Folytatódik a köztisztviselői sztrájk, és több szakszervezet és ágazat szolidaritását is kifejezi. Volt akció a Nyugdíjfolyósítónál, a szimpatizálók kék szalagot tűznek magukra.
Köves Ferenc, a szociális ágazat szakszervezeti képviselője arról beszélt a Kossuth téren megtartott sajtóeseményen, hogy 10 éve változatlan a bérhelyzet, így az is előfordul, hogy a minimálbér magasabb, mint a fizetésük. A szociális államtitkárság elismerte, hogy jogosak a követeléseik, és tárgyalásokat folytatnak – ezért is maradt el a szociális ágazati sztrájk.
Nemzetközi szinten is támogatják a sztrájkot a jövőben is, erről Klaus Heeger, a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke beszélt. Jövő héten Madridban szeretnének elfogadni egy határozatot, amelyben támogatnák a magyar sztrájkköveteléseket. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a pedagógusi szolidaritási sztrájk ellehetetlenítéséről beszélt.
Folytatódik a köztisztviselők sztrájkja, a Mérce élője alapján több helyen is akciók zajlottak. A köztisztviselőket képviselő MKKSZ 12 pontos követeléséért hirdetett sztrájkot, ezen belül az aHang szervezésében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épületében volt rövid szolidaritási akció. Úgy 20-30 aktivista, köztük a Szabad Egyetem néhány tagja is bement az intézmény ügyfélszolgálatára és ott felolvasták az MKKSZ által megfogalmazott 12 pontos követelési listát. Szolidaritásukat fejezték ki a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók is, az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) támogatásáról biztosította a ma sztrájkba lépő szakszervezeteket és felkérte ágazati tagszervezeteinek tagjait, hogy szolidaritásuk jeleként tűzzék ki a kék szalagot.
Országszerte 7500 köztisztviselő vesz részt a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által meghirdetett csütörtöki sztrájkban – közölte korábban az érdekképviselet elnöke, a főváros XV. kerületének önkormányzatánál elindítva a munkabeszüntetést. Boros Péterné az önkormányzati hivatal apparátusi értekezletén kiemelte: egy társadalom működésének fontos eleme, ha az ország hajtóerejét jelentő dolgozók élnek demokratikus jogaikkal. Hozzátette: fel kívánják hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett: az elmúlt időszakban állami forrásból nem, csak a gazdagabb, vagyis nagyobb adóbevétellel rendelkező önkormányzatok által a szolidaritási alapba befizetett források nyomán emelkedhetett a köztisztviselők jövedelme. "Mára eljutottunk oda, hogy az önkormányzatok egymást finanszírozzák" – figyelmeztetett Boros Péterné, hozzáfűzve: ezen a helyzeten csak a munkavállalók szervezett fellépése, vagyis a szakszervezeti összefogás változtathat. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az értekezleten azt hangsúlyozta, hogy össze kell fogniuk a közszférában és a versenyszférában működő szakszervezeteknek, mert ha nem így tesznek, "leszalámizzák" a munkavállalókat.
Úgy vélte, hogy Nyugat-Európában a szakszervezeti küzdelem, az érdekkonfliktusok felvállalása vezetett a jóléthez. Nincs az a jóságos tulajdonos vagy kormány, amelyik magától pluszjogokat biztosít a munkavállalóknak – fogalmazott. Mint mondta, a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek Magyarországon is elegük lett a folyamatos hátrálásból, mára elmentek a falig, és ennek nyomán bontakoztak ki az elmúlt időszakban az utcai megmozdulások és a munkahelyi sztrájkok. Továbbá megjelent egy új eszköz, a szolidaritási sztrájk is, ami új szakaszt jelent a munkavállalói jogok érvényesítéséért folyó közdelemben – mondta Kordás László.
Az értekezleten Lamperth Mónika, a XV. kerületi önkormányzat jegyzője ismertette, hogy a munkáltató és a tisztviselők megállapodása alapján a halaszthatatlan ügyeket – mint például haláleset bejelentése, előre egyeztetett házasságkötés és helyszíni szemle, váratlan településüzemeltetési feladat – a sztrájk idején is intézik.