokkal súlyosabb korlátozó intézkedéseket hoz. A kormány többször elmondta, egy-két hétre lát előre, olyan gyakorisággal meghozott intézkedésekre érdemes számítani. Vélhetően az lett volna a tiszta eljárás, ha december 11. előtt, tehát a november 10-i kormányrendelet hatályvesztését közvetlenül megelőzően dönt a kormány a továbbiakról, és hoz egy új rendeletet, amelyben vagy fenntartja, vagy részben fenntartja, vagy megszünteti a korlátozásokat. Ki tudja miért, ezt nem akarták kivárni.
| Helsinki: A kormány inkább kért volna elnézést |
Az igaz, hogy a kormány a korlátozó intézkedések hatályát nem hosszabbította meg, azonban a Kormányzati Tájékoztatási Központ jobban tette volna, ha ahelyett, hogy rémhírterjesztést és hazugságot kiált, inkább elnézést kért volna a jogalkotási szörnyszülöttért, vagy – finomabban fogalmazva – a félreérthető kodifikációért – írta Facebook-posztjában a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet szerint a KTK közleménye sem áll meg, a veszélyhelyzetet ugyanis nem lehet meghosszabbítani, a veszélyhelyzetről pedig az Országgyűlés nem dönthet. „Az Alaptörvény szerint ugyanis sem a veszélyhelyzet kihirdetéséhez, sem a visszavonásához nem kell parlamenti jóváhagyás, és időben sincs korlátozva, hogy a veszélyhelyzet meddig állhat fent. A Parlamentnek csak a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek meghosszabbítása kapcsán van hatásköre.” |
Ami fontos tanulság számunkra is: a súlyos döntéseket Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-videóval megtámogatva jelenti be, márpedig a kedd este megjelent rendelet előtt és után ilyesmi valóban nem volt. Ez gyanakvásra adhatott volna okot. Más kérdés, hogy az alaptörvény-módosítást is sikerült egy hete úgy beadni, hogy azt egy este felrakott előterjesztésből tudta meg az ország.
