Míg a magyar társadalom nem roma tagjainak harmada egyetemre jár, a romáknak mindössze az ötöde jutott el az érettségiig, ami bár javuló arány, de kevés a társadalmi szakadék felszámolásához, az csak lassuló ütemben mélyül.
Folyamatos a cigány fiatalok leszakadása a többségi társadalomtól – írja szerdai lapszámában a Népszabadság. A nem romák közel 75 százaléka érettségizett, valamint 91 százalékuk eredményesen lép ki a középfokú oktatási intézményekből a 2012-es adatok szerint. Azonban hiába javuló arány a cigány tanulók esetében a Tárki adatai alapján, hogy valamivel több mint fele fejezi be sikerrel a középiskolát – ez duplája az évekkel korábbi méréseknek –, ez továbbra is a társadalmi olló szélesedését jelenti.
Üdvözlendő adatok között tartják számon Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor kutatók, hogy a cigányok körében két évtized alatt 23 százalékról 7 százalékra csökkent az általános iskolai lemorzsolódás a cigányok körében, valamint a középiskolába is a korábbi 23-ról 90 százalékra emelkedett a középiskolát megkezdők aránya. A rendszerváltás óta eltel éveket követően a romák negyede szakiskolai, ötöde érettségi eredményekkel zárta tanulmányait. A középiskolai létszámnövekedés azonban az ottani lemorzsolódás növekedésével járt, a rendszerváltás előtt 8 százalékról 40-re emelkedett a középiskolát be nem fejező cigány tanulók aránya.
A többségi társadalomban a rendszerváltás óta nőtt a diplomás végzettségűek száma, addig a cigány fiatalok mindössze két százaléka jut el a diplomáig. A középiskolai felzárkózást és az érettségi megszerzésének százalékos növekedést már azonban kétségbe vonja Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója. Jellemző a velük kapcsolatba kerülő fiatalok körében, hogy alig akad olyan ismerősük vagy családtagjuk, aki a közelmúltban szerzett volna érettségit, vagy épp arra készülne. A lemaradást azt is jelzi szerinte, hogy egyre több magyar fiatal tanulhat külföldi egyetemen, de ez a magyar cigányok körében érdemben szóba sem kerül.
A kutatók megállapítása szerint jelentős az általános iskolában a cigány tanulók szövegértési és matematikai eredményeiben a lemaradás. Ennek oka viszont egyáltalán nem etnikai sajátosság, hanem társadalmi okok magyarázzák, ugyanis a rossz anyagi helyzetben, iskolázatlan közegben felnövő fiatalok számos tanulást akadályozó tényezővel szembesülnek. A lemaradásuk a töredékére olvadhatnak, amennyiben hasonló körülmények között nőhetnének fel, mint a többségi társadalom gyermekei – zárja írását a napilap.
