A rendőrség úgy döntött, nem veszi semmibe a bírósági ítéletet
Két nappal a hvg.hu cikkének megjelenése után a rendőrség meggondolta magát, és lemondott annak az ötvenezer forintos bírságnak a behajtásáról, amelyet már négy éve követelt, úgy, hogy két bírósági ítélet is elmarasztalta a testület eljárását.
November közepén számoltunk be arról, hogy a ferencvárosi Lechner Ödön fasor térfigyelő kamerái 2010. augusztus 11-én rögzítették, ahogy egy autós behajtott egy olyan utcába, ahová nem lett volna szabad. A hatóság le is csapott, és 50 ezer forintra büntette a gépkocsi üzembentartóját, Juliannát. Az ügy intézését az asszony fia, János vette kezébe.
Mentességet kért az jármű üzembentartójaként nyilvántartott anyjának az ilyen közigazgatási bírságolási ügyekben első fokon eljáró Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól, mondván az autót ő vezette. Ezzel a rendőrök nem foglalkoztak, és vitatták János képviseleti jogosultságát, vagyis hogy eljárhat az ügyben. Hiába fellebbezett a férfi, a másodfokon eljáró hatóság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sem adott neki igazat.
Tehát nemcsak a férfi fellebbezését hagyták figyelmen kívül, hanem a mentességi kérelem benyújtása ellenére a rendőrség az ejárást az anyjával szemben folytatta le. Emiatt János a bírósághoz fordult, ahol kimondták, a rendőrségi végzések jogszabálysértőek. A testületet új eljárás lefolytatására kötelezték. Ennek az eljárásnak az lett volna a feladata, hogy megállapítsa, a bírságot Jánosra kellett volna kiszabni, de mivel a szabálysértést követően a rendőrségnek a jogszabály szerint hatvan napja lett volna erre, és ezt az időt már rég túllépték, az eljárást meg kellett volna szüntetni.
A testület kitartott az álláspontja mellett
Ehhez képest a rendőrség Jánosra szabta ki az ötvenezres bírságot. Arra hivatkoztak, hogy a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő újrakezdődik, így jogos, hogy még 2014-ben is be akarnak hajtani egy négy évvel korábban kiszabott közigazgatási bírságot. A férfi újra a bíróságra bízta annak eldöntését, hogy kinek van igaza. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítésze idén szeptember 11-én úgy látta, a hatóság a döntését jogsértő módon, a jogvesztő határidő elteltével hozta meg.
Mindezek alapján János arra számított, hogy végre megszünteti a rendőrség az eljárást és lemond a követeléséről. Ám az október 22-én meghozott rendőrségi határozatban ismételten azt közölték, hogy várják az 50 ezer forintos bírság befizetését. Ezen felháborodva osztotta meg a történtét szerkesztőségünkkel. A cikk írásakor kíváncsi volt a hvg.hu a testület álláspontjára is, de az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata nem válaszolt a kérdésekre.
Cikkünk november 15-i megjelenését követően két nappal a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság a János ügyében meghozott végzésében azt írta, hogy a 2010-ben kiszabott közigazgatási bírságról szóló határozatát visszavonja és a hivatalból indított eljárást megszünteti. Az indoklásban kifejtették, hogy az adott autó használóját tévesen bírságolták meg, mert a határozat közlését a szabályszegéstől számított hatvan nap alatt nem tették meg, „így az eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására nincs jogszabályi lehetőség”.
Nyolc napon belüli igazolás |
Kivette a közigazgatási bírságok kiszabásáról szóló határozatok szövegéből a rendőrség azt a kifogásolt részt, amelynek alkotmányossága korábban megkérdőjeleződött, de a rendőrség mégis alkalmazta. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendelet egyik paragrafusát módosítva kötelezte a testület a gyorshajtáson ért autó üzembentartóját arra, hogy egy év helyett nyolc napon belül igazolja azt, ha nem ő, hanem egy másik személy lépte túl a járművel a megengedett sebességet. Amikor ezt a kérdést 2013-ban vizsgáltuk, egy alkotmányjogász törvénysértőnek mondta a gyakorlatot, de a rendőrség akkor azt rendben lévőnek találta, idén január 1-jétől azonban ők maguk módosítottak ezen a gyakorlaton, amelyről a hvg.hu be is számolt. |