Dübörög a fesztiválszezon, és vele a rendőrségi razziázás. Az európai viszonylatban meglehetősen szigorú és a fogyasztókat is kriminalizáló drogtörvényünk az eltereléssel még hagy ugyan némi egérutat a kis mennyiségű kábítószerrel elkapottaknak, de ezt elég bajosan tudná igénybe venni egy külföldi: például egy füves cigiért lekapcsolt holland fesztiválozónak ehhez hat hónapra Magyarországra kéne költöznie. Marad a büntetőeljárás, aminek a büntetés kiszabása esetén egész életre kiható priusz a következménye. Még akkor is, ha a lefülelt külföldi olyan országból jön, ahol ez nem is bűncselekmény.
„A Sárbogárdi Rendőrkapitányság illetékességi területén július 26-án elrendelt fokozott ellenőrzés során ez idáig 148 ember ellen indult kábítószer-birtoklás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás. Ebből 16 fő magyar állampolgár, 132 pedig külföldi” – tájékoztatta a hvg.hu-t a Fejér Megyei Rendőr Főkapitányság. Vagyis a számok alapján nem is gondolnánk, hogy egy hazai fesztiválon járunk.
A nagyobb zenei fesztiválokon szinte minden évben razziaszerűen ellenőrzést tart a rendőrség. Az előbbi számok az O.Z.O.R.A fesztivál egy napján születtek, ami a legtöbbet piszkált célpont, ott 2012 óta szinte menetrendszerűen fokozott ellenőrzést, de a magyar fesztiválok közül a legtöbb külföldi vendéget vonzó Sziget Fesztiválnak is minden évben bőven kijut az ellenőrzésekből. Így egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan milyen következményei vannak egy külföldi számára, ha akár csak egy ártatlan füves cigivel lekapcsolják önfeledt bulizás közben Magyarországon.
Ha elkapnak…
Akit elkapnak kábítószer-fogyasztásért illetve -birtoklásért, azok ellen Magyarországon büntetőeljárás indul. Ez alól akkor kaphat az illető felmentést, ha vállalja, hogy részt vesz az elterelésben, ami egy hat hónapig tartó kezelési folyamat. A jelenlegi szabályok szerint azonban ez az opció két éven belül csak egy alkalommal ajánlható fel. Ez a drogtörvény legutóbbi, 2013-as módosításának az eredménye, és európai viszonylatban jelentősen szigorúbb drogpolitikát jelent.
Noha látszólag ez a procedúra nem tűnik bonyolultnak, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai szakértőjének, Sárosi Péternek az elmondása szerint vannak esetek, amikor a magyar hatóságok rugalmatlansága és a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt jár rosszul az elterelésre küldött külföldi. Egyszer egy holland állampolgár például azért nem választhatta az elterelést, mert amikor jelentkezni akart az ezt lebonyolító ambulancián, azzal küldték el, hogy nem beszélnek angolul.
Megkérdeztük az Országos Rendőr Főkapitányságot, és kiderült, hogy az elterelés csak Magyarországon végezhető el, az erről szóló, szükséges igazolást csak magyar egészségügyi intézmény állíthatja ki. "Külföldi intézetből hozott igazolás nem felel meg a magyar szabályoknak" – írták. Tehát az elterelés mint a büntetőeljárás alól felmentő körülmény csak akkor alkalmazható, ha a gyanúsított külföldi Magyarországon marad, és a törvény alapján az elterelésnek az elkövetéstől számított egy éven belül kell lezajlania.
Aki nem vesz részt az elterelésen, annak az ügye átlép a rendőrségi szakaszból az ügyészségi, majd a bírósági szakaszba, amelynek a végén – külföldieknél legtöbbször a vádlott jelenlétén kívül – lezajlik a bírósági tárgyalás. Ennek eredményeként az ítélet kis mennyiségű kábítószer birtoklása esetén ritkán lesz letöltendő szabadságvesztés – leggyakrabban felfüggesztett szabadságvesztés vagy pénzbüntetés a végszó. Azonban bármilyen jogerős ítélet születik a büntetőeljárás végén, az már priusznak számít.
A fesztiválozók kis halak
„A magyarországi drogtörvény európai összehasonlításban kifejezetten szigorúnak számít” – mondta Sárosi. A 2013. júniusi törvénymódosítással jött be az a korlátozás, hogy az elterelésen való részvétel mint felmentő körülmény csak egyszer opció, előtte akárhányszor választható volt. Igaz, tényleges szabadságvesztés viszonylag ritkán lesz a kábítószer-fogyasztásért vagy -birtoklásért, de a büntetett előélet jelentette hátrányos megkülönböztetés, a pénzbüntetés, a felfüggesztett szabadságvesztés komoly terheket róhat már arra is, aki csak kétszer füvezett életében, és szerencsétlenségére mindkétszer elkapták.
„A legfőbb probléma, hogy a rendőrség nem a nagy halakra koncentrál” – magyarázta Sárosi. Az évente 6-7 ezer elkapott fiatal közül ugyanis tízből kilenc fogyasztó, nem pedig terjesztő vagy előállító. „A külföldieknek Magyarországon járva ez kifejezetten negatív élmény lehet” – mondta a szakértő.
„Sajnos elég kevesen jutnak el ilyenkor hozzánk, de a megkeresések hiánya nem a probléma nemlétét jelenti” – mondta Sárosi. A szervezet ezért közzétett egy angol nyelvű tájékoztatót a blogján a magyar drogtörvényről a Magyarországra látogató külföldieknek, és arra kérte például a Sziget Fesztivál szervezőit, hogy juttassák ezt el külföldi vendégeikhez.
Nem lehet alóla kibújni
Ha egy külföldi állampolgár Magyarországon tartózkodik, akkor a magyar törvények mérvadóak rá, így a legkevésbé sem számít az, hogy a cselekmény az állampolgársága szerinti országban büntetendő-e, vagy sem. Az viszont már országonként változik, hogy a büntetett előéletűvé válás mint a büntetőeljárás egyik következménye, milyen hátrányos megkülönböztetést jelent az érintettnek a jövőben.
Megkerestük azoknak az országoknak a nagykövetségeit, ahonnan a legtöbb fesztiválozó érkezik, hogy megtudjuk, náluk milyen következményei vannak, ha állampolgáruk kábítószer-fogyasztás miatt törvénysértőként tér haza. A legdurvább a holland eset, ahol az összes szociális juttatástól elesik az, akit egy büntetőeljárásban elítélnek Magyarországon. „Magyarországon a magyar törvények érvényesek, a Holland Királyság nem avatkozik ebbe bele. Ezért tájékoztatjuk rendszeresen a Magyarországra utazó holland állampolgárokat, hogy itt zérótoleranciás drogpolitika van érvényben” – áll a holland követség válaszlevelében. Így minden ilyen esetről kötelességük tájékoztatni az illetékes holland hatóságokat.
Németországban is csak akkor lesz valaki büntetett előéletű, ha a magyar büntetőeljárás végén jogerősen elítélik, a priusznak viszont kevésbé szigorú következményei vannak. Az erkölcsi bizonyítványban például csak akkor tüntetik fel a büntetett előéletűséget, ha az illetőre három hónapnál hosszabb idejű szabadságvesztést szabtak ki – tájékoztatott a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetségének sajtóosztálya.
„A Bécsi Egyezmény előírásai alapján a magyar hatóságok tájékoztatják a nagykövetséget, ha német állampolgárokat vesznek őrizetbe. A nagykövetség a konzuli törvény értelmében gondoskodik azokról a németekről, akiket Magyarországon fogva tartanak” – közölték. A német külügyminisztérium honlapján ők is tájékoztatják a Magyarországra utazni tervezőket, hogy a németországinál itthon jóval keményebben sújtható mindennemű drog kereskedelme, tulajdonlása és behozatala, valamint fogyasztása is, illetve, hogy bármely hatóanyag már kis mennyiségben való megtalálása, így az úgynevezett „könnyű“ drogoké is, mint a hasis vagy a marihuána, hosszabb börtönbüntetést vonhat maga után.
| Mit jelent a kis mennyiség? |
| Ha például egy razziázás következtében valaki ellen kábítószer birtoklásának gyanúja miatt eljárás indul, az egyik első lépés annak a meghatározása, hogy a lefoglalt kábítószerben lévő aktív hatóanyag súlya alapján kis mennyiségű vagy nagy mennyiségű kábítószer birtoklásáról van-e szó. Ez a marihuána esetében 6 gramm tiszta hatóanyag, azaz THC, ami tisztaságától függően körülbelül 60 gramm marihuánának felel meg. Amfetaminokból kb. 5 gramm, kokainból 10 gramm, MDMA-ból 1,6 gramm számít még kis mennyiségnek. Kis mennyiségű kábítószer birtoklásáért maximum két év, efölötti mennyiség birtoklásáért maximum húsz év börtönbüntetés szabható ki. Az elkövető a vádemelés pillanatáig gyanúsított marad, így nem köteles sem vallomást tenni, sem pedig igazat mondani. |
„Az EU-tagállamokat az Európai Unió Tanácsának egyik egyezménye kötelezi, hogy bírósági ügyek során ugyanolyan mértékben vegyék figyelembe az EU más tagállamaiban született ítéleteket, mint a belföldön meghozottakat” – közölte az Egyesült Királyság Nagykövetsége. Azonban tájékoztatásuk szerint sem EU-s szinten, sem az Egyesült Királyság és Magyarország között nem létezik olyan megállapodás, ami alapján átvehető lenne egy ügy bíróságon kívüli rendezése – márpedig az elterelés is ilyen bíróságon kívüli megoldás.
Noha a büntetőeljárás megindulása önmagában még semmilyen következményekkel nem jár a külföldire nézve, ha elítélik, az semmiképpen nem marad nyomtalanul – erősítette meg a hvg.hu-nak Sánta Szabolcs Miklós, a TASZ ügyvédje. Európai uniós állampolgárként a legnehezebb letagadni, hogy már voltunk büntetve, hiszen létezik egy európai bűnügyi nyilvántartás, ahol gyakorlatilag minden uniós állampolgár előélete lekövethető. Sánta szerint léteznek különböző kétoldalú egyezmények, amelyek alapján lehetőség van különböző EU-n kívüli államokkal történő adatcserére.
Az eljáró személytől függ, hogy szigorúbb-e a külföldivel
A külföldi állampolgárok számára az országuk nagykövetsége vagy konzulátusa biztosítja a védelmet, hogy ne érje jogsérelem. Ezek közül a legkézenfekvőbb a nyelvi különbségekből adódó jogsérelem, ez viszont Sánta Szabolcs Miklós szerint csak ritkán fordul elő, hiszen a hatóságoknak is érdeke, hogy ki tudja hallgatni a terheltet.
Minden eljárás esetében, függetlenül attól, hogy a terhelt külföldi-e vagy nem, előfordulhatnak olyan jogsérelmek, mint a kényszervallatás, ami itt például lehet az, hogy a nyomozóhatóság tagja azzal próbálja beijeszteni a gyanúsítottat, hogy ha nem tesz teljes körű beismerő vallomást, akkor nem fog hazajutni. Ami még megterhelő és meglepő lehet egy külföldi számára a magyar büntetőeljárásban, az az előzetes letartóztatás gyakori elhúzódása. „Ezt elviselni egy idegen országban sokkal nehezebb” – mondta Sánta Szabolcs Miklós. Előfordulhat még, hogy a hatóság annak ellenére nem értesíti a fogvatartott külföldi állampolgársága szerinti konzulátust vagy követséget, pedig ez elvileg kötelező lenne.
