Hangulatjelentést kellett írni azokon a kapitányságokon ahová a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) megszüntetett osztályain dolgozókat az elmúlt hetekben áthelyezték - értesült a hvg.hu. Hogy miért lehet szükség erre, a régi időket idéző módszerre, a hvg.hu által megkérdezettek nem tudtak mit mondani. Ahogy egy forrásunk a helyzetet jellemezte, senki nem mer mást írni Papp Károlynak, a rendőrségi átszervezésért felelős miniszteri biztosnak, mint hogy "minden rendben, minden szép" - ahogy egy forrásunk jellemezte.

A BRFK-n – mint azt a budapesti főkapitány csütörtökön bejelentette – további jelentős átalakítás várható. Ennek lényege, hogy a központi egységek helyett a kerületi kapitányságokat erősítik, és növelik az utcán szolgálatot teljesíti egyenruhások létszámát. A változások célja az a mostanában sokat hallott hivatalos indoklás, hogy a büntetőeljárások lefolytatását gyorsabbá és eredményesebbé tegyék. Emiatt szinte a BRFK teljes rendőri állománya azt várja a testületnél átszervezések miatt, kinek az osztálya szűnik meg, kié marad.

Úgy tudjuk, ismét létrehozhatják a korábban már megszüntetett metró rendőrséget, központi őr-járőr parancsnokságot is. Nem várt mellékhatásként azonban információink szerint a megszüntetett Szervezett Bűnözés Elleni Osztály kerületi kapitányságokra helyezett ügyeiben több, operatív nyomozást is érintő aktát félnek a kijelölt előadók kézbe venni, mivel ilyen területen soha nem dolgoztak, nem értenek hozzá, tartanak attól, hogy esetleg hibáznak az ügyben.

Eltérő vélemények

Az átalakítások egyébként megosztják a rendőröket, a rendészeti szakmában jártas szakértőket. A decentralizáció egy, a neve elhallgatását kérő volt rendőri vezető szerint lehetővé teszi, hogy a központban csak a tényleg jelentős ügyekkel foglalkozzanak. Szerinte az eredmények már fél év múlva jelentkezhetnek, ráadásul a működés is takarékosabb lesz, például nem kell annyi gépkocsit fenntartani. Azonban ha a kerületi kapitányságok az emelt létszám mellé nem kapnak több támogatást – számítógépet, autót és felszerelést –, akkor a plusz harminc-negyven emberrel együtt még nagyobb gondot jelenthet majd az, hogy éppen ki használja az autókat.

Még a rendőrök számára is homályos, milyen lesz az élet az átszervezések után

MTI / Kovács Tamás

Akadt olyan – jelenleg járadékos rendőr – aki úgy véli, a létszámemelés önmagában nem is jelent megoldást. „Amennyiben az utcán lévő rendőr tapasztalatlan, akkor a komolyabb ügyekben nem mer majd intézkedni, erőteljesen fellépni az állampolgárral szemben, ezért inkább azt csinálja, amiből nem lehet gond: bírságol".

A központosítás a kilencvenes évek elejétől indult be, éppen akkor, amikor 1991-96 között, amikor Pintér Sándor országos főkapitány volt. Ennek eredményeképpen azonban egy független, a magyar rendőrség állapotáról egymillió dollárért készült svájci jelentés, a Prestel-jelentés szerint az ORFK vízfejjé nőtte ki magát, amit meg kell szüntetni. A budapesti rendőrséggel kapcsolatban az átvilágítási anyag azt tartalmazta, hogy a központi szerv mellett elég lenne a négy égtáj szerinti négy kapitányság, a meglévő 23 helyett. A Prestel-jelentés azonban fiókba került, úgy tudjuk, azért, mert Boross Péter, akkori belügyminiszter, majd kormányfő a centralizált, tekintélyelvű rendőrség mellett volt.

Csökkennek a bérek, megtakarítás a költségvetésnek?

A központi szervektől a kerületekbe kerülő rendőrök bére valószínűleg csökkeni fog, hiszen a két helyen eltérő a fizetési szorzó, természetesen a központi munkahelyeké a magasabb. Egy-egy ember bére több tízezer forinttal lehet kevesebb, mint a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztályától és az NNI-től területi szervekhez áthelyezettek esetében is történt. Így akár – a hivatalosan közölt 800 emberrel számolva – több százmillió forinttal is csökkenhet a bérköltség éves szinten. 

A BRFK több évtizedes szervezetére valóban ráfér a megújítás – mondta a hvg.hu-nak egy volt rendőri középvezető. „A jelenleg azonban foltozgatás folyik, ráadásul nem tudni, mi a célja. A magyar rendőrség tipikusan egy orosz mintájú testület, amelyhez alapjaiban kellene hozzányúlni és megreformálni – megfelelő koncepció kidolgozásával. Enélkül nem látok nagy esélyt arra, hogy az átalakítás hosszú távon eredményes lesz” – mondta. Szerinte azzal, hogy az átszervezésnek puccsszerűen – egyik napról a másikra – történtek, csak azt érték el, hogy a testületben a rettegés uralkodott el, az "emberek féltik az állásukat, az egzisztenciájukat, nem tudják, kivel mi történik, hova kerül."