Alkotmánybírósághoz fordulnának a baloldali pártok a lex CEU miatt, ám erre a Jobbik nélkül semmi esélyük. A Jobbiknak viszont választania kell: Soros-bérencnek vagy a Fidesz szekértolójának állítják majd be a döntés után.
Két tűz között van a Jobbik, ellenzéki erőként nem állhat be a Fidesz mögé, ám a Soros-féle egyetem egyik kurzusával sem ért egyet – például a gender szakkal sem –, vázolta a Jobbik előtt álló dilemmát a párt sajtófőnöke, Dobos Zoltán. Éppen ezért a legmagasabb fórumon, az elnökségben döntenek majd a kérdésről. Nem lesz egyszerű menet. Az első jobbikos hang a CEU-törvényről Toroczkai Lászlóé, Ásotthalom polgármesteréé volt, aki március 31-i Facebook-bejegyzésében azt írta,
"Soros egyetemével nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni", illetve
"rendszerváltozás csak úgy lehet, ha Soros minden csápját levágjuk, a méregkeverő egyetemét és agymosó médiumait éppúgy, mint a törvénytelen és erőszakos migrációt segítő szervezeteit."
Pár nappal később az ügyben azóta nyilatkozásra kijelölt Szávay István finomított, mikor azt mondta, távol áll tőlük Soros vagy egyetemének védelme, de elterelő hadműveletnek tartja, amit a Fidesz művel.
Több jobbikos politikust megkerestünk az esetleges alkotmánybírósági beadvánnyal kapcsolatban, azonban csak töredékük volt hajlandó nyilatkozni, ám még a nyilatkozók sem tippelték meg, hogyan dönthet az elnökség. Toroczkai László alelnök mindenesetre a hvg.hu-nak azt mondta, véleményét fenntartja, ugyanakkor elfogadja majd az elnökség döntését.
A Jobbik elnökét is kerestük, de ő sem reagált emailünkre. A Facebookon mindenesetre április 4-én öt pontban röviden összefoglalta az álláspontját. Vona Gábor azt fejtegette, a Jobbik elutasítja Soros György tevékenységét, azzal a megalakulása óta szemben áll, a párt támogatja, hogy a külföldről pénzelt oktatási intézmények átláthatóan működjenek, de a Fidesz javaslata nem Sorosról és a CEU-ról szól, hanem Orbán bolsevik politikájáról.
"Ma a CEU, holnap más.
A Jobbik-kormány kulturáltan folytatja le majd az értékrendi vitáit és nem egyetemek betiltásával." Vona szerint Orbán súlyos helyzetbe hozza a határon túli magyar oktatást és felesleges nemzetközi botrányba viszi bele az országot.
Vagyis Vona – illetve az ügyben megszólaló Szávay István is – próbálja eltávolítani a felsőoktatási törvény módosítását Soros György személyétől. Elértük viszont a párt másik alelnökét, Ózd polgármesterét, Janiczak Dávidot, aki szintén Orbán szabadságharcaként emlegette a CEU-ügyet, amely valójában nem is az egyetemről szól. Szerinte Orbán így próbálja bebetonozni hatalmát.
"A Jobbik se Soros, se Orbán pártjára nem áll",
de most úgy látja, a Fidesz elég szélsőséges párt lett, a szélsőségek közt próbálja a népszerűségét szinten tartani. Janiczak még nem döntötte el, támogatna-e alkotmánybírósági beadványt, az elnökségi ülés előtt elmélyed a kérdésben, a véleményét azután alakítja ki.
Eddig csak a vita volt
A Jobbik-frakció keddi ülésén téma volt, hogy támogassák-e az alkotmánybírósági beadványt, elhangzottak pró és kontra érvek, azonban döntést nem hoztak – mondta Szávay István, aki a zárt frakcióülésre hivatkozva nem árult el részleteket az érvekből. Beszélt arról is, a CEU-s ügy mellett végigelemezték a civilek helyzetét is, „mindkét ügy olyan felvetésből táplálkozik, amellyel a Jobbik egyetért, ám a móddal, ahogy a Fidesz intézi, nem”, majd lényegében megismételte a pártelnök érveit, hozzátéve, hogy a Fidesz nem kormányoz, hanem áltémákkal jön és hiszterizál. Azt mondta, a frakcióülésen nem beszélték át, hogy a várható támadásokra hogyan reagálnak majd.
Arra a kérdésre, hogy az alkotmánybírósági beadvány mekkora súlyú dilemma a Jobbiknak, nem mondott egy skála szerinti értéket, csak annyit mondott, ez egy politikai döntési helyzet, számos ilyen volt és lesz is, az elnökség napirendjén egy fontos téma lesz.
A frakció mindenesetre egyszer már a megúszásra játszott: a felsőoktatási törvény módosításánál egyszerűen nem szavazott.
Mindenki szeme rajtuk
A Párbeszéd és az LMP is bejelentette, megpróbálja összegyűjteni az alkotmánybírósági beadványhoz szükséges 50 képviselői aláírást – a jobbikosokéi nélkül ennyi nincs meg –, az MSZP elnöke, aki nem parlamenti képviselő, arról beszélt, "az ajtajuk nyitva áll, minden kezdeményezésre nyitottak, amely demokratikus pártoktól jön". Bárándy Gergely szakpolitikus ennél azért kezdeményezőbbnek tűnt: azt mondta, megpróbálja kideríteni a Jobbiknál, támogatna-e egy alkotmánybírósági beadványt, enélkül ugyanis nem mennének semmire. Bízik abban, hogy lesz képviselői beadvány, azzal ugyanis politikai síkra lehetne emelni az ügyet. Bárándy szerint ugyanis nem az a fő baj, hogy egyes alaptörvényi passzusokat sért a törvénymódosítás, hanem az a politikai szándék, amely az egészet vezérelte.
Bármit lép a Jobbik, ütik
Kellemetlen döntés előtt áll a Jobbik, bármit lép, támadni fogják, a párt szemszögéből nézve Soros egyeteme miatt az Ab-hoz fordulni rossz, de a kormány ellen nem tiltakozni is rossz. Miután most a néppártosodás a prioritás, abba az illik bele jobban, hogy segítenek az Alkotmánybírósághoz fordulni – mondja Róna Dániel politológus, de egyáltalán nem biztos abban, hogy ezt lépi meg a Jobbik.
„Ez egy új szint lenne a néppártosodásban, a támogató lépés nagysága a zsidó hitközségeknek Hanukára küldött üdvözlettel lenne egy szinten."
Bár az a párt hivatalos álláspontja, hogy a CEU-t nem szereti, de a bolsevik hatalomgyakorlást is elítéli, támogatását nehéz lenne nem Soros melletti kiállásként értelmezni – mondja Róna, szerinte nem véletlen, hogy erről nem a frakció, hanem az elnökség dönt. Ha nem támogatja a beadványt, attól még nem mond le a néppártosodásról, egyszerűen csak nem akarja élezni a belső feszültséget.
Ha a baloldali pártok alkotmánybírósági beadványa mellé áll, akkor a Fidesz, illetve saját radikális szárnya Soros-pártizza majd, ha viszont nem írja alá, akkor a baloldal támadhatja azzal, hogy „Fidesz–Jobbik egykutya”, plusz sok fiatal csalódhat benne. A korábbi mérések szerint a Jobbiknak igen erős a támogatottsága a fiatalok – különösen az egyetemisták – körében, ezt a réteget elidegeníthetik, ha nem írják alá a kezdeményezést. „Nagyon sok fiatalnak már eleve csalódást okoztak azzal, hogy nem álltak ki karakteresen a CEU mellett, de ha az alkotmánybírósági beadványhoz sem járulnak hozzá, azzal még nagyobb csalódást okoznak.”
A felsőoktatási törvény módosításánál nem szavazott a Jobbik, sokáig előtte csöndben volt a párt „akkor is emiatt a nagyon kellemetlen dilemma miatt”, most viszont már színt kell vallania: nincs lehetőség tartózkodásra vagy semleges cselekvésre.
Arra a kérdésre, ha már ez is belefér a néppártosodó Jobbiknak, hol marad a karaktere, mitől lesz más, mint a többi párt, Róna azt mondja, ezt a kérdést 2013-ban, a néppártosodás előtt kellett volna feltenni: most már elindultak ezen az úton, a Jobbik identitása korábbi döntések kapcsán is átértelmeződött.
Bárhogy fáj, a CEU-nak ez lenne a legjobb
A legegyszerűbb út az lenne, ha az országgyűlési képviselők negyede, vagy az alapvető jogok biztosa fordulna az Alkotmánybírósághoz, utólagos normakontrollt kérve – mondja Lévay Miklós volt alkotmánybíró, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi tanára. Előzetes normakontrollt csak az államfő kérhetett volna, Áder János viszont hétfő este fél 8 körül aláírta a törvényt, ami után spontán tüntetés is kezdődött a Sándor-palotánál. Kedden kiderült, az egész amerikai kormány a CEU mögött áll.
Míg az országgyűlési képviselőknek elég annyit kérniük, hogy a testület vizsgálja meg a felsőoktatási törvény módosításának összhangját az Alaptörvénnyel, addig az alapvető jogok biztosának konkrét indoklást is kell készítenie arról, hogy álláspontja szerint miért ellentétes az Alaptörvénnyel a módosítás. Megkerestük Székely László hivatalát, ahonnan csak egy rövid válasz érkezett: a biztos még nem döntött, hogy Alkotmánybírósághoz fordul-e.
A CEU vezetése – amely szerint politikai támadás történt ellenük – vagy egy CEU-s diák is fordulhat Alkotmánybírósághoz közvetlen alkotmányjogi panasszal arra hivatkozva, hogy a törvénnyel az Alaptörvényben biztosított joga sérül. Lévay azt mondja, egy ilyen panasz esetén kérdés, hogy az Alkotmánybíróság a személyes érintettséget szűkebben vagy tágabban értelmezi. Az előbbi értelmezés esetén a testület csak akkor foglalkozik érdemben a panasszal, ha a konkrét jogsérelem már bekövetkezett. Vagyis, ha például az Oktatási Hivatal már felfüggesztette a CEU működését arra hivatkozva, hogy nem teljesíti a törvényi előírásokat. Hiába sejtik előre, mit okozhat majd a törvény, jövőbeni jogsértésre nem hivatkozhatnak ilyen értelmezés mellett. A tágabb értelmezésnél viszont már elegendő, ha a panasz tárgyát jelentő törvény potenciálisan érintheti, sértheti a panaszos Alaptörvényben biztosított jogát.
Itt azonban nagyon lényeges kérdés a határidők betartása: közvetlen alkotmányjogi panasszal a törvény – vagy az adott szakasz – hatálybalépése után 180 napon belül lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz, kérdés, hogy annyi idő alatt az Oktatási Hivatal hoz-e a CEU-ra hátrányos, alkotmányos jogot érintő döntést. Lévay hangsúlyozza, ennek a már említett szűkebb értelmezés esetén van jelentősége. A 6/2013. (XI.22) Ab-határozatban azonban a határidővel kapcsolatban olyan megállapítás is szerepel, hogy az indítványozóra vonatkozó jogszabály alkalmazásától, hatályosulásástól számított 180 nap elteltéig nyújtható be a panasz.
Az Alkotmánybíróság a panasz befogadásakor azt vizsgálja, hogy a panaszt beadó érintett-e, illetve a törvény közvetlenül érinti-e alapjogait, továbbá, hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről van-e szó. Ha ezekre igen a válasz, befogadja a panaszt, ha nem, visszautasítja a beadványt az Alkotmánybíróság. Befogadás esetén érdemben öttagú tanács tárgyalja a panaszt, de ha a tárgyaláson felmerül a törvény esetleges megsemmisítése, akkor a 15 tagú teljes ülés elé terjesztik, amely „észszerű határidőn belül” dönt.
A CEU rendes bírósághoz is fordulhat, ilyenkor két esetben juthat el az Alkotmánybíróság elé az ügy: vagy menet közben jelzi a bíró, hogy a törvény, amely alapján döntenie kellene, szerinte Alaptörvény-ellenes, így azt elküldi az Alkotmánybíróságnak – amelynek ebben az esetben 90 napon belül kell döntenie –, vagy végigviszi az eljárást, és a CEU akkor támadhatja meg ítéletet az Alkotmánybíróságon, ha álláspontja szerint a bírói döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ilyenkor a bírói döntéssel, nem pedig a törvénnyel szemben kérhet jogorvoslatot, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz formájában.
