Közzétették a kormany.hu oldalon azt a levelet, amelyet Orbán Viktor küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének a paksi bővítésről. A levél 2014. január 23-án kelt, vagyis kilenc nappal azután, hogy az Orbán Viktor vezette delegáció megállapodott az orosz féllel arról, hogy a paksi atomerőmű újabb két blokkját a Roszatom építi.  

A levelet Orbán azzal kezdi, hogy az emelkedő energiaárak Magyarországon és az unióban alapvető társadalmi – és egyre inkább versenyképességi – kihívássá váltak, ahogy ez az energiaárakról szóló január 22-i bizottsági közleményben is szerepel. Ahogyan több Európa tanácsi találkozón elhangzott, az ellátásbiztonság, a diverzifikáció, a megfizethetőség, és a klímaváltozás kezelése közös európai együttműködést igényel – írja Orbán, aki aztán úgy folytatja, hogy a kölcsönös együttműködés jegyében írja most meg Barrosónak, hogy hogyan állnak az Oroszországgal közös nukleáris fejlesztések. 

AFP / Yuri Kochetkov

Orbán leírja, hogy Magyarország áramfogyasztásának 40 százalékát a paksi erőmű fedezi, amelyet 1982-ben indítottak be, és bár a 30 éves tervezett időszakot újabb 20 évvel meghosszabbították, a jelenleg még működő kapacitások későbbi helyettesítésére hosszú távú megoldást kell találni. Az alternatívák hosszas mérlegelése után a kormány úgy döntött, hogy az ország hosszú távú energiabiztonságát egy Oroszországgal kötött összetett együttműködési megállapodással garantálja.

A szerződéstervezetet benyújtottuk a bizottsághoz előzetes értékelésre december 10-én az Euratom szerződés 103-as cikkelye alapján – írja Orbán, aki szerint mivel kifogást a bizottság nem emelt, a kormány január 14-én aláírta a kormányközi szerződést. A kormányfő levelében leírja, hogy milyen nukleáris létesítményről, és milyen pénzügyi konstrukcióról van szó. 

A kormany.hu oldalon közzétett levélben a kormányfő azt írta, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire – közölte, hozzátéve, hogy Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.

Szerdán délután Barroso válaszlevelét is közzétették a kormány honlapján. Ebben az EB-elnök azt írta, a bizottság megvizsgálta a magyar-orosz atomegyezmény tervezetét és az Euratom szerződés szempontjából elviekben nem emelt kifogást ellene. Viszont azt is hozzátette, a testület alapvető megjegyzéseket is fűzött az atomegyezményhez, illetve más - a közbeszerzésre és állami támogatásra vonatkozó - EU-jogszabályokat is be kell tartani azzal kapcsolatban.

Kedden az Energiaklub közzétette az Európai Bizottág 2014. február 21-én kelt levelét, amelyben az áll, hogy a magyar kormány nem tájékoztatta még őket a paksi bővítés terveiről. A paksi bővítésről január 15-én állapodtunk meg Oroszországgal, másnap pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt közölte, hogy Brüsszel mindent tud a tárgyalásokról, és nem emeltek kifogást. Azt mondta, hogy a Magyarország és Oroszország közötti államközi szerződés szövegét december 14-én átküldték az EB-hez, annak illetékes részéhez, az energiaügyi főigazgatósághoz, Brüsszelnek egy hónapja volt kifogást tenni, a határidő január 16-án járt le, de addig már kapott levelet a magyar kormány. Abban Lázár elmondása szerint azt írta Brüsszel, hogy nem emelnek kifogást az Euratom-szerződés (nukleáris technológiák felhasználását szabályozó uniós szerződés) alapján.

Az NFM kedden este közleményt adott ki, amelyben megismételte, hogy az Euratom szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségének tett eleget azzal, hogy megküldte a bizottságnak az egyezmény tervezetét. A tervezettel kapcsolatban Brüsszel politikai vagy jogi jellegű kifogással nem élt – közölte a tárca.

Orbán Viktor levele mindenesetre január 23-án született.