A közleményben Szabó Máté ombudsman arra reagált, hogy vasárnapra virradóra a kaposvári zsidó temetőben ötvenhét sírt rongáltak meg ismeretlen tettesek; a ledöntött síremlékek ügyében rongálás miatt indított eljárást a rendőrség.

Az ombudsman emlékeztetett arra: legutóbb egy júniusi konferencián beszélt annak szükségességéről, hogy amikor a hatóság minősíti a bűncselekményeket az emberölés, a zaklatás és a rongálás eseteiben, akkor - ha van - tüntesse fel indítékként a gyűlöletmotívumot. A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésről a hivatalában rendezett tanácskozáson Szabó Máté felhívta a figyelmet: nemcsak a személyekkel szemben elkövetett, hanem a közösségek kollektív emlékhelyei és vagyontárgyai elleni bűncselekményeknek is lehet gyűlölet jellege.

Az új büntető törvénykönyv szövegezésével kapcsolatban a közleményben megjegyezték: a jogalkotó figyelembe vette a biztos több módosító ajánlását, például azt, hogy a gyűlölet-bűncselekmények előkészülete is legyen büntethető. Az ombudsman javaslata ellenére azonban a jogszabályban nem tüntették fel minősítő körülményként az elkövetés speciális, előítélet-motivált indokát az emberölés, a zaklatás és a rongálás tényállásai tekintetében.

Mint írták, az alapvető jogok biztosa attól tart, hogy a jogi szabályozás hiányosságai következtében a büntető-jogalkalmazási gyakorlat egyes bűncselekmények esetében nem mutatja ki önálló tényállás formájában a gyűlölet motívumot, elfedve ezáltal az ilyen indíttatású bűncselekmények társadalmi veszélyességét. A kaposvári rongálással kapcsolatban az ombudsman leszögezte: elítéli a temető meggyalázását.