A választás után kialakult politikai helyzetet vizsgálta legújabb kutatásában a Publicus Intézet. Orbánra azért szavaztak, mert elhitték neki, megvédi az országot a menekültektől, illetve jólétet remélnek a Fidesztől.
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek kicsivel kevesebb mint a fele (46 százalék) elégedett az április 8-ig választások eredményével, míg felük (50 százalék) elégedetlen azzal. Természetesen a Fidesz szavazók közül szinte mindenki elégedett (96 százalék), az ellenzéki szavazók hasonló arányban elégedetlenek. A bizonytalanok körében többségben vannak az elégedetlenek (57 százalék, 35 ellenében). Minél magasabb az iskolai végzettsége egy megkérdezettnek, annál elégedetlenebb, és hasonló trendeket figyelhetünk meg akkor is, ha településnagyság szerint vizsgáljuk a válaszadókat.
Utólag mindenki elment szavazni
A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, ez sokkal magasabb, mint a tényleges 70,22 százalék, vagy az utolsó mérésen mért 74 százalék. Mindazonáltal, az eredmények ismeretében, azok, akik úgy válaszoltak, hogy nem szavaztak, tízből négyen (39 százalék) ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni.
Akik úgy válaszoltak, hogy elmentek szavazni, tízből kilenc fő (87 százalék) nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében. Legmagasabb arányban az MSZP és a Fidesz szavazók tartanak ki szavazatuk mellet (95 és 93 százalék), legkevésbé a DK, és az egyéb ellenzéki pártok szavazói (81 és 83 százalék). Leginkább az LMP szavazói elégedetlenek a saját leadott szavazatukkal, és tízből majd’ ketten (16 százalék) máshogy adná azt le.
Jólét, megfélemlítés
Kiderült, a Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát (28 százalék), mert jobban él (22 százalék), vagy azért, mert mindig is a Fideszre szavazott (16 százalék). Lényegében ugyanennyien említették azt is, hogy Fidesz a legkisebb rossz (14 százalék), és egy kicsivel kevesebben, hogy valamiféle juttatás, kedvezmény miatt szavaztak a Fideszre (10 százalék).
Az eredménnyel elégedetlenek körében három fő ok körvonalazódott, ami miatt előállt ez a helyzet. A legtöbben azt említették, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni (20 százalék), lényegében ennyien mondták azt is, hogy a helyzet oka a megtévesztett, megfélemlített szavazók (19 százalék), illetve sokan említették még a választási rendszert is (17 százalék). 5-5 százaléknyi válaszadó említette, a határon túli magyarok szavazati lehetőségét, és a Fideszt, akik felelősek az eredményért.
A baloldal korholása
A megkérdezettek majd’ fele (48 százalék) szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, tízből négy fő (37 százalék) szerint igen. A válaszadók negyede (25 százalék) szerint ez befolyásolta az eredményt, míg tizedük (12 százalék) szerint nem.
A Publicus felmérése szerint a választók több mint fele (54 százalék) úgy gondolja, hogy a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, a megtörténtnél szorosabb együttműködéssel, közös jelöltekkel, listával, esetleg miniszterelnökkel vág neki a választásoknak. Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében háromnegyedes (74 százalék) ez az érték, a legmagasabb az MSZP-P, DK, és az LMP szavazók körében (87, 79, és 77 százalék).
Egy ilyen együttműködésre az ellenzéki és bizonytalan szavazók háromnegyede (76 százalék) szavazott is volna. A legmagasabb értékek itt is az MSZP-P, DK és az LMP szavazók körében adódtak (95, 95, és 77 százalék), de a Jobbik és az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak is több mint a háromnegyede (71 és 68 százalék) szavazott volna erre, míg a bizonytalan szavazók többsége (49 százalék, 34 ellenében).
Egy ilyen szélesebb együttműködés elmaradásáért azon szavazók, akik szavaztak volna rá, elsősorban az LMP-t, és a Jobbikot teszik felelőssé (32 - 32 százalék). Minden tízedik potenciális együttműködés-szavazó (13 százalék) pedig az MSZP-P-t hibáztatja azért, míg 8-8 százalék az Fideszt és a DK-t.
*
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felmérést. A kérdőíves vizsgálatot 2018. április 18-23 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 995 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
