Itthon MTI / hvg.hu 2017. december. 10. 13:57

Tuzson nem győzi magasztalni az elsöprő sikerű nemzeti konzultációt

A nemzeti konzultáció részleges feldolgozási adatai alapján a résztvevők elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre – közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Tuzson Bence a sajtótájékoztatón emlékeztetett, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció volt a legsikeresebb Magyarország történetében, azon ugyanis több mint 2,3 millió választó vett részt, december 7-ig pedig másfélmilliót meghaladó ívet dolgoztak fel, amelynek több mint 99 százaléka volt érvényes.

Az eredmények ismerete alapján csaknem minden válaszoló nemet mondott arra, hogy a "Soros-terv" részeként évente egymillió bevándorlót telepítsenek Európába, továbbá Magyarországon lebontsák a határvédelmi kerítést, a kontinensre érkezőket, illetve a már itt tartózkodókat pedig valamilyen állandó betelepítési kvóta alapján szétosszák a tagállamok között – magyarázta a kormány képviselője, aláhúzva: "a magyarok tehát nem akarnak bevándorlást, és nem akarnak bevándorlóországgá válni".

Kérdés persze, hogyan és milyen pontossággal dolgozták fel a beérkezett válaszokat. Az LMP-s Hadházy Ákos szerint, aki korábban háromszor 15 percet tölthetett el azon a három helyszínen, ahol a beérkezett íveket őrizték, azt állítja, hogy a kormány által emlegetett szám kamu. Korábban Facebook-oldalán azt írta, hogy a neki megmutogatott helyiségekben tárolt dobozokba alig egymillió konzultációs ív férne el, a raktárakban pedig még egy kockás papíron se vezették, hány doboz érkezett be hozzájuk. Az ellenzéki politikust feljelentették.

Pénteken a Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság és a kormány vitájában az előbbinek adott igazat: úgy döntött, hogy internetes oldalakon, reklámokban ezentúl ne legyen elérhető a konzultáció ötös pontja. Ebben az szerepelt, hogy Soros György azt akarja elérni, a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. A kérdőívben nevesítették a Magyar Helsinki Bizottságot, és azt állították a szervezetről, hogy védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.