Palkovics László innovációs és technológiai miniszter válaszolt a német kutatóknak, miután a Német Tudományos Szervezetek Szövetsége nyílt levelet írt Orbán Viktornak az MTA megcsonkítása ügyében. A német kutatók azt írták, szerintük a magyar kormány nyílt befolyást igyekszik gyakorolni az újonnan létrehozandó kutatási hálózat tudományos iránya felett, és aggodalmukat fejezték ki, hogy az átalakítás után csak a közérdekűnek mondott kutatásokat fogják finanszírozni.

Palkovics hosszú levelében azzal indokolta az átalakításokat, hogy túl nagy a különbség a régi és az új uniós tagállamok kutatási rendszereinek teljesítménye között, és szerinte a mostani módosítás nagy lehetőség a magyar kutatóknak. Levele szerint az átalakítás célja, hogy több legyen a kutatás, és hogy a kutatásokra adott állami támogatások a magyar gazdaság és társadalom szemszögéből kerüljenek kiosztásra. Hosszan részletezi, hogy a jelenlegi rendszer szerinte nem hatékony, ezért meg kell erősíteni az intézményi rendszert és a finanszírozást is.

Palkovics hosszan részletezi, hogy a magyar kutatás helyzete szerinte elmaradott a nyugat-európaihoz képest, és bár elismeri a német kutatók által is kiemelt magyar eredményeket, szerinte ezek csak egyéni teljesítményeket jelentenek, miközben a magyar intézmények nem teljesítenek jól, nem nyertek el elég pályázatot, a kutatóintézetek nem dolgoznak eléggé együtt az innovatív cégekkel, nincs elég szabadalom, start-up, és nem is idézik eleget szerinte a magyar kutatókat. .

Palkovics szerint azért akarnak a kutatások vezetési szerkezetén variálni, mert a kutatóintézeti hálózat struktúrája a rendszerváltás óta nem változott lényegesen, és bár 2009-ben és 2012-ben volt némi átszervezés, ezek sem vezettek eredményre. Ezentúl azt is sérelmezi, hogy az állami kutatórendszernek kevés a közösségi finanszírozottsága, ez 2003 óta nem változott, holott a cégek egyre többet költenek innovációra.

Kitér arra, hogy 2018 óta saját minisztériuma van az innovációnak és technológiának, a terveiknek pedig csak egy része az MTA kutatóhálózatának átszervezése, emellett az állami egyetemek és állami kutatóintézetek tevékenységének átalakítása is idetartozik.

Palkovics a levélben elismeri, hogy bár többször példálózott a német Max-Planck-Instituttal, mint modellel a kutatóhálózat átalakításához, mégsem erről van szó, mert a Max Planck-modellt nem lehet teljes mértékben alkalmazni, mert ez a társasági forma nem elterjedt Magyarországon, és az átalakítás mértéke sem olyan nagy, mint a Max Planck Társaság felállításakor. Ennek ellenére a struktúra lényeges elemei azonosak.

Ezt Palkovics azzal írja le, hogy egy "hasonló" hálózatot akarnak felállítani, amely állami finanszírozású, az élén felelős vezető szervekkel. Hozzáteszi, hogy ezzel együtt a törvény részét képezi egy alkalmazott kutatóintézeti rendszer felállítása is, a német Fraunhofer Intézethez hasonlóan.

Ez így együtt nagyon hasonló az alap- és alkalmazott kutatások rendszerére, amely az Önök országába sikerrel működik. Csak ennyi, amit akarunk, nem több.

- írja, majd hozzáteszi:

Szeretném elmondani, hogy a magyar kormánynak egyáltalán nem szándéka az MTA alapvető szerepének csökkentése, bármilyen befolyás gyakorlása rá, vagy a vagyonától megfosztása.

Palkovics kitér az MTA történetére is, mondván egy fontos korszakban alapították a magyar nyelv védelmére, ezt a feladatát pedig szerinte 1949-g el is látta, ám ekkor szovjet mintára hozzászerveztek egy kutatóhálózatot is, az MTA és a kutatóhálózat szétválasztása pedig a levele szerin többször is felmerült a rendszerváltás óta, de nem valósult meg. Hosszan részletezi, hogy milyen juttatásokat kapnak az akadémikusok, hogy az MTA közvetlenül a parlamentnek van alárendelve, és hogy az alaptörvény amúgy is garantálja az MTA és a tudomány szabadságát.

Úgy gondolom, hogy a fentiek alapján a feltételezés, hogy Magyarország polgári kormánya el akar térni ezektől az értékektől még óvatosan fogalmazva is túlzás.

Palkovics szerint nincs másról szó, mint egy jobb és függetlenebb szervezet létrehozásáról a megfeleő garanciák és személyi felelősségek meghatározásával. Azt írja, a létrehozandó Eötvös Loránd Kutatóhálózat (ELKH) sem a kormánynak, hanem a parlamentnek lesz alárendelve, így ugyanolyan független lesz, mint az MTA, és külön fejezetként szerepel majd a költségvetésben is. A vezetésébe 6 embert az MTA, 6 embert az ITM delegál, a vezetőjéről pedig elvileg az ITM-nek és az MTA-nak konszenzussal kellene dönteni, a tagok legalább kétharmada pedig elvileg kutatónak kell lennie. Ezen túl lesz egy tudományos tanács, valamint egy külföldi kutatókból álló nemzetközi tanács is mellette. (A levélben Palkovics arra nem tér ki, hogy az ELKH vezető testületébe mindenkit a miniszterelnök fog kinevezni.)

Palkovics azt írja, mivel az MTA kutatóhálózata az ELKH részeként működik majd tovább, ezért

nem fognak változni a kutatási területek sem, és a kutatók és a kutatóintézetek jogállása sem változik - legalábbis egyelőre, a változások előkészítése és végrehajtása ugyanis a levele szerint az új szervezet vezetésének feladata lesz.

Hozzáteszi, hogy a törvény szerint van arra lehetőség, hogy a kutatóintézetek a jövőben más jogi formában, például nonprofit cégként, vagy egyetemi környezetben folytassák a munkájukat, de ezt majd az új vezetőség fogja eldönteni. Az ingatlanokat és ingóságokat a kutatáshoz az MTA fogja biztosítani, mert erről nincs más megállapodás, a pályázatokat és egyéb dolgokat az ELKH fogja továbbvinni

Kitér arra, hogy ezzel párhuzamosan a Bay Zoltán Kutatóközpont az alkalmazott tudományokról szól majd, illetve létrehozzák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot, amelynek élén a miniszter, jelenleg Palkovics áll, de egyharmaduk a tudomány képviselői, egyharmaduk az üzleti élet képviselői lesznek, a harmadik harmad pedig tudománypolitikusokból fog állni.

Ezzel együtt kidolgozzák a tudományos és innovációs stratégiát, amit a tanács majd "széles társadalmi konzultáció után" elfogadhat.

Palkovics a levélben személyes találkozót is felajánl a német kutatóknak.