Minden a volt igazságügyi miniszter biztosi kinevezése ellen dolgozik: Ursula von der Leyen női jelölteket akar, az Európai Parlament pedig ellenállásra készül.
Hazai utódját már kinevezték Varga Judit személyében, Trócsányi László brüsszeli jövője azonban még erősen homályos. A volt igazságügyi miniszter a Fidesz EP-listájának első helyéről nagy reményekkel érkezett az Európai Unió fővárosába, de egyre több jel utal arra, hogy nem lesz könnyű az út a biztosi posztig.
Az már régóta tény, hogy Orbán Viktor az Európai Bizottságba kívánja jelölni volt miniszterét, aki egyelőre a szabályok szerint az Európai Parlamentben ül képviselőként. Az elmúlt hónapok történései, az EP-választások eredményei és Ursula von der Leyen jelölése az Európai Bizottság élére azonban nem feltétlenül jelentenek jót a fideszes politikus számára.
Arról egyelőre korai beszélni, hogy melyik ország, melyik biztosi posztot kaphatja meg, de nem is Brüsszelről beszélnénk, ha már nem kezdődtek volna meg a találgatások. Ursula von der Leyen személyéről jövő kedden dönt az Európai Parlament, és ha átmegy a szavazáson (ami egyelőre kérdéses), napokon belül meg fogja kezdeni a tárgyalásokat a leendő bizottság összetételéről.
A Politico összeállításában számbavette, ki melyik portfólióra számíthat, a lapnak Trócsányi egyelőre úgy fogalmazott: „nyilvánvalóan vannak preferenciáim, de azt hiszem egyelőre túl korai lenne róluk beszélni”. Egy névtelenséget kérő fideszes tisztségviselő annyit azért elárult, hogy a volt minisztert leginkább az európai szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások portfóliója érdekelné.
Ez nyilvánvalóan fontosabb pozíció lenne, mint az oktatás és a kultúra, amit Navracsics Tibor igazgatott az elmúlt öt évben, egyelőre viszont az is kérdéses, hogy Trócsányi egyáltalán biztos lesz-e. Nem véletlenül kezdtek el már hetekkel ezelőtt terjedni a pletykák, hogy Orbán Viktor B tervre is készült Deutsch Tamás vagy Győri Enikő személyében arra az esetre, ha Trócsányit megvétózza az Európai Parlament szakbizottsága.
De mi vele a gond?
A biztosok személyét mindig a tagállamok jelölik, a leendő elnök – jelenlegi állás szerint Ursula von der Leyen – arról dönthet, milyen portfóliót ad nekik. Ezután még van egy akadály: az Európai Parlament illetékes szakbizottsága, amely meghallgatja a jelöltet és véleményt ír róluk. Bár ez hivatalosan nem számít vétónak, a múltban többször is előfordult, hogy a szakbizottság tagjai olyannyira alkalmatlannak találtak egy-egy jelöltet, hogy végül a bizottság elnöke átszervezte a palettát. Ez nem egyszerű udvariassági gesztus, a meghallgatások után az EP-képviselők egy csomagban szavaznak a leendő Európai Bizottságról, és ha valaki nagyon nem tetszik nekik, akkor lehetőségük van rá, hogy az egészre nemet mondjanak.
Ahogy korábban megírtuk, akármelyik posztra is jelölik, a volt magyar igazságügyi miniszter kemény meghallgatásra és nehéz kérdésekre számíthat, hiszen az Európai Parlament többször is kritizálta a magyar jogállamiságot, és tavaly elfogadta a Sargentini-jelentést is. Az EP-képviselők ráadásul korábbi magyar jelöltekkel sem bántak kesztyűs kézzel.
Kovács Lászlónak 2004-ben az energetikai tárcát szánta José Manuel Barroso, de a politikust ízekre szedték a meghallgatásán. Végül a parlament jelezte, hogy az olasz biztos homofób megnyilvánulásai, a lett biztos korrupciós ügyei, és a magyar biztos „nem meggyőző” szereplése miatt nem szavazza meg a Barroso-bizottságot. Így Kovács László végül az adóügyeket kapta meg.
Nem járt sokkal jobban Navracsics Tibor most leköszönő biztos sem: 2014-ben a parlament az ő személyét is alkalmasnak találta, de a teljes portfólióra nem. Ezt Jean-Claude Juncker végül úgy oldotta meg, hogy a magyar jelölttől elvette az uniós polgárság portfólióját, és csak a kultúrát, az oktatásügyet, valamint az ifjúságügyet tarthatta meg. Mivel ennek oka sokak szerint már akkor is a magyar kormány civil szervezetek elleni támadása volt, nem nehéz elképzelni, hogy mi vár majd az eddig igazságügyi miniszterként tevékenykedő Trócsányira.
Keresd a nőt
Nem könnyíti meg a helyzetét az sem, hogy Ursula von der Leyen a Renew Europe frakcióban tartott meghallgatásán kijelentette: fele arányban nőket és fele arányban férfiakat akar a bizottságba, ezért megválasztása esetén arra fogja kérni a tagállamokat, hogy ne egy, hanem két jelöltet nevezzenek meg: egy férfit és egy nőt. Ez nem könnyíti meg Orbán Viktor helyzetét, aki végig Trócsányiban gondolkozott. Itt újra előkerülhet Győri Enikő neve, de ezt az értesülést hivatalosan még senki nem erősítette meg. Kerestük a miniszterelnöki sajtóirodát, hogy kire eshet a választás, de nem kaptunk választ kérdésünkre.
Nem túl fényesek Trócsányi esélyei az osztrák Die Presse szerint sem, amely szerint a politikussal éppen volt miniszteri posztja miatt akadhatnak gondok, hiszen Brüsszel több alkalommal keveredett vitába a magyar kormánnyal az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Sokat mond, hogy a kormány nemrég felfüggesztette a közigazgatási bíróságok felállítását, az atv.hu forrásai szerint éppen azért, hogy ez se lehessen támadási felület a magyar jelölt ellen.
Az Európai Parlamentben szintén kevés jót vetít előre, hogy Trócsányi alelnökségéről elhalasztották a szavazást az Alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottságban (AFCO). A testületben az elnökről és a négy alelnökről szavaztak volna, de a frakciók képviselői már az elnök – Antonio Tajani – megválasztása után felvetették, hogy halasszák el a szavazást.
„Nincs értelme eltitkolni, hogy mi folyik itt” – mondta Tajani, amivel valószínűleg arra is utalt, hogy az EP liberális és szociáldemokrata frakciói már korábban bejelentették, hogy az összes alakuló bizottságban le fogják szavazni a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság képviselőit.
Ha pedig továbbra is kitart az ellenállásuk, nem nehéz elképzelni, hogyan állnak majd Trócsányihoz, ha a magyar politikus biztosi meghallgatására kerül sor.
Felveszi EP-képviselői mandátumát Trócsányi László
