Miközben Elon Musk X-posztokban gyalázta a „pénzpazarló” Szabad Európa Rádiót, a belarusz állami televízió is beszállt az amerikai lejárató kampányba: a csatorna börtönbe zárt, rossz fizikai állapotban lévő, legyengített munkatársait elrettentésként mutogatták főműsoridőben.
Ügyes módszerekkel árasztja el a webet az orosz dezinformációs gépezet, és úgy tűnik, már arra is rájöttek, hogyan lehet befolyásolni az MI-chatbotok válaszait.
Az ukrán államiság tagadása mára már gyakorlattá vált a kormánypárt berkeiben.
A Demokrata főszerkesztője egy kellemetlenül ismerős térképbe ágyazva próbálta előadni a geopolitikai fejtegetéseit.
Pilhál Tamás kételkedés nélkül, határozottan állt bele arccal az orosz propagandába.
A magyar külügyminiszter, miután bizalmas hangnemben, tegeződve köszöntötte orosz kollégáját, hosszan hallgatta, ahogy Lavrov a nyugati hatalmaktól féltette az oroszok emberi jogait.
Az elmúlt hét magyar politikai kommunikációját a Vogel Evelin által titokban felvett, és a médiának stratégiailag terjesztett Magyar–Vogel-beszélgetések ügye dominálta. Egy azonosítatlan emailcímről pénteken küldték ki a hazai szerkesztőségeknek<br>a magánbeszélgetések ötödik részét. A rejtett mikrofonnal rögzített privát társalgások sokórás sorozatának szétküldése várhatóan még heteken át folytatódni fog. Felmerül a kérdés: mi a helyes eljárás ezeknek az irányítottan, ipari méretekben továbbított felvételeknek a forráskritikájánál? És ezzel összefüggésben milyen értelmezési kereteket érdemes alkalmaznunk a Vogelgate magyarázatánál? Vélemény.
Ami Németországot illeti, az orosz propaganda fő célja félelmet kelteni és erősíteni a szélsőjobbos pártokat, írja a német lap.
A vállalat szerint az oroszok megtévesztő tartalmakkal próbálták befolyásolni a felhasználókat.
Andrej Perla egy duginista propagandaoldal szerzője, és a most megjelent írásával gondosan elhiteltelenített minden orosz, illetve oroszpárti megszólalást a kijevi támadással kapcsolatban.
Többször is kritika nélkül közöltek a moszkvai narratívának megfelelő és hamis információkat azok a mesterséges intelligenciák, amiket a NewsGuard elemzői vizsgáltak meg közelebbről.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.