Itthon hvg.hu 2015. január. 16. 12:59

Vona: "Nálunk is árulni kívánják ezt a szennylapot"

Vona Gábor több mint egy hetet várt állásfoglalásával a Charlie Hebdóról. A Jobbik elnöke úgy gondolja, hogy a terroristák és a karikatúrák alkotói is a gyűlölet oldalán állnak, és ő nem kíván egyikkel sem azonosulni. Ráadásul a jövő héten Magyarországon is terjeszteni kezdik a "szennylapot", amivel Vona szerint fokozzák a terrorveszélyt.

Én sem vagyok Charlie – írta Vona Gábor, a Jobbik elnöke csütörtök este a Facebookon.

Vona szerint a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt múlt heti mészárlás az egész világot megrázta, a Jobbik és ő maga is elítélte a terrorcselekményt.

"Azóta se szeri, se száma az 'Én is Charlie vagyok' kiállásoknak. Jóval kevesebben állnak ki az ellenkezőjével, de a kegyelet napjai után én is ez utóbbiak közé kívánok tartozni" - fogalmazott. "Mivel jövő héten nálunk is árulni kívánják ezt a szennylapot, így fontosnak tartom egyértelműsíteni: én nem vagyok Charlie" – vezette fel állásfoglalását a Jobbik elnöke.

Stiller Ákos

Mint írta, nem hajlandó azonosulni azokkal, akik a megfeszített Jézust strandon napozva ábrázolják, ezt nem tekinti a szólásszabadság részének. Ugyanez a véleménye "az elhunyt apáca mennyei orális szexét taglaló karikatúráról és a többi ocsmányságról is".

Megjegyezte, hogy a lap magyarországi terjesztésével "valakik" a terrorveszélyt fokozzák.

"Egyesek választás elé akarják állítani Európát, Charlie leszel vagy terrorista? Nos, ez számomra hamis kérdés. Én ezek közül egyik oldalra sem akarok állni, mert mindkettő a gyűlölet oldala" – írta Vona Gábor. Igaz, a merénylők bűne súlyosabb, ez nem kérdés, de ettől még a másikkal sem kell senkinek azonosulni – folytatta.

Szerinte a gyilkosok fegyveres terroristák, a lap szerkesztői pedig a szavak terroristái. Gyűlölet hajtja mindkét oldalt, és mindkettő gyűlöletet termel.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.