A szerződést még a magyar Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
Aláírta az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek washingtoni találkozóján.
A kétoldalú egyezmény egy ideig feszültséget okozott a két ország között. Egy, a Direkt36 által korábban ismertetett távirat szerint az Orbán-kormánynak több fenntartása is volt az amerikai–magyar katonai együttműködés szabályait leíró megállapodással. Különösen az volt kérdéses, hogy amerikai egységek mozoghatnak-e hazánkban magyar parlamenti megállapodás nélkül.
A tárgyalások lezárását végül február elején, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatásán jelentették be. Az amerikai nagykövetség közleménye szerint pedig a dokumentumot ma alá is írta Szijjártó Péter és John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes.
David Cornstein budapesti amerikai nagykövet elismerését fejezte ki, és úgy fogalmazott: „a megállapodás újabb előrelépést jelent azon az úton, melyre a magyar nép 30 évvel ezelőtt lépett, amikor úgy döntött, hogy véget vet a kommunizmusnak, és a szabadságot választja”.
A megállapodást még a magyar Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
Szijjártó Péter a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett washingtoni külügyminiszteri tanácskozás zárónapján azt is bejelentette, hogy 200 fővel megnövelik a külföldön szolgálatot teljesítő, a terrorizmussal szemben fellépő magyar katonák számát. Budapest 130 új katonát küld Koszovóba, ahol így a magyar kontingens létszáma meghaladja majd az 500 főt, illetve 70 fővel növeli az Afganisztánban állomásozó kontingens létszámát is. Az ázsiai országban így már 1200 magyar katona teljesít majd szolgálatot, hozzájárulva a NATO és más szövetséges missziók feladatának a teljesítéséhez.