Zavaros múltú szélsőjobbosok, otthoni hatóságaikkal összetűzésbe került kelet-európaiak, és nemzetközi körözés alatt álló közel-keleti üzletember is megpróbált új otthonra lelni Magyarországon. Lássuk, kikkel kivételezett az Orbán-kormány!
Bár eddig nem derült ki, hogy a hazájában korrupcióért elítélt Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő mellett más hasonló cipőben járó külföldi állampolgárt is magyar diplomáciai járművekkel szállítgattak volna több határon keresztül, az Orbán Viktor szövetségesének számító politikus előtt is többen keltettek hullámokat magyarországi felbukkanásukkal. Aki Putyin-ellenes, az nem számíthat túl sok jóra.
Sokáig élt például Magyarországon a német szélsőjobboldali Mario Rönsch, aki jó ideig Magyarországról üzemeltette a Migrantschrek (Migránsfrász) nevű honlapját, amelyen gumilövedékek kilövésére alkalmas pisztolyokat árult, megsértve a német és a magyar törvényeket. Rönsch – ahogy a HVG már 2017 elején megírta – másodállásban orosz honlapok révén uszított a Németországba érkezett bevándorlók, illetve a baloldali „Antifa” mozgalom tagjai ellen.
Rönsch végül 2018. március 28-ig élvezhette a magyarországi vendégszeretet: miután a német főállamügyész március 13-án kérte a férfi elfogását, a magyar rendőrök a hónap végén őrizetbe vették.
Ugyancsak Magyarországon élt egy ideig a Kijev által gazdasági bűncselekményekkel, valamint gyilkosságokban való részvétellel vádolt Olekszandr Sepelev és felesége. Ők még 2014, a második ukrajnai forradalom előtt érkeztek Magyarországra, s akkor azt állították, politikai okok miatt üldözik őket, mert a milliárdos vagyont gyűjtött Sepelev korábban az akkor még ellenzékinek számító Julija Timosenko bizalmasa volt. Miután a Sepelevet „üldöző” ukrán rezsim megbukott, a magyar hatóságok 2014. márciusában átadták a házaspárt Ukrajnának. Sepelevet őrizetbe vették, ám az üzletember-politikus megkente a rabkórház alkalmazottjait, s már 2014 nyarán megszökött. A szabadság nem tartott sokáig, az újra rendőrkézre került Sepelev ügye még nem zárult le, a vádakhoz közben már hozzájött a hazaárulás is.
Megfordult Magyarországon a valószínűleg valóban politikai okok miatt vegzált egykori grúz elnök, Mihail Szaakasvili is, akinek ukrán állampolgárságát az után vették el, hogy szembefordult korábbi barátjával, Petro Porosenko ukrán elnökkel, és azzal vádolta őt, hogy nem tesz eleget a korrupció legyőzéséért. Szaakasvili – aki a HVG-nek adott nyilatkozatában is elismerően szólt Orbán Viktorról – tavaly nyáron pihent családjával a Balatonon, s egy ideig úgy tűnt, tartósan Magyarországon kíván letelepedni. Ám inkább visszament Ukrajnába – hívei gyűrűjében áttörte a határt – ám csak rövid ideig maradhatott Kijevben: a hatóságok idén elfogták, is kizsuppolták az országból. Szaakasvali jelenleg Hollandiában él – felesége holland állampolgár – s közölte, nem vonult vissza a politizálástól. A politikus ellen eredeti hazájában eljárás folyik, ott hatalommal való visszaéléssel vádolják, ám valószínűleg egyáltalán nem ragaszkodnak ahhoz, hogy visszatérjen: Tbiliszinek sem hiányzik egy újabb belpolitikai csörte.
Furcsa, s a mai napig nem egyértelmű kapcsolat fűzte Magyarországhoz az FBI és az Interpol által negyed évszázada terrorizmus finanszírozása, illetve pénzmosás miatt körözött szaúdi üzletembert, Gaith Pharaont. Miközben a tavaly januárjában elhunyt Pharaon Orbán Viktor budai házával szemben vásárolt telket és ingatlant, az erősen hiányos magyar hivatalos dokumentumokból nem derül ki, hogy Pharaon akinek volt magyarországi tartózkodási engedélye – kért-e magyar állampolgárságot, s ha igen, megkapta-e még a halála előtt. Az sem világos, hogy a magyar hatóságok mely más országokkal konzultáltak Pharaon-ügyben, s hogy miképpen fordulhatott elő, hogy a vízumigénylés során miképpen keverhették össze a rossz hírű üzletembert egy másik állítólagos Gaith Pharaonnal. Az is figyelemre méltó, hogy végül úgy utazhatott be Magyarországra, hogy jövedelemigazolás helyett azt állította, egy másik magánszemély tartja el őt.
Míg Gruevszkinek egyelőre nem kellett csalódnia a szövetségesének számító Orbán Viktorban – a montenegrói lapok azt is megírták, hogy név szerint kik voltak azok a magyar diplomaták, akik Albániából Montenegróba, majd Montenegróból Szerbiába kísérték Gruevszkit – a német holokauszttagadó, Horst Mahler nem volt ilyen szerencsés. Pedig ő személyesen Orbán Viktortól kért menedéket tavaly nyáron, s arra hivatkozott, hogy a magyar kormányfő korábban azt mondta, Budapest várja azokat a Nyugatról érkező menekülteket, akik nem bírják el az ottani liberális terrort. Mahler egyébként a szélsőbalról indulva érkezett meg a szélsőjobbra: a holokauszttagadásért elítélt férfi néhány évtizeddel korábban a Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorista csoport egyik alapítója volt.
Nem rendeződött viszont még az évek óta Magyarországon élő orosz ellenzéki, Alekszej Torubarov ügye: a férfi azt állítja, politikai tevékenysége miatt üldözték hazájában, ám ennek ellenére a magyar hatóságok már többször is megtagadták a politikai menedékjog megadását. Az illetékes bíróságok törvényellenesnek minősítették az elutasítást, s a bíróság a luxemburgi Európai Bírósághoz fordult, s annak eldöntését kéri, hogy összhangban van-e az európai joggal az a 2015-ös magyar jogszabály, amely szerint a hatóságok felülbírálhatják a bírósági döntéseket. Korábban az volt a gyakorlat, hogy hasonló esetekben már a bíróságnak joga volt egyfajta védelmet nyújtani a menedékkérőknek.
Gruevszki átgyalogolhatott Macedóniából Albániába
