Nézem, nézegetem a fideszes megmondók írásait az úgynevezett családvédelmi akcióterv kapcsán, hallgatom a nyilatkozataikat, és egyre erősebb a meggyőződésem, hogy ez már rég nem politikai tábor – ez egy megtérős vallás, a hívek (és még inkább a hitetlenek) pénzével persze alaposan kipárnázva, papokkal és papnőkkel, komplett liturgiával, szentbeszéddel, kinyilatkoztatással, földhöz vágós istenélménnyel, és persze megszentelt hős vezetővel, egy kellék sem hiányzik.

A szekta elkötelezett tagjaival minden vita teljesen fölösleges. Itt egy önmagát a normalitás puszta látszatától is távol tartó, a világból kiszakadt csoportról van szó. Ez a közösség saját „valóságot” épít, de közben – és ez az igazán félelmetes – politikai-gazdasági befolyása révén ezt a „valóságot” rá tudja kényszeríteni a normális emberekre. Aki nem Fidesz-hívő, annak az életét is a Fidesz-fantazmagóriák szerint rendezik be.

Miközben hangzott a családvédelmi beszéd az évértékelőn, jól látható volt a szemekben a fura, jellegzetesen üres csillogás, ami szekták tagjain kívül pszichiátriai betegeknél figyelhető meg. Akik ott ültek, úgy érezték, részesei a csodának: a transzcendens vált megfoghatóvá, az örök vágyak öltöttek formát, a titkos remények beigazolódtak –  a miniszterelnök itt és most megmenti a magyarságot. A családvédelmi akciótervvel, ami állítólag arról szól, hogy szülessen több gyerek.

Könnyezve ünnepel a szekta, azóta is. Az egyik kiírja a Facebookjára, hogy „Gratulálok Novák Katalin! Gratulálok Orbán Viktor! Hősök vagytok!” A másik meg ilyen publicisztikát ír:  „S tényleg: vajon mi lenne az élet értelme, ha nem az, hogy utódainkban folytatódhassék az életünk, s a túlvilágon innen is szemébe nevethessünk az elmúlásnak? Ezt a lehetőséget, ezt a jövőt vázolta fel most a magyar miniszterelnök.” A harmadik pedig – és nyomában persze az összes – hörögve támadja mindazokat, akik nem örülnek velük, sőt kétségeket mernek hangoztatni a nagy, szent akcióterv kapcsán.

Az, hogy élet értelmét egy politikai vezető útmutatása nyomán találja meg valaki, csak a szektán kívül különös. A szektán belül egészen természetes. A szektanarratíva alapvetése, hogy a szektán kívül nincs is igazi élet. A szektán kívül nincs igazság, nincs boldogság, nincs üdvösség. Ebből fakad a szektabiztonság érzülete, ebből fakad az aggódó-térítő hevület azok iránt, akiknek még nem sikerült megérteniük a szekta nagyszerűségét, és ebből fakad a feneketlen, tajtékzó düh a megátalkodottak iránt, akik nem is akarják megérteni az igazságot, sőt szándékosan  ellene szegülnek, kétségbe vonják a Fő szavait és nem átallnak áskálódni ellene:  nekik a sötétség homálya van fenntartva, ők a kárhozat szolgái és martalékai, ők a tévelygők és tévelyítők, akikkel szemben minden eszköz megengedett.

Aki nem örül ezekben nagyszerű pillanatokban, hanem finnyásan húzogatja a száját, az a család értékét tagadja. Az az emberi élet értékét tagadja. Az mindent tagad, ami szent. Az Európa gyilkosa, a magyar jövő gyilkosa, azt megszállta a kiűzhetetelen sorosördög. (Ja, minimum hazaáruló, ilyen- meg olyanbérenc, és persze hogy BALLIBERÁLIS. ) Tehát ha valaki azt meri mondani, hogy

– egyáltalán nem az a demográfiai katasztrófa, hogy kevesebb gyerek születik, hanem hogy az uniós átlagnál 70 százalékkal (!) többet halnak meg a szekta által uralt Magyarországon, ugyanis a szétvert-szétlopott egészségügyi rendszerben nincs elég gyógyszer, nincs elég ágy, nincs elég orvos, nincs elég nővér, nincs elég semmi;

– hogy nem új gyerekeket csinálni a legfontosabb feladat, hanem vigyázni a már meglevőkre, hiszen immár félmillió kiskorú él mélyszegénységben idehaza;

– hogy amúgy a komolyan vehető, tényleges létbiztonság megelőzhette volna félmillió magyar munkavállaló elmenekülését;

– hogy amíg a szekta papjai és papnői a családok felemelkedéséről delirálnak, átlagban tíz-tizenöt eladósodott családot lakoltatnak ki az otthonukból naponta,

– hogy a kétgyermekes, rozzant házban élő, BAR-listás vidéki közmunkás házaspár adóforintjait nem kéne odaadni a jól szituáltaknak, akik a harmadik budai házakat építik (felső értékhatár eltörölve),

– hogy a lerobbant, köhögő tragaccsal járók adóforintjait nem kéne odaadni azoknak, akiknek amúgy is milliók állnak rendelkezésükre, hogy az utóbbiaknak legyen még egy csilivili új hétszemélyesük;

szóval aki ilyesmit állít, az a szektások szemében idegenszívű zsoldos, aki eladta a lelkét.

Vagy egyszerűen csak tényleg fontos neki a család, meg az ország, meg a nemzet, és kívül van a szektán. Tehát nem tapsol egy újabb baromi drága, ostoba, sőt és rendkívül káros kampányintézkedésnek. (Persze, hogy családvédelmi akcióterv nem arról szól, hogy szülessen több gyerek, hanem a mézesmadzagról, a szemfényvesztésről és szavazatvásárlásról, de hát ez normális ember számára olyan világos, mint a nap.)