Továbbra is 33 tagú lenne a fővárosi közgyűlés, de az erőviszonyok valószínűleg teljesen átalakulnak az alapján a törvényjavaslat alapján, amit pénteken nyújtott be a parlamentnek Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és egy tucatnyi kormánypárti képviselőtársa. A várakozásoknak megfelelően ugyanis a jelenlegi listás választási rendszer helyett a kerületi polgármesterek adnák a közgyűlés többségét, csak kisebb részét választanák közvetlenül.
 
A 23 kerületi polgármester mellett tagja lenne a közgyűlésnek a közvetlenül megválasztott főpolgármester, illetve további kilenc tag kerülne be a pártok kompenzációs listáiról. Ezeken a listákon viszont szintén a pártok főpolgármester-jelöltjei és kerületi polgármester-jelöltjei kapnának helyet, és a kerületi polgármester-választásokon vesztes jelöltekre adott szavazatok arányában osztanák el a mandátumokat.
 
Az indoklás szerint a rendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá és demokratikusabbá teszi a főváros irányítását, valószínűleg jelentősen korlátozná a kisebb pártok lehetőségeit. A kisebb pártok ugyanis valószínűleg nem nyernek meg egyetlen kerülti polgármesteri posztot sem, a mindössze kilenc kompenzációs mandátum pedig azt jelenti, hogy nem öt-, hanem több mint tízszázalékos átlagos budapesti támogatottság kell ahhoz, hogy megcsípjenek egy közgyűlési helyet.
 
A törvénymódosítás ugyanakkor sokkal könnyebbé tenné az indulást a főpolgármester-választáson: a budapesti választópolgárok két százaléka helyett (ez nagyjából 27 ezer polgárt jelent) elég lenne ötezer választó ajánlása. Ugyanígy megkönnyítenék az indulást a kerületekben is, ahol elég lenne 500 aláírás a jelölteknek (ma ehhez a kerület méretétől függően a választópolgárok egy vagy két százalékának ajánlása kell). Ez nyilván azt eredményezi majd, hogy több lesz a próbálkozó. Ha több lesz a polgármesterjelölt, valószínűleg több kompenzációs lista is lesz: ilyet az a párt állíthat, amelynek legalább 12 kerületi jelöltje van.

Utóbbival a Fidesz lesz a legnagyobb támogatója a baloldali összefogásnak: az MSZP-DK-Együtt csak akkor szerezhetnek kompenzációs mandátumokat, ha vagy egymással szemben indulnak a kerületekben, ami a tuti bukással ér fel, vagy legalább 12 kerületben közösen állítanak jelölteket, amivel viszont már "bizonyítottak" a parlamenti választásnál. Ahogy Török Gábor Facebook-oldalán "a koordinált együttműködés (egymás jelöltjeinek a támogatása, de nem közös indulás) ebben a rendszerben értelmetlen". Ám ha nehezen is, de kiküszöbölhető, hogy mind a három párt állíthasson kompenzációs listát. 

Meghozhatja a kedvet az induláshoz az a módosítás is, amivel a minimálbér feléről (jelenleg 50 750 forint) tízezer forintra csökkentenék a le nem adott ajánlóívek miatt kiszabható büntetést, illetve nyitnának még egy kiskaput: a határidő letelte utáni napon még büntetlenül le lehetne adni az íveket, ha azok üresek. Az áprilisi parlamenti választások után a különböző pártokat és jelölteket összesen 1,8 milliárd forintra bírságolták a felvett, de le nem adott ívek miatt, ez bizonyára sokak kedvét elvette az indulástól.