Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Kossuth téren Tisza István szobrának felavatásakor azt mondta, be akarták fejezni azt, amit az elődeik az országház köré megálmodtak, és ezt meg is tehették, mert a választóktól felhatalmazást kaptak rá. Orbán azt mondta, reméli, hogy a Tisza-szobor felállítása egy új kor kezdetét jelenti, egy olyan korét, amelyben van értelme magyar jövőről beszélni azután, hogy a kormány az elmúlt 4 évben visszaállította az ország becsületét.

A miniszterelnök felidézte, hogy 1934. április 22-én állítottak Tisza István emlékére egy szoborcsoportot a Kossuth téren, de 1945 után ezt ledöntötték, épp úgy, ahogy a monarchia is széthullott 1918-ban, amikor Tiszát is lelőtték.

Orbán azt mondta, Tisza úgy gondolta, hogy a munka oldalán álló pártnak nem kell kommunistának lennie, hanem lehet nemzeti is. Harcot indított az ellen, hogy a liberalizmus és szocializmus hangoztatói szerint elavult dolog a nemzetre hivatkozás, mert Tisza István úgy vélte, hogy a nemzet egyesíteni képes az embereket - fejtegette a kormányfő, aki szerint Tisza végig kiállta a magyar vezetésű dualizmus oldalán, mert tudta, hogy a monarchia alternatívája legfeljebb az anarchia lehetne.

"Most, amikor önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, csak ugyanazt mondhatjuk, amit Tisza István mondott: 'töredelmesen bevallom, nemzeti alapon állunk'. Ezen felül mi töredelmesen bevalljuk, nem csak nemzeti alapokon állunk, de a szabadság alapján is" - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint Tisza tisztán látta azt is, hogy az I. világháborúba nem kellene belépni, és hogy a monarchia agyaglábakon áll.

Orbán végül reményét fejezte ki, hogy a Tisza-szobor felállítása ezúttal egy új nemzetépítő, nemzetegyesítő korszak kezdetét jelentheti. Mint mondta, a "darabjaira hullott liberális korszak után egy nemzeti korszak" kezdődhet.