2015. november. 27. 15:46 hvg.hu Utolsó frissítés: 2015. november. 27. 19:08 Itthon

Simicskó embere az Iszlám Állam fejébe lát

Nem kizárható, hogy más szárazföldi egységeknek is be kell avatkozniuk az Iszlám Állam elleni harcba – mondta Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádió műsorában. Hozzátette, a legjobb az lenne, ha az iszlám országok haderői végeznék el ezt a feladatot, nehogy az akciót újabb keresztény hódításnak nevezze propagandájában az Iszlám Állam.

A légicsapások soha nem elegendőek, egy háború megnyeréséhez mindig szükség van szárazföldi erőre, így nem kizárható, hogy a jelenleg harcoló alakulatok mellett más szárazföldi egységeknek is be kell avatkozniuk az Iszlám Állam elleni harcba – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára.

"Amennyire lehetséges, elkerülendő, hogy ezek nyugati erők legyenek, hiszen, ha ezek nyugati erők, akkor abban a pillanatban adunk az Iszlám Állam radikális iszlamistái kezébe egy olyan ütőkártyát, hogy azt tudják mondani, hogy lám itt ez megint egy keresztény hódítás és fogjon össze az iszlám a keresztények ellen. Ezt nyilvánvalóan a Nyugat el szeretné kerülni, ezért a legjobb az lenne, hogyha iszlám országoknak a haderői végeznék el ezt a feladatot."

Siklósi Péter szerint Irakban a jellemzően síita kormányerők és a kurd Peshmergák harcolnak az Iszlám Állam ellen. "Szíriában pedig a mérsékelt ellenzéki erőket támogatja a koalíció és ezen belül az amerikaiak is légicsapásokkal, és Szíriában is a legütőképesebb ilyen mérsékelt ellenzéki erő a szíriai kurd milícia."

Azon régióbeli államok közül, amelyek esetleg még részt vehetnének szárazföldi erőkkel a harcban, Siklósi Péter Jordániát, Egyiptomot és Szaúd-Arábiát emelte ki.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.