Kevesebb pénz jut Magyarországnak a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban, mint a 2014-2020-as időszakban – ez biztos, de a pontos támogatási összeg nem tudható, mivel az EU költségvetését még nem fogadták el, várhatóan február végén szavaznak róla a tagállamok.

A 24.hu azonban arról ír, hogy a legtöbb uniós forrást menedzselő és a támogatás felhasználását, a fejlesztéseket koordináló Innovációs és Technológiai Minisztérium nagyjából 6890 milliárd forinttal kalkulál, az EU-s pénzekkel és a 15 százalék önrésszel együtt.

A portál birtokába került dokumentum még decemberben készült, azóta is vita zajlik a koncepció körül. Azt azonban rögzítik, hogy a pénz jelentős részét vállalkozás-, illetve infrastruktúrafejlesztésre szánták. E két cél vinné el a pénz 33, illetve 43 százalékát, a többi 24 százalék pedig „humán beavatkozásokra” jutna.

A 24.hu azt írja, hogy ebből az 1653 milliárdból különféle kormánydöntésekkel több mint 1200 milliárd forintot korábban már elígértek, de az Európai Unió is előír kötelező minimumokat. Két újdonság azonban előkerül a csomagban, amikkel az Európai Bizottság beleszólását küszöbölné ki a magyar kormány a pénzköltés során. A portál szerint ezek az operatív programok számának csökkentése, valamint a „nemzeti eljárási eszköz” nevű kormányzati program bevezetése.

Ami az operatív programok számát illeti, abban a kormány dönt, a 24.hu azonban azt írja, az eredeti, a mindössze három operatív programos javaslathoz képest nagyobb a támogatottsága annak, hogy hat operatív programmal menjen a kabinet Brüsszelbe partnerségi megállapodást kötni. Azonban az Európai Bizottságot kerülő technika szembe megy a több évtizede működő uniós felzárkóztatási fejlesztéspolitikával. Annak a lényege az lenne, hogy az uniós támogatásokkal közös értékrend mentén adjanak lökést a kedvezményezett tagállamok gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek.

A dokumentumban előkerül egy olyan ötlet is, ami unikális uniós szinten, ugyanis felvetődik, hogy lehetséges-e önálló családügyi operatív program. Ennek a felelőse Kásler Miklós minisztériuma lenne, és olyan címszavak szerepelnek az operatív programban, mint a családbarát Magyarország, az egészséges család és a családbarát infrastruktúra. A szükséges forrást a többi humánfejlesztésre szánt támogatásból irányítanák ide.

„Kevésbé lenne ugyanakkor rizikós, ha a központosított családügyi fejlesztéseket kormányzati programként, nemzeti eljárásrendben futtatnák, akkor az előterjesztők szerint nem tehetne keresztbe Brüsszel, nem kellene az intézkedésekhez az Európai Bizottság hozzájárulása” – írja a portál.

A lap leírja azt is, hogy többféle verziót vázol az előterjesztés a területfejlesztésre, és nem titkolja, hogy a következő hét év legnagyobb kihívása a regionális különbségek csökkentése, régióink uniós átlag felé való elmozdítása. A helyzet ugyanis aggasztó, a húsz leghátrányosabb európai régióból négy magyar. Az innovációs tárca javaslata az, hogy a leginkább lemaradt térségekre kell koncentrálni a támogatásokat. E kijelölt térségekben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa mintájára térségi tanácsokat állítanának fel. Itt pedig garantált a kormányzati többség, az elnököt a kormány jelölné ki, helyet kapnának a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatai, továbbá a kormányzati oldal szereplői.