Itthon MTI 2016. január. 19. 21:13

Cafeteria-per: Az egri kórháznak nincs 300 milliója

Az egri Markhot Ferenc Kórház a Kúria január 14-ei döntése után megkezdte az egyeztetéseket a kórházi alkalmazottnak a bírósági határozat alapján járó, több mint 300 millió forint cafeteria-juttatás ügyének "egnyugtató rendezése érdekében".

A kórház megbízott főigazgatója, Tóth Ildikó közleményében felidézte: a kórház 2010. január 19-én kötött megállapodást az érdekképviseletekkel a cafeteriáról, amit 2013. március végéig fizetett is a mintegy 1400 dolgozónak. Az akkori főigazgató akkor azonban úgy döntött, hogy az intézmény nem fizeti tovább a béren kívüli juttatást.

Tóth Ildikó közölte azt is, hogy a cafeteria-perben szereplő öt dolgozó a bírósági határozat alapján megkapja járandóságát. A Kúria döntése után a kórház felmondta a cafeteria-juttatásról szóló megállapodást, kedden pedig megkezdte a tárgyalásokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal, valamint a kórház szakszervezeti vezetőivel a többi dolgozó kifizetéséről is - ismertette.

Az államháztartási törvény szerint ugyanakkor a kórház csak akkora kiadásra vállalhat kötelezettséget, amennyi bevétele van. Peren kívüli egyezségre van ugyan mód, ám jelenleg nincs meg a fedezete a kifizetendő, több mint 300 millió forintnak - tette hozzá a főigazgató.

A cafeteria-juttatások kifizetéséről szerda délután dolgozói fórumot tart a szakszervezet.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.