Nemcsak politikusi, hanem matematikusi képességekkel is rendelkezniük kell a három baloldali párt tárgyalóinak, ha győzni akarnak ősszel a fővárosban. A helyzetüket nehezíti ugyanis, hogy az Együtt-PM már hallani sem akar a közös indulásról, a Fidesz pedig egy pénteken beterjesztett törvénnyel igazítana az erőviszonyokon. Megnéztük, hogy kellene leosztaniuk egymás között a kerületeket, hogy esélyük legyen a győzelemre.
Az éjszakai ünneplés után fejfájással ébredtek az Európai Parlamentbe önállóan bejutott Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM vezetői. Nemcsak a bulizás okozta másnaposság miatt – az Együtt emberei egy VII. kerületi romkocsmában, Gyurcsányék egy VI. kerületi klubban mulattak –, hanem a választási eredmény révén előállt politikai dilemma miatt is.
Öt hónapon belül újra választásokat tartanak Magyarországon, és az egyetlen országos jelentőségű poszt a főpolgármesteri lesz. Azt Együtt-PM-es és DK-s források is elismerték a hvg.hu-nak: ahhoz, hogy átlépjék az árnyékukat, és ne csak a „baloldali tortát” osszák újra, meg kell mutatniuk, hogy vissza tudják szorítani a Fideszt, le tudják győzni Tarlós Istvánt.
Bár Budapesten mindkét párt megelőzte az MSZP-t, ahhoz, hogy legyőzhessék ősszel a fideszes támogatottságú főpolgármestert, mindenképpen össze kell fogniuk. Tehát Budapesten újra össze kell állítaniuk az április 6-i voksoláson rosszul szerepelt – az Együtt politikusai által utólag élesen bírált – Kormányváltó összefogást. Sőt, ezt a szövetséget a május 25-i eredményt figyelembe véve ki is kell egészíteniük az LMP-vel: a három párt egy héttel ezelőtt összesen 37,6 százalékot szerzett a fővárosban a Fidesz 43,7 százalékával szemben. Ha be tudják venni az önállóságát határozottan őrző LMP-t, akkor alig 2 százalékkal kerekednének felül. Ráadásul a Fidesz által pénteken benyújtott új törvénytervezet is kényszerpályára lökheti az ellenzéki pártokat.
Utolsó párt előre fuss!
A budapesti szocialisták Mesterházy-ellenes lázadásában – ezt több forrás is megerősíttette a hvg.hu-nak – kulcsszerepe volt, hogy a két másik baloldali párt megelőzte a fővárosban az MSZP-t, és ezzel nehéz helyzetbe hozta az ősszel indulni akaró polgármester- és képviselőjelöltjeit. Újra kell tehát írni az alkukat. Budapesten ráadásul a szocialisták előre szaladtak: a korábbi közvélemény-kutatások adataiból, erőviszonyokból kiindulva, forrásaink szerint még az EP-választások előtt összeállították a polgármester-jelöltjeik listáját. Az egyik potenciális budai jelölt még a plakátterveit is megmutatta a hvg.hu munkatársának.
„Most már a kerületek fele kiadó” – mondta a jelölési folyamat jelenlegi állásáról a fővárosi MSZP-sek egyik vezető politikusa. Pedig az MSZP korábban igen jól állt az alkudozásban: információink szerint a DK-nál négyszer, az Együtt-PM-nél hatszor több indulója lett volna az egyéni körzetekből. Több forrásunk is megerősítette, hogy az MSZP már arra is nyitott, hogy a főpolgármester-jelölt kiválasztását átadja a DK-nak vagy az Együttnek. Pedig ebben a kérdésben futott előre a leginkább a párt: több mint egy évvel a választás előtt, még tavaly, november 20-án egyhangúlag megszavazta az MSZP elnöksége, hogy Horváth Csaba legyen a jelöltjük.
A Népszabadság a május 25-i választás előtt arról írt, a budapesti szocialisták még tettek egy kísérletet arra, hogy saját jelöltet állítsanak. Ezért megpróbálták rávenni a XIII. kerületi polgármestert, Tóth Józsefet, hogy induljon el Tarlós Istvánnal szemben, ám a kerületvezető ódzkodott a feladattól – a hvg.hu-nak nem is akarta kommentálni a napilap értesülését. Más budapesti MSZP-s forrásból úgy értesültünk, Tóth közölte, csak akkor vállalja, ha minden ellenzéki párt, így az LMP is felsorakozik mögötte, sőt kikötötte, hogy a plakátjain is szerepelnie kell a zöld párt nevének.
Ez egyelőre lehetetlennek tűnik, hiszen Horváth Csaba és a budapesti MSZP nemrég lemondott vezetője, Molnár Zsolt felajánlotta az LMP-nek, hogy indítsanak ők jelöltet, és a szocialisták beállnak mögéje. Ezt viszont Schiffer András, az LMP társelnöke elutasította, sőt információink szerint a helyi szervezetek el vannak tiltva attól, hogy más pártokkal az indulásról tárgyaljanak. Úgy tudjuk, az LMP eredetileg nem voltak teljesen elzárkózó, de kikötötte, hogy május 25-i előtt nem tárgyalhatnak a részletekről. Viszont a szocialisták még május 25-e előtt nyilvánosságra hozták a tervüket, amit az LMP-ben úgy értékeltek, az MSZP szándékosan rúgta fel a hallgatólagos megállapodást, hogy megfúrják a tervet. Ráadásul a hétvégi kongresszusán az LMP kizárt minden együttműködést.
Nyögve-nyelve
Az EP-voksolás éjszakáján az Együtt-PM egyik vezető politikusa arról beszélt a hvg.hu-nak, komoly fejtörést okoz nekik, hogy beálljanak-e egy olyan jelölt mögé, akit az MSZP vagy a DK indít, hiszen ezzel visszatérnének ahhoz az állapothoz, melyet április 6-a után határozottan elutasítottak. Ugyanis hibaként ítélték meg a baloldali összefogást, és arra jutottak, hogy Gyurcsány bevétele, illetve a „leszerepelt” szocialista politikusok taszították a bizonytalanokat. Így az is felvetődött forrásaink szerint az Együtt-PM-ben, hogy nem lesz közös főpolgármester-jelölt: azaz vagy nem támogatják hivatalosan a baloldali jelöltet vagy sajátot indítanak.
Két budapesti MSZP-s forrás is azt állította a hvg.hu-nak, hogy ezzel párhuzamosan a szocialista pártban is felvetődött, úgy sem lehet nyerni Tarlóssal szemben – méréseik szerint a főpolgármester továbbra is népszerű –, ezért egy DK-s jelöltet kell támogatni. A budapesti szocialistáknál egy ideig úgy okoskodtak: a közgyűlési többséget kell inkább megszerezni, ugyanis az a tapasztalták még az 1990–2006 közötti óbudai polgármestersége idejéből, hogy Tarlóssal lehet a képviselő-testületben alkudozni.
Ám ezt a tervüket a Fidesz törvénytervezete felülírja. Mint arról a hvg.hu pénteken beszámolt, több kormánypárti képviselő beterjesztette a parlament elé azt a javaslatot, amely szerint a közgyűlés nagy részét – a 33 helyből 23-at – a kerületi polgármesterek alkotnák, nem a pártlistákról bekerült képviselők. Ezen felül a közgyűlés tagja lenne a polgármester, illetve még kilenc fővárosi képviselő, akik egy úgynevezett kompenzációs listáról kapnak mandátumot. Ennek azonban kőkemény feltélelei vannak. (Lásd keretes írásunkat.)
Erről egy DK-s politikus azt mondta, akkor mindenképpen meg kéne próbálni legyőzni Tarlóst, hiszen így tudnák bizonyítani, hogy a baloldal „felállt a földről”, ez viszont összefogás nélkül nem megy. A Bajnai-stáb egyik tagja pedig a hvg.hu-nak elárulta, ha találnak egy olyan tekintélyes személyt, aki nem kötődik szorosan valamelyik párthoz, akkor „arcvesztés nélkül” támogathatja őt az Együtt. Szerinte pártja még egy, a kerületében népszerű, de az országos politikát eddig kerülő szocialista polgármestert is el tudna fogadni.
A nagy Budapest-csata
Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy ha az új törvényt megszavazza a parlament, az ellenzéki pártoknak minél több kerületet is meg kell szerezniük ahhoz, hogy a budapesti közgyűlésbe ők küldhessék a legtöbb polgármestert. Adott lenne ugyebár lehetőségként az összefogás, de ez azért csak igen mérsékelten népszerű ötlet ebben a táborban. Ha viszont így a cél a győzelem és az önállóság is, akkor az csak nagyon komoly matekozás után jöhet össze – ha egyáltalán összejöhet. (Illetve van még egy reményük: ha az Alkotmánybíróság úgy találja, hogy az új rendszerben sérülne a szavazatok egyenlőségének elve, ezért megsemmisítené azt.)
| Osztva-szorozva, gyököt vonva |
A fideszes javaslat szerint csak az kaphat a pártlistákról bekerülő 9 kompenzációs mandátumból, amely párt legalább 12 kerületben polgármester-jelöltet is indít. Viszont így az MSZP, az Együtt-PM és a DK nem tudja úgy felosztani egymást közt a 23 kerületet, hogy ne induljanak egymás ellen – ne üssék ki egymás polgármester-jelöltjét –, de azért mindenkinek legyen 12 kerülete (tehát állíthasson kompenzációs listát). |
Egyetlen lehetőség van ugyanis arra, hogy az új törvény összekényszerítő erejét megkerüljék az ellenzéki pártok: azokban a kerületekben, ahol a Fidesz győzelemesélyes, egymás ellen indulnak, a baloldal számára nyerhető kerületekben viszont kiegyeznek és támogatják egymás jelöltjeit. A tervezetet elemző Political Capital pénteki tanulmánya szerint ennek az az ára, hogy 7 kerületről le kell mondaniuk – azaz vállalják, hogy a baloldali szavazatok megoszlanak a polgármester-jelöltjeik között –, 16 kerületben pedig 5-5-6 arányban jelölhetnek polgármestert. Az Együtt-PM egyik politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, a törvénytervezet megjelenése óta ezt a lehetőséget vizsgálják – hogy ne kelljen megint közös listát létrehozni –, de ha így kicsi a matematikai esélye a győzelemnek, akkor megint kénytelenek lesznek összefogni.
Nézzük tehát, mivel számolhatnak e pillanatban.
"Fideszes" kerületek:
Akárhogy is alakulnak majd a kalkulációk, a választási matematika, a három baloldali párt, illetve a Fidesz politikusaival beszélgetve ezek a kerületek tűnnek fideszesnek:
I. Budavár. Jelenlegi polgármester: Nagy Gábor Tamás, aki 1998 óta vezeti a kerületet.
II. Láng Zsolt 2006 óta vezeti a kerületet, biztos győzőnek számít.
V. Belváros. Rogán Antal az összeférhetetlenség bevezetésekor a parlamenti képviselőséget választotta, a párton belüli találgatások szerint alpolgármestere, Puskás András indulhat a választáson. MSZP-s források szerint Rogán távozása után egy nagyon erős kampánnyal akár megnyerhető a kerület. Információink szerint a csütörtökön lemondott pártelnök, Mesterházy Attila támogatta, hogy a korábbi polgármester, Steiner Pál újra próbálkozhasson, de a helyzet megváltozott, forrásaink szerint inkább a DK-nak adnák át az indulás jogát. Május 25-én viszont az Együtt itt jobban szerepelt, a párt Juhász Pétert szeretné indítani.
VIII. Józsefváros. Itt több cikluson keresztül az SZDSZ-es Csécsei Béla volt a polgármester, de 2009-es lemondása óta minden választást megnyert a fideszes Kocsis Máté. Az MSZP budapesti vezetőségében esélytelennek tartják a kerületet, kihívója a fiatal MSZP-s politikus, Komássy Ákos lehet
X. Kőbánya. A kerület 1990 és 2002 között megszakítás nélkül a fideszes támogatású György István, a jelenlegi főpolgármester-helyettes vezette. Az MSZP egy átmeneti ideig tudott polgármestert adni, 2010-ben a Fidesz visszavette a kerületet. Ráadásul a helyi MSZP-t folyamatos belső harcok gyengítették, a 2011-es pártszakadás után a korábbi polgármesterjelölt Élő Norbert átlépett a DK-ba. Az MSZP Somlyódy Csabát indítaná, ha nincs megegyezés
XII. Hegyvidék. A Fidesz alelnökét, a parlamenti politizálástól visszavonult Pokorni Zoltánt mindenki verhetetlennek tartja.
XVI. A kerületet 2006 óta irányító Kovács Pétert a baloldalon is biztos befutónak tartják, az MSZP forrásaink szerint kész bárkinek átadni az indulás jogát.
XXII. Budafok-Budatétény. A jelenlegi polgármester a fideszes Szabolcs Attila, de a térség korábbi országgyűlési képviselője Németh Zoltán tavaly szeptemberben azzal indokolta a parlamenti politikától való visszavonulását, hogy az önkormányzatban szeretne dolgozni.
Az MSZP megtartaná:
IX. Ferencváros. Jelenleg fideszes polgármester vezeti, de a szocialisták úgy számolnak, hogy Pál Tibor meg tudná nyerni a kerületet. Ám ez csak akkor lehetséges, ha a másik két párt nem indít ellene jelöltet, ugyanis május 25-én itt az Együtt és a DK is jobban szerepelt, minta az MSZP.
XI. Újbuda. A kerületet 2010 óta a Fidesz vezeti, de az MSZP a hivatali visszaélés vádja alól felmentet korábbi polgármestert, Molnár Gyulát szeretné indítani, és úgy számolnak, hogy meg is nyernék a városrészt.
XIII. Angyalföld. Az MSZP legfőbb bázisa, egyik utolsó bástyája, az egyetlen kerület, amely 2010-ben egyéni mandátumot eredményezett a pártnak. Forrásaink szerint Tóth József arra készül, hogy az utolsó ciklusának fut neki, 2019-ben nyugdíjba akar vonulni.
XIX. Kispest. Angyalföldhöz hasonlóan érinthetetlen. Gajda Péter 2010-ben úgy tudott győzni, hogy közben a képviselő-testületben a Fidesz többséget tudott szerezni.
XX. Pesterzsébet. Szabados Ákos szintén azon kevés szocialista politikusok közé tartozik, akik a súlyos 2010-es vereség idején is állták a sarat.
„Kiadó” kerületek, ide pályázhat az DK és az Együtt-PM:
III. Óbuda. 2006-ig a jelenlegi főpolgármester, Tarlós István irányította, azóta a KDNP-s Bús Balázs. A békásmegyeri panelek lakói rendszerint az MSZP-re szavaznak, április 6-án egyéni mandátumot szerzett itt Kiss László. Ennek ellenére MSZP-s forrásaink szerint a párt akár át is adná az indulás jogát, úgy tudjuk, a DK lehet a befutó. (Cikkünk megjelenése után ugyanakkor Czeglédy Gergő, az MSZP III. kerületi szervezetének elnöke jelezte munkatársunknak, hogy semmiképpen nem mondanak le jelöltjük, Simonka Csaba önálló indításáról.)
IV. Újpest. 2010-ig a független Derce Tamás irányította, azóta a fideszes Wintermantel Zsolt. A baloldal egyáltalán nem esélytelen, az országgyűlési választáson a térségben mandátumot szerzett a volt kancelláriaminiszter, Kiss Péter. A helyi szocialisták vezetője, Trippon Norbert kész indulni. Forrásaink szerint a fővárosi szervezet jelenlegi ügyvezetője olyan befolyással bír, hogy csak az ő döntésétől függ, alkudozik-e a szocialista párt a polgármester-jelöltségről.
VI. Terézváros. Itt április 6-án a DK-s Oláh Lajos tudott egyéni parlamenti mandátumot szerezni. Az MSZP jelöltje a korábbi alpolgármester, Hatvani Csaba lehet, aki viszont belekeveredett több ingatlanbotrányba, szocialista forrásaink szerint a párt kész átengedni a kerületet. Mivel itt az Együtt-PM és az LMP is jól szerepelt – a PM a zöldpártból szakadt ki –, forrásaink szerint a szocialisták inkább velük tárgyalnának, de a DK is bejelentkezett. A baloldali pártok az egyik legnyerhetőbb kerületnek tartják.
VII. Erzsébetváros. Az Origó korábban arról írt, hogy a három év letartoztatás után felmentett Hunvald György újraindul, és az MSZP – tudomásul véve, hogy helyben népszerű – beállna mögé. Szocialista forrásaink szerint már győzködik Hunvaldot, hogy álljon el az ötletétől, ha sikerrel járnak, akkor az Együtt vagy a DK indíthat itt polgármester-jelöltet. Ráadásul ez a két párt ellenzi Hunvald indítását, nem szívesen állnának be mögé.
XIV. Zugló. Korábban a kerületben az MSZP és az SZDSZ is erős volt, de a megosztottság, a belső háborúk a Fidesznek kedveztek. A jelenlegi polgármester, Papcsák Ferenc viszont áprilisban nem tudta megvédeni a mandátumát (a Fidesz listájáról került a parlamentbe). Zuglóra forrásaink szerint már bejelentette az igényét az Együtt-PM, korábban a sajtó arról írt, az egyik vezetőjük, Karácsony Gergely lehet a jelölt. A parlamenti választást megnyerő Tóth Csaba korábban azt kérte a volt pártelnöktől Mesterházytól, hogy mindenképpen az indítás jogához, de mind a három pártban azt mondták a hvg.hu-nak, hogy Mesterházy lemondásával és a május 25-i gyenge teljesítménnyel az MSZP már nincs alkupozícióban.
XV. Rákospalota. Az MSZP-s Hajdu László 14 évig vezette a kerületet, de szembekerült a feltörekvő fiatalokkal, majd a belső harcokban alul maradt. 2010-ben már nem őt indította az MSZP, a Fidesz vitte el a kerületet. Hajdut a soraiba fogadó DK – amikor még külön akartak indulni a pártok – a volt polgármestert kívánta indítani a parlamenti választáson, információink szerint ő lesz a polgármester-jelöltjük is.
XVIII. A Fidesztől a fiatal szocialista Szaniszló Sándor – a budapesti vezetőség tagja – szeretné visszafoglalni a kerületet, de az Együtt és a DK is jól szerepelt itt május 25-én. Az utóbbi jobban is szerepelt, mint az MSZP.
XXI. Csepel. A helyi MSZP-t súlyos válság rázta meg, még egy gyilkossági ügy is kísérti a pártot. Az áprilisi választáson átadták a jelöltséget az Együtt-PM-es Szabó Szabolcsnak, aki a fideszes rezsibiztost, Németh Szilárdot győzte le. Korábban arról egyezkedtek a pártok, hogy Szabó indulásáért cserében ősszel az MSZP indíthat jelöltet, de a DK május 25-én jobban szerepelt Csepelen.
XXIII. Soroksár. Itt régóta Geiger Ferenc a polgármester függetlenként, időnként az MSZP támogatásával. Szocialista forrásaink szerint, ha idén is elindul, inkább beállnak mögéje, legfeljebb átadják a terepet a másik két párt valamelyikének.
Ha bejönnek a baloldali számítások és a három párt meg is tud egyezni, hogy ki kit támogat, akkor még az új törvény szabta keretek között is átbillenthető a fővárosi közgyűlés. Viszont a szocialistákat nemcsak a rossz EP-választási eredmény, hanem a július közepéig tartó tisztújítás is hátráltatja. A volt pártelnök, Lendvai Ildikó a hvg.hu-nak adott múlt heti interjújában azt mondta, nemcsak a polgármester-jelöltekről, hanem a kerületi képviselőjelöltekről is meg kell egyezni, tehát pártonként 250-300 ember ambícióit kell majd összeegyeztetnie az MSZP-nek, a DK-nak és az Együtt-PM-nek.
A baloldali válság okai: így fogyott ki az országból az MSZP
"Terrorakció", "csalás" – kiakadt az ellenzék a fidesz Budapest-tervén
Lendvai az MSZP-ről: Egy kis-Fideszre rosszabb kiadásban semmi szükség
