Alig egy hét van hátra, mielőtt Románia újra megpróbál államfőt választani. Az első választást 2024 végén az orosz propaganda tette lehetetlenné. Felmerül tehát, mit tesz most Románia, hogy megakadályozza az újabb orosz beavatkozást?
Mateusz Piskorskit még a PiS-kormány idején vette őrizetbe a lengyel Belbiztonsági Ügynökség, mert azzal vádolták, hogy az oroszoknak és a kínaiaknak is kémkedik.
Szvitlana Szlipcsenko szerint a magyar politikai megosztottság is csak az orosz propaganda malmára hajtja a vizet.
Miközben Elon Musk X-posztokban gyalázta a „pénzpazarló” Szabad Európa Rádiót, a belarusz állami televízió is beszállt az amerikai lejárató kampányba: a csatorna börtönbe zárt, rossz fizikai állapotban lévő, legyengített munkatársait elrettentésként mutogatták főműsoridőben.
Ügyes módszerekkel árasztja el a webet az orosz dezinformációs gépezet, és úgy tűnik, már arra is rájöttek, hogyan lehet befolyásolni az MI-chatbotok válaszait.
Az ukrán államiság tagadása mára már gyakorlattá vált a kormánypárt berkeiben.
A Demokrata főszerkesztője egy kellemetlenül ismerős térképbe ágyazva próbálta előadni a geopolitikai fejtegetéseit.
Pilhál Tamás kételkedés nélkül, határozottan állt bele arccal az orosz propagandába.
A magyar külügyminiszter, miután bizalmas hangnemben, tegeződve köszöntötte orosz kollégáját, hosszan hallgatta, ahogy Lavrov a nyugati hatalmaktól féltette az oroszok emberi jogait.
Az elmúlt hét magyar politikai kommunikációját a Vogel Evelin által titokban felvett, és a médiának stratégiailag terjesztett Magyar–Vogel-beszélgetések ügye dominálta. Egy azonosítatlan emailcímről pénteken küldték ki a hazai szerkesztőségeknek<br>a magánbeszélgetések ötödik részét. A rejtett mikrofonnal rögzített privát társalgások sokórás sorozatának szétküldése várhatóan még heteken át folytatódni fog. Felmerül a kérdés: mi a helyes eljárás ezeknek az irányítottan, ipari méretekben továbbított felvételeknek a forráskritikájánál? És ezzel összefüggésben milyen értelmezési kereteket érdemes alkalmaznunk a Vogelgate magyarázatánál? Vélemény.
Ami Németországot illeti, az orosz propaganda fő célja félelmet kelteni és erősíteni a szélsőjobbos pártokat, írja a német lap.
A vállalat szerint az oroszok megtévesztő tartalmakkal próbálták befolyásolni a felhasználókat.