Romániai magyar értelmiségiek is szerepelnek Georgescu támogatóinak Soros-listáján
A szélsőjobboldali elnökjelölt hivatalba lépésének első napján betiltaná az állítólagos Soros-hálózatot.
A szélsőjobboldali elnökjelölt hivatalba lépésének első napján betiltaná az állítólagos Soros-hálózatot.
Orbán Viktor célkeresztjébe ezúttal a sorosdemokraták zsoldjában állók – főleg a független média és a civil szervezetek – kerültek, és azt szeretné, ha törvénnyel tiltanák ki az országból, aki részesült a lobbidollárokból.
Miután a hatalom megtiltja az amerikai támogatást, a magyar választók felelőssége, hogy befektessenek a jövőbe, és megfizessék az újságot, amit olvasnak. Minden előfizetés, minden adomány egy koporsószög. És minél inkább hajlandók megfizetni a fenntartását, annál ütésállóbb lesz a többség, amely ma már nem áll a kormány mögött. Vélemény.
Az első meleg mivoltát vállaló pénzügyminiszter az USA-ban Scott Bessent, aki Soros György befektetési igazgatója volt. Most viszont Donald Trump kereskedelmi háborúját és költségvetési politikáját kell majd elfogadtatni a pénzpiacokkal.
A külügyminiszterrel folytatott beszélgetésében G. Fodor Gábor Soros György kitiltását is felvetette.
A szabad választások, a szabad közéleti, társadalmi tevékenység, a szólásszabadság kora számunkra rövidesen, még a 2026-ban esedékes választások előtt véget érhet, írja szerzőnk, hozzátéve, mindez nem bizonyosság, de hogy ebből az eshetőségből milyen eséllyel lesz valóság, nem független attól, hogy mit teszünk, amit és amíg még tehetünk. Vélemény.
Hurráoptimista és erősen kritikus – sőt, személyeskedő, fenyegető – hangulat jellemezte az indiai téli nyaralásáról hazatért Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúját. Rogán Antal szankciós listára kerülése egy mondatot ért, annál több szó esett a Washington–Brüsszel-tengelyről, a Soros-hálózatról és hogy 2025 a középosztály megerősödésének éve lesz.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elnöki Szabadság Érdemrendet kapott Soros György a leköszönő amerikai elnöktől, Joe Bidentől, amelyre a közösségi oldalán reagált a magyar származású üzletember.
Daniel Freund európai parlamenti képviselő közösségi oldalán reagált Orbán Viktor vádjaira, állítása szerint az elmúlt öt évben nem kapott semmit sem a milliárdos üzletembertől.
Komoly dilemmát jelent, hogy mihez kezdjen a Demokrata Párt Kamala Harrisszel, akit sokan nem tartanak alkalmas elnökjelöltnek, viszont az alelnök vitathatatlanul népszerű a fekete és a női választók körében.
A jelek szerint a kormánypropaganda sikeres, ugyanis az eredmények szerint a lakosság fele, valamint a Fidesz–KDNP szavazóinak kétharmada gondolja, hogy a mostani EP-választás tétje, hogy háború lesz vagy béke.