Meg kell reformálni a menekültek EU-s jogi keretszabályozását jelentő Dublini rendszert, mondja az Európai bizottság, és közzétette a főbb változtatási elveket. Orbán Viktornak biztos lesz hozzá néhány szava.
Napvilágot látott az Európai Bizottság javaslata arról, hogy milyen irányban, milyen elvek alapján változtatná meg a Dublin-rendszert. Ez az a közös EU-s menekültpolitikai szabályozás, amely tulajdonképpen csődöt mondott tavaly, amikor Európát elérte a nagy menekültválság. Egyik fő eleme ennek az, hogy egy menekült kérelmét abban az országban kell elbírálni, ahol belépett az EU-ba (a szándék az volt, hogy a tagállamok különböző menekültügyi szabályozását és juttatásait ez is ösztönözze kiegyenlítődni - hát nem jött be).
Ezen elv alapján ma a Németországban lévő menekültek túlnyomó többségét vissza kellene toloncolni Magyarországra, hogy itt bírálják el a menekültkérelmeiket, de erről a németek már akkor lemondtak, amikor kinyílvánították, hogy a szíriai menekültek kérelmeit befogadják, vagyis Merkel tavaly önkéntesen mondta fel Dublint. Mi pedig hallani sem akarunk erről. A balkáni menekültútvonalnak köszönhetően ha nem mi, akkor Görögország kapná az össze menekültet egybe - ez sem tükrözné épp a szolidaritás és értékközösség EU-s elveit.
Egy szó mint száz, a dublini szabályozást meg kell változtatni, mert a helyzet túllépett rajta. Az Európai Bizottság a következő elvek alapján szabályozná újra a területet:
-A menedékkérőkért felelős tagállam meghatározására szolgáló, fenntartható és méltányos rendszer kialakítása
Legyen méltányosabb a tömegek elosztása valamilyen módon, vagy "méltányossági korrekciós mechanizmussal", vagy "elosztási kulcson alapuló új rendszer" bevezetésével - ez bizony valamiféle kvótarendszert jelent, amit nagyon nehéz lesz lenyomni egyes tagállamok, köztük Orbán Viktor torkán, aki pert is indított a kötelező kvóták ellen, és népszavazást is tartana az ügyben.
-A konvergencia fokozása és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásának visszaszorítása
Gyengíteni kell azt, hogy a menekültek kiválasszanak maguknak egyes országokat, ezt tervezi az új szabályozás visszaszorítani.
-Az EU-n belüli másodlagos migrációs mozgás megakadályozása
Itt konkrétan azt szankcionálná az Eu, hogy egy menekült más orsázgba menjen, mint ahol kéne lennie - el is veszthet bizonyos juttatásokat ezáltal.
-Az EU menekültügyi ügynökségének új megbízatása
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal kapjon megerősített jogosítványokat, működtethesse a megreformált dublini rendszert, felügyelhesse a tagállamokat, hogy mennyire tartják be a szabályokat, milyen hiányosságaik vannak a rendszernek, hova milyen feltételek kellenek.
-Az Eurodac rendszer megerősítése
Ez a biometrikus jegyeket tartalmazó közös adatbázis megerősítését jelenti, azaz a menekülteket hatékonyabban és jobban lesznek azonosítva és ellenőrizve.
Az EB növelni akarja a migráció iránti politikai elköteleződést is - cinikusan azt is mondhatjuk, hogy ez biztos sikersztori lesz, mert ma szinte mindenki elutasítja a tömeges migrációt, Martin Schulz EP-parlamenti elnök szerint ma a 28 tagállamból 22-24 nem tartja be az önkéntes alapon vállalt befogadás feltételeit.
Kidolgozná tovább az EB az áttelepítés rendszerét, ami szintén valmiféleképpen a kvótákról is kell, hogy szóljon. Rugalmasabbá teszik a magasabban képzett harmadik országbéliek befogadásának feltételeit, egyszerűsítenék az EU-ban tartózkodás feltételeit a harmadik országbélieknek, ami a legális migrációt egyszerűsítené. A Bizottság emellett kidolgozza az integrációra vonatkozó uniós cselekvési tervet.