Biztonságosabb, stabilabb és kiszámíthatóbb életpályát ígért a rendőröknek Orbán Viktor. Rendvédelmiek életpályamodelljéből már több is készült, ezek eddig mind a kukában végezték. Mint megtudtuk, folyik az előkészítés, csakhogy egy ilyen megvalósításának igazán fontos eleme a bérkérdés – ám fizetésrendezés a megkérdezettek szerint nem igazán várható.
„Az Önökkel szembeni legnagyobb adósságunk törlesztése, az életpályamodell kialakítása azonban még hátravan. Kiemelten fontos feladat, hogy ezt a munkát elvégezzük, és ezáltal tervezhetőbb, biztonságosabb, stabilabb és kiszámíthatóbb életpályát tehessünk lehetővé mindannyiuk számára” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén, a budai Várban.
A kormányfő nyitott kapukat dönget, hiszen a rendőrök helyzete mindennek mondható, csak kiszámíthatónak nem. A rossz anyagi javadalmazásukról már sok szó esett, de azt például kevesen tudják, hogy jogszabály alapján egy osztályvezető, illetve a magasabb beosztásban dolgozó bármikor indoklás nélkül eltávolítható a posztjáról. Csak egy aktuális eset: az április végén a Szent István Bazilikánál intézkedő rendőrök parancsnokát jelenleg korábbi beosztásából áthelyezve, kiemelt főelőadóként foglalkoztatnak. Leginkább ennek a helyzetnek tulajdonítja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egyik, sokéves tapasztalattal rendelkező alsó vezetője, hogy nem kedveltek az osztályvezetői és a magasabb beosztást jelentő posztok. "Azokra a helyekre lasszóval kell fogni az embereket" – mondta a hvg.hu-nak neve elhallgatását kérve.
Márpedig egy életpályamodellnek az lenne a dolga, hogy az emberek tudják, tíz vagy húsz év múlva mire számíthatnak, hova juthatnak el, s ne rettegésben éljék a napjaikat attól tartva, hogy a pozíciójuk okán másnap minden magyarázat nélkül leválthatják őket. Az eddigi életpályamodell-tervek azonban leginkább amiatt buktak meg, mert a civilesítéssel együtt járt volna a rendfokozatok megszüntetése. Az utolsó tervezet 2011-ben készült, ami már szintén a kukában végezte: eszerint például az őrmester rendmester lett volna, a hadnagy felügyelő, az ezredes pedig vezető főtanácsos.
A három éve készült sem bizonyult elég jónak
A Belügyminisztérium a hvg.hu életpályamodellel kapcsolatos hivatalos megkeresésére azt a választ kapta, hogy most folynak az egyeztetések. A három évvel ezelőtti dokumentum alapvető eleme az volt, hogy a „kialakítandó munkaköri és előmeneteli rendszerben a rendfokozat szerepe háttérbe szorul. Megszűnik a soron történő előléptetés rendszere, a 'rang' alapvetően a betöltött munkakörhöz kötődik, amelynek besorolása viszont a befektetett tudást és elsajátított képességet, tapasztalatot, értéket fejez ki. Ennek megfelelően a szakmai tudás megszerzése és a beosztásban, rangban való előmenetel is a moduláris képzésre alapozódik.”
Ez eléggé tiszta törekvés: ne az számítson, hogy valakit azért léptetnek elő, mert az egy idő után jár, hanem a "rang" munkakörhöz, képzettséghez, sikeres munkavégzéshez kötődjék. A szakszervezetek 2011-ben amiatt kritizálták a tervezetet, mert szerintük nem ismeri el megfelelően (sem anyagilag, sem erkölcsileg), hogy a rendvédelemben dolgozók olyan közszolgálatot látnak el, amely magába foglalja az élet feláldozásának kötelezettségét is, valamint azt, hogy ebben a szervezeti rendszerben való szolgálat végzése egyes állampolgári jogokról való lemondással jár. A hvg.hu-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők leginkább azt hiányolták, hogy nem rendeltek bértáblát a kidolgozandó életpályamodellhez, és hogy nincs szó a rendőri bérek rendezéséről, ami nélkül szerintük nem lehet megvalósítani egy életpályamodellt.
Megfontolandó bajor minta?
Egy volt rendőrparancsnok szerint, ha Orbán Viktor az életpályamodell bevezetéséről beszélt, akkor azt biztosan végrehajtják valamilyen módon. Hangsúlyozta, a rendőrségen jelenleg státuszgazdálkodás van, vagyis csak akkor lehet magasabb beosztásba helyezni valakit, ha a bérét biztosítani tudják, ami viszont egy életpályamodell esetén nem tartható állapot.
Az egykori rendőri vezető felhozta a bajor példát, mint esetleg követhető mintát. „Ott mindenki a legalacsonyabb beosztásban kezd, és megvan, hogy mennyi időt kell eltöltenie azon a helyen, mielőtt magasabb beosztásba kerül. Amihez ráadásul el kell végeznie a kötelezően előírt képzést, és szükséges a parancsnok véleménye is. Tíz-tizenegy fokon kell átmennie ahhoz valakinek, hogy megszerezze azt a tapasztalatot, ami – ha odáig jut – főkapitányként kellhet neki.”
A volt parancsnok hangsúlyozta azt is, hogy természetesen nem lehet mindenkiből felső vezető, de azok, akik egy helyen maradnak több évtizeden át, például váltásparancsnokok, azoknak is kötelező minden évben képzésen részt venniük, hogy tudásuk folyamatosan frissüljön, hogy képben legyenek az új módszerekről és jogszabályokról. Hozzátette: ebbe a kiszámíthatóságba, garantált előmenetel-rendszerbe viszont nem fér bele az, hogy az embereket nem szakmai alapon, hanem csak úgy indok nélkül – egyik napról a másikra elmozdítsák a helyükről. De az sem, hogy egy őrnagyból tábornokot csináljanak rövid idő alatt, mint a Terrorelhárítási Központ vezetőjéből, Hajdú Jánosból, vagy, hogy a jogszabályok megváltoztatásával szabjanak valakire egy főkapitányi széket, mint történt az Gergényi Péter egykori budapesti parancsnok esetében. (Gergényi országos főrendőr lehetett volna a jogszabály-módosítás alapján, de végül ezt a posztot mégsem kapta meg – a szerz.) Ez a módosítás segítette ki a jelenlegi országos főkapitányt, Papp Károlyt is. Reform kell, nem kétség
A már említett megkérdezett BRFK-s alsó vezető szerint a jó életpályamodellnek öt pilléren kellene nyugodnia. „Az első a munka, hogy érezzem magam biztonságban, tervezhessem a karrierem, és tudjam, ha nem csinálok marhaságot, akkor lesz munkám. Azaz, legyen stabilitás. A második fontos pillér a magánélet segítése, például juthassak lakáshoz, vagy az ezt segítő támogatáshoz. Fontos az is, hogy kapjak megfelelő szintű egészségügyi szolgáltatást, és hogy legyen megfelelő biztosításom arra az esetre, ha valami bajom történne. Hogy ebben az esetben ne kerüljek utcára.”
Harmadik pillérként említette a rendőr a nyugdíjat, hogy – mint korábban lehetőség volt rá – 50-55 évesen nyugdíjba lehessen vonulni, mivel ötven év fölött ugyanis nem minden munkakörben várható el, hogy egy hivatásos ugyanolyan szinten végezze a munkáját, mint 30-40 éves korában tette. „A negyedik pillér a törvényi háttér, hogy legyen egy normális és hatékony, egyszerű büntetőeljárás és büntető törvénykönyv, a több száz ide vonatkozó jogszabályt foglalják egy kódexbe. Ehhez jönne ötödik pillérként a megfelelő anyagi biztonság nyújtása, valamint képzések biztosítása, és ezek alapján a megfelelő, illetve átlátható követelményszint meghatározása és betartatása.”
Hozzátette: ha ezek megvannak, akkor lehet részletezni a beosztások, rangok és megnevezések rendszerét. „A beosztások átnevezése nem életpályamodell, hanem csak egy átalakítás, de nem változik szerinte tőle semmi.” Megjegyezte: „ha jó eredményt csak úgy érünk el, hogy jogszabály-módosítással csökkentjük a bűncselekmények számát – 2013. február 1-je óta az okiratok és készpénz-helyettesítő fizetési eszközök ellopása már nem számít külön-külön bűntettnek –, akkor ott baj van. Ha az emberek fásultak, motiválatlanok, a rendszer meg szétesett és agyonellenőrzött, akkor nem lehet megújulni” – mondta a rendőr, aki az életpályamodell egyik kulcselemének azt a korai nyugdíjazást tartja, amit épp a második Orbán-kormány szüntetett meg, egyébként az ellenzék által is csak mértékkel kritizált módon.
Felfüggesztették a rendőrt, aki leteperte a Bazilikánál rohangáló pucér férfit
Egyetemi diploma nélkül lett az ország főrendőre Papp Károly
