Bár rendpárti ígéretekkel került hivatalba a második Orbán-kormány, és az elmúlt két évben többször szigorította a Büntető törvénykönyvet, ez egyelőre nem látszik a bűnözési adatokon, melyek jelentős mértékben növekedtek. A számok esetenként félrevezetők, csalókák, de a lopások és a betörések száma mégis emelkedett. Utánajártunk az okoknak.
Jelentősen megugrott az utóbbi két évben a bűncselekmények száma Magyarországon. A növekedés mértéke 2010-ben volt legszembetűnőbb, amikor 50 ezerrel több bűncselekményt regisztráltak az előző évhez képest.
A Legfőbb Ügyészség májusban nyilvánosságra hozott adatsora szerint tavaly több mint 451 ezer bűncselekményt regisztráltak, és ezzel ismét az évezred eleji számot értük el. Pedig 2005-től 2009-ig csökkenő trend volt megfigyelhető az összesített bűncselekményszámok alakulásában.
Az ügyészségi tanulmány szerint a növekedést elsősorban a közrend elleni bűncselekmények megugrása okozta. Ebbe a kategóriába tartozik a garázdaság, a kábítószer-kereskedelem vagy a hivatalos és magánhasználatú okiratokkal való visszaélés, azok hamisítása.
Több rendőr, több bűncselekmény?
A két évvel ezelőtt hivatalába lépett második Orbán-kormány első perctől határozott rendőri fellépést ígért, a Fidesz vezető politikusai a bűncselekmények visszaszorításáról és „elszámoltatásról” beszéltek a 2010-es kampányban. A frissen kinevezett belügyminiszter két évvel ezelőtt júniusban egy sajtótájékoztatón azt mondta, „két hét alatt” rendet teremtettek az országban, majd kijelentette, azt várja a rendőri erőktől, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen, a felderítési mutató nőjön.
Pintér idén májusban az alkotmányügyi bizottság előtti éves meghallgatásán ismét értékelte a kormány rendpárti vállalásait. A belügyminiszter azt állította, hogy a hatékonyabb rendőri fellépésnek köszönhetően a fertőzöttebb Észak-Magyarországon csökkent a bűncselekmények száma. A miniszter szerint teljesült az a célkitűzésük, hogy az első két évben 3500 fővel növeljék a rendőrállományt, hisz májusig 4250 új rendőrt képeztek ki.
Bár az ügyészség grafikonja drasztikus megugrást jelez 2010-2011-re, a hvg.hu által megkeresett szakemberek, kriminológusok szerint ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mégsem teljesültek a kormány céljai. Bizonyos bűncselekménytípusoknál lehetséges, hogy az ügyek számának növekedése épphogy a közbiztonság javulását eredményezi – mondta a hvg.hu-nak Finszert Géza.
Az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint az ügyészség 2011-re vonatkozó jelentése, illetve a több évet átfogó, július 19-én közölt tanulmánya a bűnüldöző hatóságok, rendőrség, adóhatóság, ügyészség tudomására jutott bűncselekményeket tartalmazzák. Ez Finszter szerint jelentheti azt is, hogy a hatóságok hatékonyabban dolgoznak rontva a statisztikát.
Rejtett bűnesetek
A kriminológus azt mondta, az ügyészség adatsorainak alapos elemzése után lehet egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy a közölt adatok a közbiztonság javulását vagy romlását jelentik. Finszter szerint bizonyos bűncselekménytípusoknál ugyanis a növekedést nem a nyomozók hatékonysága eredményezi, a növekedés mértékénél lényegesebb szempont, hogy „magas vagy alacsony látenciájú bűncselekmények megerősödéséről van-e szó”.
A magas rejtettségű, látenciájú bűncselekmények azok, melyek a rendőrök, ügyészség előtt gyakran rejtve maradnak, így nem is kerülnek be az adatsorokba – ilyenek például a vesztegetési ügyek. Így az esetszám megugrása azt jelentheti, hogy a nyomozóhatóságok hatékonyabban dolgoznak, többet derítenek fel, míg korábban azért maradtak rejtve az ügyek, mert kevesebb volt a feljelentés vagy a nyomozók módszerei nem voltak elég jók – mondta Finszter.
Ezzel szemben a kis látenciájú bűncselekmények – mint például az emberölés – sokkal feltűnőbb jelenségek, ezekben az esetekben szinte minden esetben indul eljárás, így a statisztika viszonylag jól tükrözi a valóságot – mondta a kriminológus.
A lopások és a betörések rontják a statisztikát
Jelentős számbeli emelkedés látható a bűncselekmények legnagyobb hányadát adó vagyon elleni bűncselekmények, lopás, betörés, kifosztás esetében: 20 ezerrel több ügy került a hatóságok elé.
Finszter Géza szerint ez viszont valóban a közbiztonság romlását jelenti, hiszen a lopásokat, betöréseket szinte mindig bejelentik a kárvallottak, azaz nem maradnak rejtve a hatóságok elől és bekerülnek az adatsorokba rontva a statisztikát. Egyébként is ezek a vagyonelleni bűncselekmények alkották mindig is a bűncselekmények legnagyobb halmazát Magyarországon – 2011-ben 256 ezer ilyen ügyet vett nyilvántartásba a Legfőbb Ügyészség. Bár számszerű növekedésük látványos a grafikonokon, ennek a bűncselekménytípusnak a megugrása önmagához képest nem kiugróan magas: 2009-ről 2010-re 9-10 százalékos.
Az ügyészségi jelentés szerint 2010-ben 12 százalékos emelkedés volt a lopásoknál, 17,6 százalékos a betöréses lopásoknál, 2010-ről 2011-re pedig 6 százalékkal nőtt a betöréses lopások száma.
Szintén a közbiztonság romlásaként értékelhető a garázdasági és személy elleni bűncselekmények számának emelkedése is. Az előbbi 3 ezerrel, az utóbbi 2 ezerrel nőtt 2009 és 2011 között. Az utóbbihoz sorolják a gyilkosságokat: ez 2009-ről 2010-re csökkent, 2010-ről 2011-re viszont nőtt: 133-ról 142-re.
Átminősített bűnügyek
A látenciára hatással lehet az is, ha megváltoznak a bűncselekmények nyilvántartásba vételének módszerei is. Még az előző kormány javaslatára 2009-ben a Büntető törvénykönyvben módosították a közokirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélések számbavételi szempontrendszerét. A visszaélések a változtatás óta nem rendbeliként, hanem sokkal pontosabban, darabonként jelennek meg az adatokban, ez azonban nyilvánvalóan megugrasztja a bűncselekményszámot.
Az ügyészség adatsorai szerint a bűnesetek számának 2010-2011-es megugrásáért elsősorban a köz- és magánokiratokkal való visszaélés a felelős: 17 ezerrel nőtt meg a számuk 2009-hez képest. Ha valaki ellopja az iratainkat, illetve bankkártyánkat, akkor ez is visszaélésként fog visszaköszönni az adatsorokban.
Ilyen jellegű lopások eddig is jelen voltak a mindennapokban, csupán a statisztikák nem jelenítették meg őket – nem váltak láthatóvá az adatsorokban –, tehát számuk emelkedése nem jelenti feltétlenül a romló közbiztonságot.
Nem kerül a nyomozók elé
Látványos az emelkedés a korrupciós bűncselekményeknél. Az elmúlt két évben a regisztrált korrupciós bűncselekmények száma 2010-ben a felére csökkent, míg 2011-ben 52 százalékkal nőtt ez előző évhez képest. Ez a hatalmas tűnő ingadozás számokban kifejezve azonban már korántsem tűnik olyan nagynak. 2009-ben 963, 2010-ben 481, míg 2011-ben 740 korrupciós bűncselekményt regisztráltak.
Nyilvánvaló, hogy a statisztikában csak a bűnüldöző hatóságok tudomására jutott esetek szerepelnek, a korrupciós esetek nagy része rejtve marad, nem kerül a nyomozók elé. A korrupció felderítése nem egyszerű feladat, ugyanis a magas látenciájú bűncselekmények sorába tartozik – mondta el a hvg.hu-nak Finszter Géza kriminológus.
A Legfőbb Ügyészség egy másik statisztikájából – mely 2010-től 20 évre visszamenőleg vizsgálta meg a magyar bűncselekményi adatokat – kiderül, hogy az összes bűneset mindössze 0,2 százalékát teszik ki a felderített korrupciós esetek, így a hivatali vesztegetés, a gazdasági vesztegetés és a befolyással üzérkedés.
Tavaly decemberben a Transparency International (TI) korrupciós helyzetről szóló éves jelentésében a vizsgált 183 országból Magyarország az 54. helyen állt. 2010-ben az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett, ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a három évvel ezelőtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk.
Ha növekszik a korrupciós bűncselekmények száma a statisztikákban, annak három oka is lehet – mondta el a hvg.hu-nak Földes Ádám a Transparency International jogi igazgatója. „Egyrészt elképzelhető, hogy az eljáró hatóságok hatékonyabban dolgoznak. Másrészt megugorhat az ilyen jellegű bűncselekmények száma, és akkor ugyanolyan mértékű ráfordítással több cselekményt tudnak feltárni. Vagy a harmadik lehetőség, több cselekményt minősítenek korrupciógyanúsnak.”
Egy, a Transparency International által szervezett konferencián tavaly februárban a Legfőbb Ügyészség egyik munkatársa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy megváltozott a korrupciós bűncselekmények adatgyűjtési módszere. Addig a Büntető törvénykönyv szűk értelmezését használták, de „a korrupciós bűncselekmény tartalmát átgondolva bevezették a korrupciós jellegű bűncselekmények kategóriát, mely a hivatali, gazdasági, igazságügyi korrupciós bűncselekményeket és a feljelentési kötelezettség elmulasztását foglalja magába”.
Tehát olyan esetek is korrupciós ügynek minősülnek már, amelyek előtte nem – azaz nem a feltárás lett jobb, a nyomozók dolgoznak hatékonyabban, hanem a besorolás változott.
Megelőzés vagy szankció?
A hvg.hu által megkeresett jogászok, kriminológus szerint lényeges kérdés, hogy a Btk. szigorítására törekvő rendpárti kormány intézkedései, a szigorúbb fellépés hosszú távon javíthatja-e a közbiztonságot, elriasztja-e a lehetséges elkövetőket.
A rendpárti kormánnyal alapvetően nincs probléma, a gond az, ha rendpártiság ürügyén esztelen szigorításokat eszközöl egy kormány” – mondta a hvg.hu-nak Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője.
Örökös vita a jogászok között, hogy a bűncselekmények számának csökkentésében melyik a hatásosabb eszköz: a megelőzés vagy a szigorítás. Finszter Géza szerint bár 2010 óta a parlament minden évben módosította a Büntető törvénykönyvet, a szigorítás hatásai, a tendencia még nem láthatók. A kriminológus szerint leghamarabb öt év múlva lehet a következtetéseket levonni.
Hack Péter büntetőjogász a hvg.hu-nak azt mondta, a szigorítás nem feltétlenül eredményezi a bűnesetek számának csökkenését. Példaként az Egyesült Államokat említette: „Amerikában van halálbüntetés, ennek ellenére emberölések tekintetében az egyik legfertőzöttebb országnak számít”. A büntetőjogász szerint az elkövetések visszaszorításában nem játszik szerepet a büntetések súlyának növelése.
Bűnözők karjaiban köthetnek ki az eltűnt lányok
Ombudsman: a gyűlöletbűncselekmény legyen minősített eset
Varró Szilvia: Bándy Kata és a férfibűnözés
