Sovány, rühes kutyák, sokuk teste megtépett, harapásnyomokkal borított, mert harcolnak a falkában a falatért – mindez egy engedélyekkel működő, egyszázalékos támogatást gyűjtő alapítvány kutyamenhelyén, ahonnan más állatvédő szervezetek mentek állatokat menteni. A menhely vezetője egy helyi jobbikos képviselő, aki szerint a civilek túloznak.
„A kezünk között halt meg egy két hónapos kiskutya. Találtunk végstádiumos, elfekvő, agonizáló kutyát, de több napja halott állatot is, tíz mindenórás és 6 frissen szült kutyát. Találtunk "rühes elkülönítőt" ahol eszkábált "kennelekben" 3-5 kutya, mind borzasztó állapotban. Volt ott egy valaha volt budiba zárt eb, nem tudták megmondani, mióta van benn. Az egyik állat légcsövét harapták át, így kb. 3 ujjnyi, mély tátongó, gennyes sebbel élt a menhelyen” – sorolták beszámolójukban azok a civilek, akik ott voltak most szombaton a sárospataki Mandulás-hegyi Kutyaotthonba szervezett akcióban.
A leírásuk szerint sokkoló helyzetet a sárospataki kutyaotthonban az okozta, hogy évek óta folyamatosan halmozzák fel a kutyákat, amelyeket így nem tudnak megfelelően elkülöníteni. A tüzelő szukák egy részét ugyan egy helyre zárták, de nincs elég kennel, boksz, így az udvarokra tagolt nagy telken gyakorlatilag falkában élnek az állatok. A középső, legnagyobb udvaron az állatvédők szerint több mint száz kutya van összeeresztve, erősebb társaik miatt a gyengébbeknek így nem jut elegendő étel. (A helyzetet dokumentáló sok száz kép közül párat galériánkban megnézhet.)
Hallani a lapát csattogását
„Hogy hány kutya pusztult el úgy, hogy a társai tépték szét, nem tudni, mert az élőkről sincs naprakész nyilvántartás, nemhogy a holtakról" – írták arról, mit tapasztaltak a sárospataki menhelyen. Szerintük eddig is a szerencsén múlt, hogy a falka nem támadt emberre, mert életveszélyes a helyzet, és ha a kutyák a gondozó kiabálására nem hallgatnak, akkor lapáttal verik szét őket.
Pedig a sárospataki Mandulás-hegyi Kutyaotthon egy legális, külföldi adományokkal is működő hely, amelyet az egyszázalékos támogatásokat gyűjtő Zemplén Help Alapítvány tart fenn. „Ezek az állatok bekerültek erre a menhelyre, de valójában nem menekülnek meg, úgy élnek, mint az életfogytosok” – mondta Tenner Anna, a hétvégi mentőakció egyik szervezője, a Lelenc Kutyamentő Egyesület vezetője. A kutyák nem csak iszonyú állapotban vannak, de az oltási könyveik alapján a legtöbben régóta a kutyaotthonban vannak, miközben nemigen találni nyomát, hogy az alapítvány gazdát keresne nekik. „Volt, aki a szombaton készült fotóinkon felismerte a kutyát, amit évekkel ezelőtt adott ott le” – jegyezte meg.
A mentőakció szervezői gyorsan cselekedtek, pénzbeli, tárgybeli támogatásokat és önkénteseket toboroztak, és amit egyetlen nap alatt tudtak, megtették: építettek egy gyorsan felállítható kennelsort, ahová legalább a rühes, beteg, sovány kutyákat szeparálni tudták, az állatok rüh elleni kezelést kaptak, ha chipjük sem volt, akkor azt is, és megpróbáltak több állatot elhozni vagy orvoshoz juttatni.
„A telep vezetői azzal magyarázták az állapotokat, hogy a környéken nagyon sokan mélyszegénységben élnek, segélyből vagy legfeljebb közmunkából tartják fenn magukat. A putrisorokon nem szokás számon kérni az állattartás módját vagy a kötelező chipet” – mondta Tenner Anna, aki szerint a közbelépés ugyan enyhítette a helyzetet, de az addig nem oldódik meg, amíg a menhely nem változtat a működésének módján.
Mivel van engedélyük, a sárospataki polgármester tehetetlen
Ugyanezt mondta a hvg.hu-nak Sárospatak polgármestere, Aros János is, aki azt állítja, az önkormányzat tehetetlen, nincs intézkedési jogkörük egy olyan menhelynél, amelynek minden szükséges engedélye megvan, az a kormányhivatal, azon belül a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A polgármester emlékeztet arra, hogy mielőtt a telep megkapta az engedélyt, az azt működtető Törő Gábor ellen voltak lakossági bejelentések, mert akkor még a saját portáján halmozta fel a kutyákat. "Akkor a környező lakosok panaszai alapján tudtunk lépéseket tenni, de egy engedélyezett menhellyel szemben ez nem megy. A jegyző ugyanis legfeljebb állatkínzási ügyben járhat el” – mondta a hvg.hu-nak a városvezető.
Információink szerint ugyanakkor a közterületen gazdátlanul kóborló állatokhoz az önkormányzat is az alapítványt alapító Törő Gábort hívja ki. Ezt a polgármester kérdésünkre elismerte, de ezt azzal magyarázta, hogy a legközelebbi riasztható sintértelep is egy távolabbi településen működik, ráadásul 25 ezer forint plusz áfáért szállítanak el egy kutyát. „De még ha mást is hívnánk, Törő Gábor megtudja, és hamarabb elviszi. Azt szokta mondani, hogy Zemplénben nem lesz kutyaholokauszt” – mondta Aros János.
A Mandulás-hegyi Kutyaotthon munkatársának ez valóban bevett szavajárása/hitvallása lehet, hiszen a megyei lapban találni 2014-es cikket arról, hogy „Ne legyen kutyaholokauszt Zemplénben” címmel petíciót kezdeményezett a kutyákat begyűjtő sátoraljaújhelyi gyepmester ellen.
Annyira jót akartak, hogy túlvállalták magukat
A sárospataki Mandulás-hegyi Kutyaotthon vezetője Ormos Tas Zsolt, aki szerint Törő Gábor „a szíve-lelke” a tevékenységüknek. Elismerte, hogy az ott uralkodó állapot nem ideális, mert mint mondta, „túlvállalták” magukat, ugyanakkor szerinte nem is annyira rossz a helyzet, mint azt az internetre felkerült fotók tükrözik. „Köszönjük az állatvédők segítségét, de arról nem csináltak képet, hogy heverésztek a jóllakott kutyák a fűben. Valóban vannak beteg állatok, de ezek nagy része már így kerül be” – magyarázta Ormos. Állítja, a vemhes kutyák többsége is már így kerül be, mert szoktak ivartalanítani, és eleget kapnak enni az állatok ahhoz, hogy mindegyiküknek jusson, még ha nem is ez látszik a fotókon.
„Létszámstopot hirdettünk, amíg nem sikerült redukálni az állatok számát, és építeni fogunk kenneleket és karanténnak alkalmas helyeket” – mondta Ormos Tas Zsolt, aki elmondása szerint heti rendszerességgel fordul meg a kutyaotthonban, amit társadalmi munkában vezet.
Ormos ugyanis egyben Sárospatak jobbikos önkormányzati képviselője, aki külön kiemelte, hogy a két pozíciójának semmi köze nincs egymáshoz. Nem véletlenül, több mint kínosak lehetne a menhelyen uralkodó állapot országos nyilvánosságra kerülése alig pár nappal azután, hogy pont a Jobbik borsodi szervezete Állatvédelmi Kerekasztalt tartott. A Jobbik – egy nappal a sárospataki menhelyen zajló akció előtt született – közleményében éppen azon agitál, Magyarország milyen jelentős lemaradásban van az állatvédelem terén, ami ellen tenni akarnak. Ahogy korábban a deteki állatkínzásos ügyben is éppen a Jobbik tett feljelentést.
A menhely vezetője azzal magyarázta a több mint 400 kutya felhalmozását, hogy egy állatot sem akartak sorsára hagyni. Márpedig „Sárospatak és Miskolc közt más menhely egyáltalán nincs”. „Az állatmentésben kétféle vélemény van, mi azt valljuk, hogy nem hagyunk kinn állatot, legyen akár erdőbe vagy kútba kidobott, vagy kitett kölyök. Ezzel szemben mondják mások, hogy a mi tartási körülményeinknél kinn, szabadon is jobb lenne nekik, de például télen ez biztosan nem igaz” – mondta.
Rákérdeztünk, mégis hogyan gondoskodnak a kutyák sorsáról, mire a kutyaotthon vezetője állította, visznek el tőlük állatokat, és mint mondta, ilyenkor vállalják a veszettség elleni oltás költségét. Ugyanakkor kérdésünkre nem tudott pontos számot mondani, mégis hány állatot adtak örökbe, de mint mondta, jelenleg fejlesztik a gazdikereső oldalukat is.
Kerestük a járási főállatorvost, de a hivatalban azt mondták, éppen szabadságát tölti, kollégája pedig nem tudott felvilágosítást adni a sárospataki menhely engedélyeinek és működésének kérdésében. Úgy tudjuk, valamilyen vizsgálat már indult, de erről a borsod megyei kormányhivatal későbbre ígért választ, mert szerintük a járási hivatal illetékes.
Durvul a helyzet: egymást vádolják félrevezetéssel
Közben a Facebookon a kutyaotthon kedden váratlanul ellentámadásba lendült: elkezdtek feltenni az oldalukra olyan fotókat, amelyek szerintük azt bizonyítják, a kutyáknak remek dolga van náluk. Bár a hvg.hu-nak maga a menhely vezetője ismerte el – és próbálta magyarázni – az állatok betegségét és a náluk uralkodó állapotokat, a közösségi oldalon szándékos manipulációval vádolták meg a szombaton náluk segítő civil szervezeteket. „Kizárólag a beteg kutyákat, a takarítás előtt álló kenneleket és kutyák életterén kívül eső, hátsó udvarban lévő szemetet és trágyát” fotózták – állították.
Erre végképp elszabadultak az indulatok, hiszen a szombaton állatokat mentő, kenneleket építő közel 50 civil teljesen kiakadt a sárospatakiak „hálátlanságán”. Az akció egyik résztvevője, Kajó Cecília, állatvédelmi joggal foglalkozó jogász szerint ráadásul tudatosan félrevezetik a nyilvánosságot. „A képsorokon látható tiszta kennelek május 18-án sehol sem voltak, ugyanis a segítők látogatása után alakult ki ez a helyzet a fotózás időpontjára (mind a tisztaság, mind a kennelek számának örvendetes növekedése)” – írta.
De olyan is volt, aki egyszerűen kommentként feltöltötte a következő, szombaton készült képet arról a sufniról, ahonnan az állatvédők sem tudták kihozni a ki tudja mióta benn lévő állatot:
