Megpróbáltuk megtalálni Nikola Gruevszki befogadásának mozgatórugóját, ehhez szakértőket, volt politikusokat és diplomáciai forrásokat kérdeztünk meg. Gruevszki menedékjoga az országnak árt, Putyin viszont jól jár vele, az is lehet, egybevágott Orbán, Putyin és a macedón kormány érdeke is.
Ez egy igazi zavaros, balkáni kocsmai verekedés, nem tudni ki kezdte és miért. Csak azt nem értem, a Balkánnal szomszédos kocsmából miért gondolták úgy, hogy ebbe be kell avatkozni –
mondta kínjában nevetve egy délszláv térséget jól ismerő elemző, amikor a Gruevszki-ügyről kérdezzük.
Szakértőkkel, volt kormánytagokkal, diplomáciában jártas emberekkel arra kerestük a választ, miért érhette meg Orbán Viktornak, hogy országunk menedékjogot adjon Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek, akit hazájában korrupciós bűncselekmények miatt két év börtönbüntetésre ítéltek. Bevonulás helyett a rendőrségi felügyelet alatt álló Gruevszki kiürítette a bankszámláit, összepakolt és elhagyta országát. Azt egyelőre nem tudni, hogy Macedónia határát hogyan lépte át, azt viszont rég leleplezték külföldi lapok, hogy az albániai Tiranából már magyar követségi autókon utazott Budapest felé. Ezt szerdán - egy nappal a volt miniszterelnök menedékjogának megadása után – Szijjártó Péter külügyminiszter is elismerte.
Az elérhető információk, a szövetségi politika és a magyar külpolitika mentén sem lehet megindokolni, miért érte meg Magyarországnak menedékjogot adni Gruevszki számára
– mondta lapunknak Rácz András Oroszország-szakértő. A kormány egyrészt ezzel rengeteg szövetségesnél szerzett rossz pontot. Nem biztos, hogy durva nemzetközi figyelmeztetések jönnek – egyesek szerint az amerikai és uniós megszólalás is elég enyhe volt –, zárt ajtók mögött azonban Rácz szerint aligha számíthatnak dicséretre.
Gruevszki befogadása szembemegy olyan célokkal is, amelyeket 20 éve, a jugoszláv háború lezárása óta konzekvensen szem előtt tartott a magyar külpolitika is, vagyis hogy
elemi érdek a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja.
Ehhez képest kiálltunk egy olyan politikus mellett, aki ennyire határozottan ellenzi Macedónia EU- és NATO-tagságát, az ország nevének megváltoztatását. Ez komoly ellentmondás a korábbi politikához képest.
- Orbán az imázsát építi
A lehetséges forgatókönyvek vizsgálatát kezdjük azzal, hogy miért érte meg Orbánnak ez az egész. Afelől ugyanis kevés kétség van, hogy nélküle egy ilyen akciót nem lehet végigvinni. Egyfajta keresztapai szerepre tör? Ő lenne a közép-európai populisták vezére? Azt fitogtatja, hogy ő errefelé bármit megtehet? Nehéz ezekre a kérdésekre ennyi információ alapján válaszolni, bár az utóbbi kérdésre több megkérdezett helyeselt.
Beszéltünk olyan, névtelenséget kérő diplomáciai forrással, aki szerint szimplán arról van szó, Orbán évekkel korábban védelmet ígért a vele jó viszonyban lévő Gruevszkinek, és most tartja a szavát. Ezt a verziót is elképzelhetőnek tartja Horn Gábor volt SZDSZ-es államtitkár, a Republikon Intézet alapítója, aki szerint Orbánra amúgy is jellemző, hogy embereit nem hagyja az út szélén, bár többről is szó lehet:
érzem benne az Orbánnál feltűnő, bármit megengedhetek magamnak motívumot. Racionális érveket nem tudok felsorakoztatni, ez nagyon kínos.
Ez szerinte ugyanaz a cinikus, vállvonogatós hozzáállás, mint a baltás gyilkos esetén volt. Egyik szakértőnk azt sem tartotta kizártnak, hogy Orbán ezzel a lépéssel Zágrábnak is üzent, hogy csinálhatnak akármit, Hernádi Zsolt Mol-vezért nem adják ki. Azt mondja, a két politikust ugyan összeköti az ideológia és a Soros-ellenesség, azonban szerinte ennél több ahhoz, hogy Orbán ebbe beleálljon.
Bár az EU-ban erősödnek a populista pártok, és sokan Orbánt is az unió szélsőjobboldali vezérének látják, Horn szerint a Gruevszki-ügy nem ennek a képnek a tovább erősítését szolgálja.
Nem hiszem, hogy Orbán reálisan számolna egy populista, szélsőjobboldali győzelemmel az EP-választáson.
Minden bizonnyal marad a jelenlegi felállás, csak az arányok változnak: a Néppárt veszít előnyéből, kicsit nagyobb lesz a szélsőjobb és a baloldal. Éppen ezért játszik kettős játékot Orbán – mondja Horn Gábor.
- Orbán valójában Putyin érdekeit szolgálja
Gyaníthatóan soha nem fog kiderülni, hogy Orbán magától vagy kérésre cselekedett-e, az mindenesetre tény, hogy az előidézett helyzet egybevág Vlagyimir Putyin érdekeivel. Bár az orosz szerepre hivatalos bizonyíték nincs, egy forrásunk felhívta a figyelmet arra, senki sem cáfolta még, hogy Gruevszkit fehérorosz követségi autóval is szállították,
ebben az esetben pedig kizárt, hogy ne lenne orosz szál a történetben.
(Hivatolsan valóban nem cáfolták, ám ügyben elég sok a kérdőjel. Cikkünk megjelenése után egy hozzáértő jelezte, tudomása szerint nem vett részt fehérorosz követségi autó Gruevszki szállításában, a félreértést szerinte az okozhatta az ügyben, hogy Montenegróban illetve Szerbiában a magyar és a fehérorosz követségi rendszámokat felcserélték.)
A Krím félsziget megszállása és elcsatolása óta nagyon rossz Nyugat-Európa viszonya Oroszországgal. Az elmúlt években Moszkva igen sok destruktív lépést tett a Balkánon – magyarázza a térség szakértője. Részt vettek például a 2016-os meghíúsult montenegrói puccskísérletben, amelyben lelőtték volna a miniszterelnököt, csakhogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását.
A balkáni országok nem önmaguk miatt fontosak Putyinnak, eszközként használja őket a Nyugat bosszantására. Erre a macedón szituáció is tökéletesen alkalmas.
Forrásaink többsége szerint az orosz titkosszolgálatok maguk is el tudták volna intézni Gruevszki szöktetését, nem szorultak rá a magyar segítségre. Ezt tovább gondolva egy forgatókönyv lehet: Putyinnak érdeke volt, hogy Magyarország is belekeveredjen az ügybe. A térség egyik szakértője azt mondja:
a mai orosz balkánpolitika szempontjából egy ilyen ügy jobban használható a Nyugaton belüli zavarkeltésre akkor, ha Gruevszki nem Moszkvában, hanem unión belül zajlik egy vita arról, Gruevszkit megilleti-e a menekültstátusz vagy sem.
Rácz András Oroszország-szakértő ezt a forgatókönyvet vizsgálva a magyar részvétel lehetséges magyarázatának tartja, hogy Paks II. csúszása miatt Orbán igyekszik enyhíteni a feszültséget, és sok, Putyinnak kedvező gesztust tesz. Kérdésünkre, hogy mi lesz, ha Gruevszki mégis Moszkvában köt ki a végén, Rácz azt mondja,
akkor legalább van egy uniós menekültstátusza.
Több nyilatkozónk is azt mondta, nem meglepő, hogy Gruevszki itt kötött ki, más uniós országban nem látták volna szívesen.
- Gruevszki a nyakunkon marad
Bár az oroszoknak komoly üzleti érdekeltségük van Macedóniában, és az orosz elit legfelsőbb körei is érdekeltek az országban, Rácz András szerint nem ez a magyarázat egy esetleges orosz közbeavatkozásra Gruevszki érdekében, sokkal inkább a NATO- és EU-csatlakozás hátráltatása, amihez a nacionalista Gruevszki jó eszköz. Rácz szerint a "Janukovics-modell" is elképzelhető, vagyis hogy Gruevszki távolról folyamatosan belebeszél a hazai belpolitikába, kritizálja a szereplőket, egyben tartja a Nyugat-ellenes erőket.
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő számára viszont sántít a Janukovics-párhuzam, azt mondja, az Ukrajnából Oroszországba menekült oroszpárti Viktor Janukovics totálisan mellékszereplő, Ukrajna problémáját nem az okozza, mit mond Moszkvában a volt elnök. Abban sem lát különösebb „gyúanyagot”, hogy Gruevszki esetleg majd az orosz fővárosból próbál nehézséget okozni hazai politikai ellenfeleinek. Az orosz érdek – már ha tényleg volt Moszkvának bármilyen szerepe is a bukott macedón miniszterelnök kimenekítésében – legfeljebb annyi lehet, hogy egy esetleges macedóniai politikai fordulat nyomán az emigrációból hazatérő Gruevszki újra kormányfő lehet, és ez segítheti a Kreml balkáni politikáját és térségbeli pozíciószerzését.
A térséget jól ismerő nyilatkozónk azt mondja, Gruevszki nem úgy oroszbarát, mint Orbán: ő igazi nacionalistaként ment szembe mindennel, amivel nem kellett volna. "Nacionalistaként, és nem Putyin-hívőként viselkedett oroszbarát módon." Szerinte valószerűtlen, hogy Gruevszki Moszkvába menne, onnan ugyanis kizárt a politikai visszatérése. "Míg Budapestről hitelesen mondhatja, hogy nem általában a NATO- és EU-csatlakozás ellen van, csak a feltételeket kifogásolja, Oroszországból ugyanezt nem tehetné meg."
- Orbán azért kapott egy figyelmeztetést
Nem a szerb oknyomozó újságírás érdeme, hogy kiderült, milyen útvonalon és autókkal szállították Gruevszkit, ez az egész valamilyen NATO-titkosszolgálat látókörébe került – mondja egy, a titkosszolgálatok működését ismerő, korábban aktív politikus, aki azt valószínűsíti,
politikai döntés áll amögött, hogy ezt az információt kiadták, hogy figyelmeztessék Orbánt és a magyar hatóságokat.
Ezzel szerinte más irányt vett a történet.
A menekítést meg kellett hogy előzze valamilyen előkészületi szakasz, ám szerinte a lebukással Orbán nem számolt.
Ez egy óriási fiaskó, a diplomáciai testületeket is mélybe rántja. Nehéz lesz komoly, színvonalas társaságként kezelni őket, miközben egy ilyen menekítő akcióban tevőlegesen részt vesz a nagykövet vagy a helyettese. A titkosszolgálatokról is csúnya bizonyítványt állítottak ki.
Szerinte a politikai megrendelés gyanúját erősíti az is, hogy Gruevszki menedékkérelméről villámgyorsan, a hivatalos macedón papírok beérkezése előtt, pusztán Gurevszki szavait alapul véve döntöttek. Trócsányi László igazságügyi miniszter egyértelművé tette: miután Magyarország szerint jogos volt Grueszki politikai üldöztetés miatti félelme, Macedónia hiába kéri, nem fogják kiadni számukra a volt macedón miniszterelnököt.
- Kérik egyáltalán vissza?
Szabó Vilmos korábbi szocialista politikus szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy a baloldali macedón kormánynak is érdeke volt, hogy Gruevszki elhagyja a hazáját, így az egész kiadatási procedúra és a különböző nyilatkozatok csak egy színjáték része.
Természetes, hogy azt állítja a kormány, hogy nem tudja, hogyan szökött meg. Mindig azt állítja, ez a sztenderd.
Ezt erősíti az is, hogy a későn adták ki a nemzetközi elfogatóparancsot, és sokáig tartott összeállítani a kiadatási kérelem dokumentumait is. Szerinte ugyanis éppen az lenne Oroszország érdeke, hogy ha Gruevszki otthon "bomlasztaná a rendszert", akár a börtönből, mártírszerepben.
Az egyik, térséget ismerő elemző is lát fantáziát abban a verzióban, hogy a macedón kormány egyszerűen hagyta megszökni Gruevszkit, így ugyanis a fejét vesztett ellenzék miatt a baloldali kormány megerősödhet egy, az ország számára nagyon fontos időszakban. Ahhoz a korrupt képhez képest, ami Gruevszkiről elterjedt, egészen piszlicsáré ügy, egy korrupt autóbeszerzés miatt ítélték el két évre. "Macedónia sem a bírói függetlenség mintaországa", ahhoz, hogy ebből ügy legyen, szerinte politikai akarat is kellett, vagy legalábbis politikai akarat nélkül az egész ügy megállt volna legkésőbb az ügyészségen.
Gruevszki nem hősként távozott: Juhász József délszláv szakértő azt mondja, a közelmúltban negatív figura lett a volt miniszterelnök, aki akadályozta azt a folyamatot, amely előrelendíthetné Macedóniát. Szerinte a NATO-csatlakozást nemcsak a nacionalizmusa miatt blokkolta Gruevszki, hanem azért is, mert nem örült annak, hogy nem ő, hanem politikai ellenfele jutott egyezségre a névvitában Görögországgal. A macedón NATO-csatlakozás időpontja egyelőre megjósolhatatlan: Sz. Bíró Zoltán szerint a nyugati hatalmakon múlik, milyen gyorsan zajlik le a folyamat, és elképzelhető, hogy Gruevszki szökése és elnyert menedékjogi státusza felgyorsulhatja a folyamatot.
Nikola Gruevszki Magyarországra szökéséről itt olvashatnak további részleteket.
Nikola Gruevszki: politikai menekült 17 milliós napszemüvegben
