A ma kezdődő varsói NATO-csúcstalálkozó több szempontból kifejezetten fontos nekünk, magyaroknak, és egyúttal fordulópont is a NATO fejlődésében. A két évvel ezelőtti csúcs óta keletről és dél felől is súlyos biztonsági kihívásokkal szembesült az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.

A kard, ha életlen

Európa biztonságának meggyengülését több tényező eredményezte. Egyfelől Oroszország ukrajnai konfliktusa jelent biztonsági fenyegetést, de aláássa az Unió egységét az elmúlt években felerősödött orosz eredetű dezinformációs és destabilizáló műveletek sora is. Másfelől az Európa déli határain felbukkanó menekülthullám-nyomás egy korábban ismeretlen helyzetbe hozta Európát. A közel-keleti és afrikai háborús konfliktusok hatásai és Oroszország tevékenysége a Közel-Keleten váratlan folyamatokat indított el, amelyekre nem készült fel a szövetség.

A problémahalmazt csak fokozta a múlt heti Brexit; Európa politikai elbizonytalanodása ugyanis önmagában is biztonsági kockázatot jelent. Éppen az elbizonytalanodás az, amit Putyin Oroszországa akar. A varsói csúcstalálkozónak egyértelmű és határozott döntéseket kell hoznia annak érdekében, hogy ezekkel a kihívásokkal megbirkózzon, és a szervezet visszaállítsa (valamikor jól működő) elrettentő erejét.

Oroszország, a növekvő probléma

A NATO a rendszerváltás után alapvetően együttműködő politikát alakított ki Oroszországgal, de az újjáéledt orosz revizionista politika új helyzetet teremtett. A konfliktus élezése Oroszországgal nyilvánvalóan nem lehet cél, ugyanakkor az orosz katonai erő elrettentése kulcsfeladat, leginkább ott, ahol Oroszország fizikai közelsége a legjelentősebb veszélyt jelenti: a Baltikumban, Lengyelországban és Romániában. A mai NATO-csúcs egyik legjelentősebb eredménye az, hogy a NATO többezer főnyi többnemzetiségű harcoló csapatot vezényel ezekbe az országokba, és hadgyakorlat-sorozat is kezdődik. Ennek fontos eleme, hogy Magyarország a visegrádi országokkal közösen szervezett haderőt küld a térségbe.

Lépnie kell a NATO-nak az orosz dezinformációs propaganda megállítása érdekében is. Az elmúlt évek során Európa-szerte elszaporodtak a beazonosíthatatlan eredetű internetes portálok, a sokezres trollcsapatok, amelyek a menekültválsággal kapcsolatban vagy az Egyesült Államokról az orosz propagandát harsogják. Az elmúlt évben csak Magyarországon többszáz ilyen internetes pontot azonosított be az Átlátszó.

Az Oroszországgal szembeni felkészülés része, hogy a NATO a semleges Svédországgal és Finnországgal is szerződést kötött. Az északi országok kulcsszerepet játszanak a Baltikum védelmében, ezért Varsóban is megjelennek a tárgyalóasztal körül.

Kiberfenyegetések a nyugat ellen

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan egyre nő egy lehetséges kibertámadás kockázata. Ukrajnát tavaly már érte kibertámadás, melynek eredményeképpen sok százezer ember hosszú ideig áram nélkül maradt. A stratégiai intézmények elleni kibertámadást háborús támadásként értelmez a NATO, mert egy ilyen támadásnak teljesen kiszámíthatatlan hatásai is lehetnek, amelyek emberéleteket követelhetnek. A kibertámadás ellen mindenekelőtt technológiai kapacitásfejlesztéssel kell védekeznie a NATO-nak. Kibertámadás terrorcselekményként is számba jöhet, de egyre több országnak, például Kínának vagy Észak-Koreának is lehetnek precíziós, kifinomult, a külvilág által nem ismert technológiái.

Migráció: mindenkinek részt kell vennie

A déli menekültáradat Európa határvidékein a Földközi-tengeren keresztül mindenekelőtt Görögországot és Olaszországot sújtja, de az Unióba beáramló menekült tömegek ellenőrzés nélkül a célországok számára is kockázatot jelentenek. A határőrizet megerősítése érdekében a görög és török partok között 2016 áprilisa óta cirkálnak NATO hadihajói, amelyek az embercsempészek hálózatainak kiiktatása révén jelentős mértékben hozzájárultak, hogy a Törökország felől érkező menekültnyomás hatalmas mértékben csökkent.

A Földközi-tenger ellenőrzése közös európai biztonsági érdek. A keleti határok megerősítéséhez hasonlóan a Földközi-tenger védelmében is minden NATO-tagországnak részt kell vennie, csak így várható ugyanis, hogy a déli országok is segítsenek, amikor esetleg a visegrádi országokat éri valami biztonsági kihívás. A kölcsönösség a NATO működésének legfontosabb alapelve.

A határvédelem azonban önmagában nem oldja meg ezt a súlyos válságot. A tavalyi évben nagyon is világossá válhatott számunkra, hogy a világ tőlünk távoli konfliktusai, például az afgán háború vagy a teljesen megoldatlan líbiai helyzet tömeges menekültnyomás alá helyezi Európát. Az európai menekültkrízis megoldásáért nagyon sokat tehet a NATO, amikor azon dolgozik, hogy stabil kormányzáshoz és önfenntartó hadsereghez segítse hozzá Afganisztánt vagy éppen Líbiát.

Együtt sírunk, együtt nevetünk

A védelmi potenciál fejlesztése természetesen nem megy anélkül, hogy a NATO-tagok jelentősen ne emelnék a védelmi költségvetésüket. Magyarország ma mélyen a vállalt szint alatt költ honvédelmi célokra: a GDP 2%-os aránya helyett csak 0,76%-ot. A magyar kormány tervei szerint ez mostantól évenként növekedni fog, de még hosszú ideig nem fogja elérni a vállalásainkat.

A NATO megújulásában Magyarország minden tekintetben érdekelt. A magyar haderő és technológia a NATO keretei közötti együttműködésre van optimalizálva. A magyar haderő rendkívül kicsi, pár ezer fős hadseregünk régóta képtelen volna egyedül megvédeni Magyarországot. Az országunk biztonsága a NATO kezében van, amikor az képes az elrettentésre és akkor valódi akadályt is képez.

Akár a keleti veszélyeztettség okán, akár a délről jövő kockázatok miatt Magyarország érintett a NATO keleti megerősítésében. A NATO Varsóban esedékes fontos döntései a mi biztonságunkat is erősíteni fogják. Feltéve, ha a magyar kormány mindenben kooperál. Hiszen a NATO a kölcsönösség elvén működik. Nem lehet válogatni, hogy miben szeretnénk részt venni vagy miben nem. Csak ekkor várhatjuk, hogy a NATO is a védelmünkre kel majd, ha erre lesz szükségünk.

Az európai történelem arra tanít bennünket, hogy törekedjünk a békére, de tartsuk szárazon a puskaport.

 

A szerző országgyűlési képviselő (Együtt)