"Komoly következményei lehetnek a magyar és az orosz vezető keddi kézszorításának. Ezzel Putyin eltemette Orbán múltját, akit a Hősök terén mondott 1989-es beszéde tett híressé" – írta a jobboldali Rzeczpospolitában a magyar miiniszterelnökkel általában rokonszenvező, a budapesti Heti Válaszban is gyakran publikáló tekintélyes lengyel újságíró, Jaroslaw Gizinski. Szerinte a látogatás közönséges propagandaakció volt, hiszen semmi nem indokolta a felhajtást, a hatalmas küldöttséget, az új hosszú távú gázszerződéssel pedig még ráérnek, és arról amúgy sem a legfelső vezetőknek kell tárgyalniuk

A jobboldal vezető napilapja ezen kívül úgy fogalmazott: Putyin bizonyítani akarta, hogy nem persona non grata az Európai Unióban, Orbán pedig azt, hogy középen áll Kelet és Nyugat közt, ő Merkelnek és Putyinnak egyaránt partnere, bár inkább az utóbbit tartja követendő példának.

Stiller Ákos

A liberális Gazeta Wyborcza, a legnagyobb példányszámú politikai napilap azt hangsúlyozta, hogy „a magyarok olcsóbb gázt akarnak”, de egyelőre nem tudni, mi lesz az ár. Orbán Viktort idézték, aki szerint az egész EU érdeke, hogy országa jó kapcsolatban legyen Oroszországgal. A lap hangsúlyozta, hogy a földgáz ára a rezsicsökkentés fenntartása miatt fontos a csökkenő népszerűségű Fidesznek. Ugyanakkor Putyinnak, aki az ukrajnai agresszió miatt nemkívánatos személy az EU-ban, ez volt az első látogatása egy EU-tagállamban az uniós szankciók bevezetése óta. Az újság hozzátesz egy idézetet az orosz Kommerszantból: azt, hogy a magyar kormány az oroszoknak tett gesztusok ellenére nem vétózta meg Brüsszelben az oroszellenes szankciókat. Az orosz elnök budapesti kijelentései közül a GW azt emelte ki, hogy szerinte máris vannak amerikai fegyverek Ukrajnában, de nem lesz hatásuk, mert az ukrán katonák nem motiváltak, míg a donyeckiek az otthonukat védik.

A Gazeta Wyborcza egyik kommentelője azt jegyezte meg, hogy „Nagy Imre forog a sírjában”, egy másik pedig gúnyos kérdést tett fel a jobboldali ellenzék vezérének: „No, Kaczynski úr, lesz Budapest Varsóban?”. Ezzel arra utalt, hogy Jaroslaw Kaczynski sokáig példaképnek tekintette Orbán Viktort, és abban reménykedett, hogy ő is hasonló többséggel kormányozhat majd egyszer, de a magyar-orosz kapcsolatok alakulása megzavarta ezt a jó viszonyt. A Jog és Igazságosság párt ugyanis határozottan elítéli Oroszország politikáját, és – annak ellenére, hogy a történelem során a lengyel-ukrán viszonyt is sok tragikus viszály terhelte – egyértelműen kiáll Ukrajna egysége és függetlensége mellett.

Az orosz elnök budapesti látogatása volt a téma a lengyel közszolgálati rádió szerda reggeli vitaműsorában is. Grzegorz Schetyna külügyminiszter úgy fogalmazott: Magyarország nem szeg meg semmilyen embargót vagy szankciót, mégis túllép az Európai Unió normáin. Kockázatos, hogy Moszkvával a gazdasági kapcsolatokat helyezi előtérbe, és ennek érdekében még az 1956-ban elesett szovjet katonák sírját is engedi megkoszorúzni. (Grzegorz Schetyna külügyminiszterrel a HVG csütörtöki lapszámában olvashat interjút – szerk.)

Cezary Lazarewicz, a Wprost című jobboldali hetilap kommentátora ugyanebben a műsorban a koszorúzást pimaszságnak minősítette, és kijelentette: Magyarország az oroszok trójai falovává válhat az egyesült Európában. Nem sérti meg ugyan a közös határozatokat, de javít egy véreskezű agresszor imázsán, ami nagy tapintatlanság. Maciej Gdula, a Krytyka Polityczna című liberális folyóirat elemzője a magyar miniszterelnök csütörtöki varsói látogatására utalt: szerinte Ewa Kopacz kormányfő kínos helyzetben lesz, mert vendéglátóként nem bírálhat élesen. De, tette hozzá, Orbánt amúgysem érdekelné a kritika, mert őt legfeljebb Merkel és Hollande ijesztheti meg.