Egy ügyes Btk-módosítás miatt javult a bűnügyi statisztika
Elégedetten nyugtázta a belügyminiszter a bűncselekmények számának jelentős csökkenését, amit a rendőrség eredményes munkájával kötött össze. Valójában apró Btk-módosítások vannak a háttérben: mintegy 81 ezerrel kevesebb okirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélést regisztráltak tavaly, mint 2012-ben. Ennek oka: az ellopott dokumentumokat már nem külön-külön bűncselekménynek számolják.
Nem a rendőrség kimagasló eredményének tulajdonítható a regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2013-ban, hanem egy jogszabály-módosításnak. Amennyiben valakinek több személyes iratát vagy több bankkártyáját ellopják, akkor ez az elmúlt évtől kezdve már egy ügynek számított, míg korábban ahány irat vagy bankkártya volt érintve, annyi eljárás indult.
A rendőrség jobban teljesít
A bűncselekmények száma 2010-ben 428 ezer volt, 2013-ra ez 358 ezerre csökkent. Kevesebb lett a közterületi bűncselekmény is: ez 115 ezerről 92 ezerre esett vissza, amit Pintér Sándor a Belügyminisztériumban megtartott évértékelő értekezleten egyértelműen az "állandó rendőri jelenléttel" kötött össze. A miniszter örömmel jelentette, hogy csökkent a rablások és a közlekedési bűncselekmények száma is.
A rendőrséget irányító Papp Károly országos főkapitány, szintén a statisztika a bűncselekmények számának hihetetlen, 20 százalékos csökkenését hangsúlyozta a Teve utcai rendőrpalotában megtartott évértékelő beszédében. A főrendőr szerint ez azt mutatja, hogy minden téren jobban teljesített 2013-ban az azt megelőző évekhez képest – legalábbis ez hangzott el az Országos Rendőr-főkapitányság szerdai évértékelő állománygyűlésén.
A tendencia a két szélső időpont között nem épp ilyen irányú volt. 2011-ben 451 371 bűntettet, 2012-ben pedig 472 236-ot regisztráltak – a Legfőbb Ügyészség 2012-re vonatkozó tájékoztatója szerint.
Elfelejtették megemlíteni
Arra azonban mind a belügyminiszter, mind Papp Károly elfelejtett kitérni, hogy a hatalmas csökkenés két bűncselekmény-kategóriában, az okirattal visszaélésben és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésben következett be, ami egy 2013. február 1-jével hatályba lépett jogszabály-módosítás eredménye. Addig, ha ellopták valakinek a pénztárcáját, és abban tartotta a személyi okmányait is, akkor a lopás mellett okirattal való visszaélés miatt is indíthattak eljárást, mégpedig annyit, ahány irat – igazolvány, lakcímkártya stb. – kötött ki a tolvajnál. A büntető törvénykönyv módosítását követően azonban egy lopás miatt ma már csak egyetlen eljárás indul okirattal való visszaélés miatt.
Ez a bűnügyi statisztikában jól látható változást eredményezett. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a hvg.hu-val azt közölte, míg 2012-ben 83 858 okirattal visszaélést regisztráltak, addig tavaly 14 863-t. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés miatt 2012-ben 17 587, az elmúlt esztendőben pedig 5 646 eljárást rögzítettek. Ezek alapján a összes bűncselekmények tekintetében mintegy 81 ezer ügyszám csökkentést eredményezett a jogszabály-módosítás.
Ebből is látszik, hogy nem túl szerencsés csak a bűnügyi statisztikával igazolni a nyomozó hatóságok eredményességét. Ezt a szempontot – mint arról már többször írtunk – évek óta rossznak tartják a szakemberek is, mondván, hamis adatok bevitelével, vagy ügyek nem megjelenítésével könnyen lehet kiváló teljesítményt mutatni a rendőri szervek munkájáról. Arról nem is beszélve, hogy egy több száz embert átverő csaló lefülelése több száz sikeres ügyként jelenhet meg a statisztikában.
A kilencvenes évek végén, 1998 és 1999 között például részben azért csökkenhetett 600 ezerről 505 ezerre az ismertté vált bűncselekmények száma, mert a rendőrség a bázisévben egy 80 ezer rendbeli csalássorozat minden egyes elemét külön vette figyelembe. A „trükközések” mellett a törvényi szabályozás is hozzájárult a bűnözés csökkenéséhez: 2000 márciusában 5001 forintról 10 001 forintra emelték fel a vagyon elleni bűncselekmények alsó értékhatárát. Hét évvel később pedig 20 ezer forintra nőtt a szabálysértési értékhatár, ma már pedig 50 ezer forint. Mindezeknek köszönhetően a „piti” ügyek kikerültek a rendőrség hatásköréből.
Az adattrükközés bírsággal sújtható |
Több tízezres nagyságrendben találtak hamis adatokat tavaly a rendőrségen bűnügyi statisztika kozmetikázására, a történtek miatt Hatala József akkori országos rendőrfőkapitány feljelentést is tett. Az ügyben 2011 végén csak alacsonyabb rangú rendőrök kerültek az ügyészség célkeresztjébe. Jelenleg a késedelmes vagy a hibás statisztikai adatszolgáltatás nem bűncselekmény, az elkövetője közigazgatási bírsággal sújtható. A kormányhivatalok által kiszabható bírság természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél 200 ezertől kétmillió forintig terjedhet. |