Névnapján elhalmozták virággal és bonbonnal, munkába pedig állítólag szolgálati autó vitte pár évvel ezelőttig a nyolcvanévesen is ott dolgozó statisztikai elemzőt – mondta a hvg.hu-nak egy nevének elhallgatását kérő rendőr. Így érzékeltette, a parancsnokok mennyire tenyerükön hordoznak egy-egy statisztikákat készítő szakembert, akik a testület valódi királycsinálói: az egyes kapitányságok, főkapitányságok eredményességét alátámasztó bűnügyi statisztikák kapitányokat emelhetnek fel és buktathatnak meg. A rendőrségi forrásunk szerint a rendszerváltás óta nem tud elszakadni a testület a statisztikai szemlélettől – és attól, hogy különböző szankciókkal revolverezzék a rendőri vezetőket, ha nem hozzák az elvárásoknak megfelelő számokat.

Elsők és utolsók

Jelenleg nincs miért aggódni, mert az elvárások teljesültek, legalábbis a hvg.hu megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) által megküldött, a 2010 és 2013 között befejezett nyomozások eredményességére vonatkozó adatokból az tűnik ki, hogy a testület tagjai évről évre egyre jobban dolgoznak, egyre több ügyet derítenek fel. Pintér Sándor belügyminiszter is azzal dicsekedett januári évértékelőjében: rend van az országban és az emberek bíznak a rendőrökben.

Leginkább a Nógrád megyei lakosok érezhetik magukat biztonságban – már ha az ORFK adatait nézzük. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság teljesítménye ugyanis egyenesen kimagasló, nyomozásaik 74,6 százalékban eredményesek, ezt a szintet egyetlen más megyei rendőri szervezet sem tudta teljesíteni. Kíváncsiak voltunk, mi a nógrádi siker titka, aminek köszönhetően a 2012-es 49,9 százalékos eredményességi mutatóról így fel tudtak jönni, ezért megkérdeztük a főkapitányságot.

Válaszukból gyorsan kiderült, hogy a sikeres ügyek számát a Pásztói Rendőrkapitányság egyik nyomozása dobta meg: 4891 rendbeli tiltott pornográf felvétellel visszaélés gyanúja miatt folytatottak büntetőeljárást. Vagyis közel ötezer tiltott pornóképet találtak, és ezek mindegyike külön-külön ügynek számított, közel duplájára felhúzva ezzel a nyomozások számát. Papíron ez még akkor is több ezer ügynek számítana, ha ugyanannak az elkövetőnek a számítógépén bukkantak volna valamennyire, de a rendőrség erre nézve nem közölt adatot. A közel ötezer ügynek számító fogás nélkül mindössze 5 553 bűncselekmény szerepelne a statisztikában, így viszont 10 444.

Pintér Sándor évértékelő beszéde

Fülöp Máté

Az elmúlt évben a nyomozások eredményessége szempontjából a második helyen a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság (VMRFK) végzett 67 százalékkal, a dobogó harmadik helyét pedig a Békés megyei rendőrök foglalhatták el. Az eredményekről közzétett adatok alapján a legrosszabb teljesítményt a legnagyobb főkapitányság, a budapesti nyújtotta – derült ki. Rendőrségi forrásaink ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy más városokkal, így Béccsel vagy Münchennel összevetve hasonlóak az adatok, ráadásul sokkal több ügyet görgetnek, hiszen a regisztrált bűncselekmények közel egyharmadát a fővárosban követik el. A megyei rendőr-főkapitányságok között a budapestit a Somogy megyei testület, majd a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság követi visszafelé haladva a sorban.

A főkapitányságok 40-50 százalékos teljesítménye 2012-ben nagyon jónak számított. A VMRFK egyébként három éve hajszálra ugyanazt hozza: 57,2 százalékos az ügyek felderítettsége. Érdekesség, hogy amíg 2011-ben a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság emberei 59,4 százalékos eredményességgel nyomoztak, addig 2012-ben már csak 37,2 százalékos teljesítményt nyújtottak. Budapesten a XVI. kerületi (59,7 százalék), a belvárosi (55,1 százalék), a zuglói (49,5 százalék) és a XVII. kerületi kapitányság (49,4 százalék) található az élbolyban, ezeknek a városrészeknek a lakói – a számok alapján – inkább bízhatnak abban, hogy ha valami történik velük, ügyükben jobban boldogulnak a rendőrök. Legkevésbé a II. kerületben élők lehetnek elégedettek, az ottani kapitányság 9,8 százalékos eredményességet produkált. Náluk éppen csak valamivel jobb teljesítményt nyújtottak a XII. kerületi (14,1 százalék) és a XI. kerületi kapitányság dolgozói (14,9 százalék).

Január végén tartott évértékelőjében a javuló eredményeket a belügyminiszter részben azzal magyarázta, hogy a bűncselekmények száma jelentősen, 472 ezerről 358 ezerre csökkent, de arról nem beszélt, hogy valójában apró Btk.-módosítások is vannak a háttérben. Például az, hogy mintegy 81 ezerrel kevesebb okirattal és úgynevezett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélést regisztráltak tavaly, annak köszönhető, hogy az ellopott dokumentumok típusa alapján már nem külön-külön indulnak eljárások, hanem egy ügyként kezelik, ha valakinek több okiratát vagy bankkártyáját lopják el egyszerre.

Tóth Tamás budapesti rendőrfőkapitány szerint azonban "a statisztikai adatokat jó ismerni, de azok csak jelzésértékűek". Szerinte ugyanis sokkal fontosabb, hogy a közvélemény-kutatások szerint az emberek elégedettek a munkájukkal. "A nyomozási eredményességünk 11 százalékkal javult, a regisztrált bűncselekmények száma 8 százalékkal csökkent, vádemelésig pedig 63 százalékkal több jutott el tavaly, mint az azt megelőző évben" – sorolt néhány adatot. A főkapitány úgy vélte, mindez azt mutatja, hogy a mintegy másfél évvel ezelőtt végrehajtott átszervezés sikeres volt.

Kérdésünkre, hogy akkor az átszervezés két végrehajtóját miért nem tartották a helyükön, Tóth Tamás azt felelte: a XI. kerületi kapitányság teljesítményét javítani kellett, és erre Berki Antal volt az alkalmas személy, aki korábban a BRFK bűnügyi szervek felderítő főosztályát vezette. Az V. kerületi kapitány, Kőhalmi Zsolt lecserélését a testület volt gazdaságvédelmi főosztályvezetőjére, Berár Ivánra pedig nem a rossz munka indokolta, hanem ez egy vezetői döntés volt – magyarázta a budapesti rendőrfőkapitány, aki szerint az a lényeg, hogy a helyi szerveket, a kerületeket megerősítették, több rendőr van az utcákon, illetve hogy mintegy ötszáz körzeti megbízott dolgozik a fővárosban.

Tóth Tamás

MTI / Lakatos Péter

A fővárosi kapitányságok között jó helyen álló XVI. kerületi (59,7) szomszédságában, a XV. kerületben rendőrségi forrásaink szerint többek között azért nem túl fényes a felderítési mutató – alig 28,9 százalék –, mert nagyon erős a fluktuáció. "Akkor jók az eredmények, ha jó a vezetés és stabil az állomány, vagy szépítik a statisztikát" – mondta egy volt nyomozó. Utóbbira példa, ha egy rablásból egy enyhébb megítélésű kifosztást csinálnak, vagy – ha nincs minősítő körülmény – akkor a kárértéket 50 ezer forint alá tuszkolják, hogy csak szabálysértésnek számítson.

A sorozatügyek jól jönnek

A Nógrád megyei kollégái kimagasló teljesítményéről szóló adatokat valóságos statisztikai csodának minősítette a hvg.hu-nak egy jelenleg is aktív rendőr, aki ezért munkahelyét féltve név nélkül nyilatkozott. Szerinte valójában a csalások és más sorozatügyek felderítésével trükköznek, hogy több eset eredményes lezárásnak tűnjön, illetve az értékhatárok tologatásával szabálysértéssé minősítenek át bűncselekményeket, hogy javuljanak a mutatók. A nyomozó szerint ráadásul azt sem árt figyelembe venni az eredményességi mutatóknál, hogy a BRFK-hoz vagy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányhoz képest a megyei főkapitányságok jóval kevésbé leterheltek. "Emlékszem, míg a móri kapitányságon évente néhány száz bűncselekmény volt, a fővárosban, Angyalföldön 10-11 ezer. Logikus, hogy kevesebb bűncselekményt könnyebb kinyomozni, hiszen több a ráfordítható idő és erő" – magyarázta.

Más módszerek is vannak a mutatók kozmetikázására: információink szerint volt, hogy egy folyamatban lévő ügyben úgy küldtek az ügyészségnek vádemelési javaslatot, hogy még a lopások pontos idejét és a kár értékét sem tudták felderíteni, mire a vádhatóság persze megszüntette az eljárást, ám így is lezárt, sikeres eljárásnak számít a statisztikában. "Vagy ha egy tettesre rá lehet verni több bűncselekményt, azzal is nagyon jól lehet alakítani az eredményességet" – tette hozzá forrásunk.

"Nemzetközi viszonylatban általában harmincszázalékos a felderítési mutató" – osztotta meg tapasztalatait egy másik rendőr, aki sokszor fordul meg külföldön. Szerinte az ezt meghaladó teljesítmény szépen mutat ugyan, de nem biztos, hogy a valós adatot tükrözi, így több kérdés merült fel benne a kiugró nógrádi eredményekkel kapcsolatban is. Például az, hogy mi lesz így jövőre, amikor az lesz majd az elvárás, hogy a tavalyihoz hasonló vagy annál még jobb teljesítményt nyújtsanak. "Ezek az elvárások gátolják a szakmai munkát" – jegyezte meg. A rendőr szerint ráadásul nem is érdemes a kapitányságokat összehasonlítani, hiszen nagyon különbözőek mind az ügyek, mind az állomány szempontjából.

"Gyanúsak a kiugróan magas eredmények" – mondta a hvg.hu-nak Kó József kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Szintén azt hozta fel, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján átlagosan harmincszázalékos a rendőrök teljesítménye. "A legjobb az életellenes ügyek felderítettsége, ott 90 százalék feletti az eredményesség, a leggyengébb a lopások terén, ahol 6-8 százalékos a felderítési mutató" – magyarázta a kriminológus, aki nem érti, hogy a hirtelen rendkívüli munkát produkáló rendőrkapitányságok mégis mitől táltosodtak meg.

Szerinte a statisztika ritkán tükrözi a valóságot, mert az valójában nem a bűnügyi helyzetről mutat képet, hanem a rendőrség ügyforgalmáról. "Javítani lehet a teljesítményt azzal, ha nem vesznek fel kilátástalan ügyeket, vagy ha egy lefülelt betörőbanda tíz ügyét tíz felderített ügyként kezelik. Ha viszont a tíz betörést végrehajtó bűnözők nincsenek meg, akkor egy eljárásban tízrendbeli betörésként rögzítik" – mondta Kó, aki szerint  a bűnügyi statisztikát együtt kellene vizsgálni a látenciakutatásokkal.