Beemelte Orbán Viktor maga mellé a párt legfőbb, a kormányra is hatással lévő döntéshozó testületébe első számú államtitkárát, Lázár Jánost. A párt a Millenáris Parkban tartotta XXV. kongresszusát, ahol a rezsicsökkentés mellett is hitet tettek. Kövér László körülírta a párt ellenfeleit (arctalan nagyhatalmak, brüsszeli bürokraták, '56 vérbe fojtóinak örökösei), Kósa Lajos meg az MSZP és a német nácik között talált párhuzamot.
A kongresszus egyik kulcskérdése volt, hogy a miniszterré előlépett Varga Mihály helyét ki kaphatja meg a Fidesz elnökségében. Miután a kongresszust megelőző héten nem érkezett rá jelölés, ezért a helyszínen derült ki csak, hogy Lázár János lehet a befutó, aki a jelöléshez megkapta a küldöttek támogatását. A kongresszust június 9-re tervezték, de az árvízi védekezés miatt szeptember végére kellett halasztani, a választások közeledtét pedig a pártvezetés arra használt, hogy a 2014-es voksolás tétjére hívja fel a figyelmet kampányeseménnyé változtatva a rendezvényt.
A kongresszuson megszületett eredmények alapján ismét Orbán Viktor válaszották meg a párt elnökének, Lázár János pedig bekerült az elnökségbe, ennek részleteiről itt olvashat.
Kövér nem hagyná, hogy haramiák prédája legyen az ország
A Fidesz a függetlenséget jelenti: 1989-ben az oroszokkal, most az arctalan nagyhatalmi kísérletekkel vagy a brüsszeli bürokratákkal szemben – ezzel a gondolattal állt a párt szombati kongresszusa elé Kövér László. A házelnök (és egyben a Fidesz választmányának elnöke) arról beszélt, hogy a nemzet, a szabadság, az 1000 éves hagyományaink, az európai civilizációs normák létéről vagy nem létéről szóltak a választások korábban is, és még inkább erről szólnak majd 2014-ben is.
Szerinte érdemes büszkének lenni arra, hogy miután 2002 után elcsalták voksolást, a Fidesz képes volt talpra állni, majd a szakadék széléről húzta vissza az országot, és végrehajtotta a rendszerváltás korrekcióját. Szerinte 2014-ben a posztkommunisták végső legyőzése lesz a fő kérdése. Az ő értékelése szerint a Fidesszel szemben most azoknak az örökösei állnak, akik 1956-ban vérbe fojtották a forradalmat, akik szétzüllesztik az országot, kiszolgálják az idegen hatalmakat, akik a gyűlöletre és "löttyös indulatokra" építenek, hazudnak, "háborús pszichózist" keltenek.
"Ne hagyjuk, hogy az ország ismét haramiák prédájává váljon" - mondta Kövér, aki abban bízott, hogy 2014-ben végre le lehet zárni a 20. századot. Azt mondta, a cél egy polgári Magyarország, amely saját tengelye körül forog, egy "magyar ország".
Pokorni: "nincs buzizás"
"Mit adott nekünk az Orbán-kormány" - idézte fel kedvenc filmjét, a Brian életét Pokorni Zoltán, aki szerint a kormány óriási eredményeket érte el, hosszas sorolva azokat a rezsicsökkentésről a határon túli magyarok szavazatáig. Viszont figyelmezetett, nincs behozhatatlan előny, sőt, eddig még a Fidesz nem tudta, hogyan kell kormányról nyerni választásokat, mert - mint felemlegette - 2002-ben sem sikerült.
Azt mondta, 900 ezer bizonytalan szavazó van Magyarországon, és felidézte, hogy a közvélemény-kutatók szerint 7 százalék az utolsó percben dönti el, kire szavaz. Hangsúlyozta, nem tudható előre, hogy a bizonytalanokat milyen impulzus kovácsolhatja egy tömbbé a bizonytalanokat, így senki sem engedhet meg magának becsmérlő, durva szavakat, önhittséget. "Nincs buzizás, nincs szinglizés, nincs zsidózás" - figyelmeztetett Pokorni, aki ennek alátámasztásához a pápát idézte. Szerinte a Fidesz Magyarország legnagyobb politikai ereje, de ez azt is jelenti Pokorni szerint, hogy ez a nagy közösség sokszínű, még "szökött SZDSZ-esek" is vannak a táborban. "Kíméletlenül határozottan kormányoztunk az elmúlt 3 évben" - mondta Pokorni, de szerinte most azt is be kell bizonyítani, hogy "képesek vagyunk kompromisszumot" kötni, "méltányosnak lenni".
Kósa egy náci-MSZP párhuzamot talált
"Az a jó, amit a B-közép szokott kiáltani: nézzetek a táblára" - kezdte Kósa Lajos, aki arra utalt, hogy a Fidesz 86 hónapja vezeti a közvélemény-kutatási listákat. 35 időközi önkormányzati választásból 30-at nyert a párt, közölte a Fidesz ügyvezető elnöke azt is hangsúlyozva, hogy az időközi országgyűlési választásokon viszont még ennél is sikeresebben szerepeltek, mindegyiken győztek.
Ezt követően Kósa is hosszan bírálta az elmúlt nyolc évet. Szerinte a szocialisták mindent elvettek az emberektől, amit csak találtak, ezzel szemben szerinte a Fidesz szinten tartotta a szociális támogatásokat, emelte a nyugdíjakat, közben "beindította a gazdaság szekerét". "Nem is tudom, hogy ez hogyan sikerült" - ironizált az alelnök, aki szerint a magyar emberek mégiscsak megértették, hogy mit akar a Fidesz az országgal csinálni, és így "együtt csodát tudtunk csinálni Magyarországon". Ezt követően a rezsicsökkentési aláírási kampány sikerét méltatta, hangsúlyozva, hogy 2,5 millió szavazatot sikerült összegyűjteni. Szerinte nem romantikus antikapitalista mentalitás jellemzi a Fidesz politikáját, hanem arról van szó, hogy nehéz helyzetben részt kell vállalnia a válságkezelésből. Szerinte már az is örömre ad okot, hogy "Magyarország picit jobban teljesít".
Kifejtette, hogy ő úgy látja, jobb ország lenne Magyarország, ha az ellenfél morális alapokon állna, majd arról kezdett beszélni, hogy az MSZP jogutódja az állampártnak, márpedig Németországban szerinte elképzelhetetlen lenne, ha a náci párt jogutódjai ülnének a berlini parlamentben. Szerinte azért kell "méretes zakót kapniuk" a szocialistáknak, mert soha többet nem lehetne egy posztkommunista párttal választásokat nyerni.
A politikának a has és a szív is fontos
"Magyarország történetének legnagyobb minisztériumát hoztuk létre" - mondta Balog Zoltán, az Emmi vezetője, aki hozzátette, csak az merészebb, aki őt magát ennek a minisztériumnak az élére állította. Szerinte még vannak a "hasmagyarok" és vannak "szívmagyarok", de szerinte ez egy hamis szembeállítás, bár a politikának a hasra - például a rezsicsökkentéssel - és a szívre is figyelni kell, de végső soron a cél, hogy a fő üzenetet a szívhez juttassa el a kormány. Fontos, hogy érezzék az intézkedések hatását, de egyben azt is, hogy számít rájuk a kormány és ők számíthatnak a kormányra, akkor is ha magyar, kisebbségi, roma, zsidó. Ezek a részek Balog szerint egy egészet, a nemzetet adják ki.
Majd megjegyezte, hogy minden fontos lépés, a köznevelés átalakítása (itt észrevételezte, Pokorni kifelejtette a sikerek közül ezt a területet), a hit- és erkölcstan tanítása, a felsőoktatás ügye, a mindennapos testnevelés bevezetése, ami szerinte léleknevelés is. Bejelentette, hogy 2014. január 1-től minden gyereket családhoz fognak juttatni, hogy akiket a "névleges szüleik" elhagytak, azok ne intézetekben nevelkedjenek. Beszéde végén azt mondta, hogy nem szabad, hogy a különféle csoportokat, például fogyatékosokat-épeket, szegényeket-gazdagokat szembefordítsanak Magyarországon.
Siker siker hátán - Varga szerint
„2010 óta bebizonyítottuk, hogy új irányt tudunk szabni a gazdaságnak” – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kongresszuson. Majd felsorolta a kormány eredményeit, számait a devizaadósság csökkentésétől az állampapírok sikerén keresztül az alacsony inflációig, az önkormányzatok terheinek átvételéig. Nőnek a beruházások, jó évet zárt a turizmus, már nem a bankok, nem a multik, nem az IMF a döntő, hanem „a magyar emberek hangja” – mondta Varga. A miniszter végül a "csak a Fidesz" jelszóval búcsúzott az elnökségi posztról.
Csontvázak a Honvédelmi Minisztériumban
Hende Csaba néhány Zuschlag Jánosról és Gyurcsány Ferencről szóló vicc után arról beszélt, hogy még most is dőlnek ki csontvázak a Honvédelmi Minisztérium szekrényéből. Azt mondta, talált olyan tanulmányt, amit 5 millió forintért egy hajléktalannal írattak. Ezt követően az intézkedéseket sorolta: újjáépítik a Ludovikát, a tisztképzést, jelenleg 5 ezer tartalékos katona van, 2010-ben csak 18 volt. A baloldalról azt mondta, karaktergyilkosságra készül, durva kampányra, de szerinte ha összetart a jobboldal közössége, akkor győzni fog.
Bürokratákkal vitatkoztak
"Nem az unió nemzeteivel, hanem a bürokratáival vitatkoztunk" - kezdte beszédét a parlamenti frakció vezetője. Rogán több példát hozott az Európai Unió szerinte vicces szabályaira, így felemlegette, hogy arra is van szabály, hogy még a banán keménységére, hosszára is volt előírására, sőt még azt is előírják, hogy egy tyúknak milyen területű, jellegű ólat kell építeni centiméterre meghatározva.
Szerinte nem minden ilyen szabály vicces, ráadásul egy sor szabályát különféle érdekek által vezérelve az EU be sem tartja - itt a cianidos technikák betiltását említette. Rogán azt mondta, két féle ország van az EU-ban: akik szabadon élnek, és akiket az uniós bürokraták irányítanak - az utóbbira példaként Görögországot hozta fel. Szerinte Magyarország nem hajolt meg szolgai módon, megadóztatták a bankokat és a multikat. Ezt követően azt mondta, Mesterházy és Bajnai ki akarja vezetni a bankadót, a hiányzó pénzt Rogán szerint a lakosságtól vennék el, például az adókedvezmények megszüntetésével. "Ez az eladósodás útja" - mondta a frakcióvezető. Ezt követően méltatta a kormány teljesítményét és újabb ígéreteket tett: novemberben újrakezdik a bankokkal való tárgyalásokat, egyre többen dolgoznak a közmunkaprogramokban, bevezetik a gyed-extrát.
Szerethető országunk lesz Navracsics szerint
"Az állam a maga gépezetével és a szürke ruhás gépészeivel nem is annyira érdekes" - kezdte előadását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ő is arról beszélt, hogy egy nagyon rossz állapotban lévő rendszert vett át 2010-ben. Szerinte az ország rossz mentális állapotáért sokszor a rossz minőségű közigazgatás, rosszul működő ügyfélszolgálatok a hibásak, mert az állampolgárok gyakran idegesek, ha a hivatalokkal kerülnek szembe. Hangsúlyozta, a kormányhivatalok , a járási hivatalok, a kormányablakok létrehozásával megteremtették az egyszerű ügyintézés alapját. Most ősszel folyatódik a rendszer továbbfejlesztése, hogy hétfőtől péntekig reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó egyablakos ügyintézés bevezetésével.
"Sok szemrehányást kaptunk gyakran önöktől is, hogy túl nagy a rohanás" - folytatta a beszédét megvédve az elmúlt 3 év gyors törvénykezését. Szerinte erre azért volt szükség, hogy 2014-ben a választópolgároknak egy hosszú listát lehessen átadni: "ezeket végeztük el". Azt mondta, Magyarország egy olyan szerethető ország lesz, ahol jó a hétköznapokban élni.
Gyurcsány és a "handabandázók" között
Semjén Zsolt is beszélt a kongresszuson, ahol azt fejtette ki, mit kell érteni nemzeti elkötelezettség alatt, hogy ne kövessünk el "antropológiai tévedést". Szerinte nem tagadható más nemzetek joga ahhoz, hogy nemzetek lehessenek - ezt sovinizmusnak nevezte -, ahogy az sem igaz, hogy a nemzet nem értékközösség, meg kell haladni - ez szerinte a liberálisok tévedése.
Szerinte a magyar állam célja kettős: hogy az emberek javát szolgálja - itt a rezsicsökkentést említette -, és hogy a nemzet fennmaradását biztosítsa. Szerinte a legjobb megoldás a teljes jogú állampolgárság biztosítása. Bejelentette, 513 ezer határon túli magyar kérte az állampolgárságot. Semjén is szidta az EU-t, arról beszélt, hogy a kormány nem Brüsszelnek, hanem a nemzetnek tartózik felelősséggel. A miniszterelnök-helyettes szerint "két pogány között" van a kormány: a Gyurcsány-félék - akik a 2004-es népszavazáskor szerinte a saját nemzetük ellen kampányoltak - és a "handabandázók" között, akik felelőtlenül nehezítik a külhoniak életét.
Semjén Zsolt után a Fidesz európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke Pelczné Gáll Ildikó beszélt arról, hogy a család olyan mint egy sátor, amit meg kell védeni a vihartól, és nem benzinnel lelocsolni, mint a szocialisták. Végül arról beszélt, hogy az EU, mint játékostársunk ne akarja megmondani, hogy sakktáblán hova tegyük a bábunkat.
Visszaadták a vidék tisztességét
"Hirtelen elvágták, csönd lett" - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki szerint a földtörvény és a földbérletek körüli viták kizárólag politikai viták voltak, amelyek a parlament nyári szabadságával véget értek. Szerinte az elmúlt 3 évben visszaadta a kormány a vidék, a "magyar táj" tisztességét. Hosszan beszélt arról, hogy a kormány fellépett a zsebszerződések ellen, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon.
"Nem akarunk értelmetlen szabályokat végrehajtani"
"Mindig vannak akadékoskodók, akik visszasírják a csendet" - mondta kongresszusi beszédében Szájer József, aki szerint Magyarország megküzd az érdekeiért a nemzetközi porondon is. Hosszan beszélt ő is arról, hogy a Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Tanács receptjeit nem jó követni. Fontosnak nevezte, hogy végre kikerült az ország a túlzott deficiteljárás alól. Szerinte Magyarország sikeresen védte meg az új alkotmányát az Európai Parlamentben, és többször bírálta a magyar kormánnyal vitában álló Viviane Reding európai biztost.
Azt mondta, nem adhatjuk fel a hagyományainkat, azokat nem lehet felolvasztani egy európai szuperállamban. "Nem unióellenesség, hogy nem akarunk értelmetlen szabályokat végrehajtani" - mondta Szájer, aki szerint a küzdelmeknek még nincs vége. A jövő évi országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választások tétje szerint az, hogy visszatérünk-e az önfeladáshoz - zárta a beszédét a Fidesz EP-képviselője.
"Elmúlt nyolc év"
A pártvezetők szónoklatai után Németh Szilárd, a rezsicsökkentés ügyével megbízott parlamenti képviselő beszélt az elmúlt nyolc év "bűneiről" - például szerinte Mesterházy Attila 15-ször szavazta meg a gázáremelést -, méltatta a kormány jó teljesítményét, hogy "több pénzt hagytak a magyar családoknál". Németh bejelentette, a rezsicsökkentés ügyében "el fognak menni akár a falig is". Megalkotják a profitot kizáró közműszolgáltatási törvényt, átírják az alkotmányt, bővítik a fogyasztóvédelem lehetőségeit, de arra számít, hogy nagy ellenállásba ütköznek majd, "igazi rezsiharc lesz".
Végül felolvasott egy politikai nyilatkozatot, melyet a kongresszus elfogadott ellenszavazat vagy tartózkodás nélkül. Ebben az szerepel, hogy nem engedik, hogy a brüsszeli bürokraták visszaéljenek a hatalmukkal, ellenállnak a bankok és a multik, illetve a velük szövetséges "bukott baloldal" nyomásának, és nem engedi visszafordítani a folyamatokat.
A Fidesz 25. kongresszusa
Bár nem erre készültek, izgalmakat is hozó kampánynyitó kongresszus tart szombaton a nagyobbik kormánypárt. Az eredeti várakozások szerint a fővárosi Millenáris Parkban megrendezett XXV. kongresszus a szokásos kétévenként tisztújításról szólt volna, azaz megerősítették volna tisztségében Orbán Viktor pártelnököt, és az alelnökök közül az újrázni akaró Pokorni Zoltánt, Pelczné Gáll Ildikót és az ügyvezető alelnököt, Kósa Lajost, illetve döntöttek volna a miniszterré előlépett Varga Mihály megüresedő helyéről. (A Fideszben javában zajló kampányelőkészületekről, a párt stratégiájáról itt olvashat.)
Ám június óta több változás is történt, melyek átírták az előzetes forgatókönyveket. A kongresszust június 9-re tervezték, de az árvízi védekezés miatt szeptember végére kellett halasztani. (Idén januárban a 4K! nevű szervezet törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az ügyészségen a Fidesz ellen, mert álláspontja szerint a kormánypárt megsértette a Polgári törvénykönyv azon passzusát, amely évenkénti kongresszust ír elő a pártoknak, viszont a Fidesz 2011-ben tartott ilyen utoljára.)
Miért nem jelölték korábban Lázárt? |
Míg 2011-ben különösebb izgalmak nélkül újraválasztották az elnökséget, most az egyik alelnöki poszt betöltése meglepetést tartogatott. Míg tavasszal fideszes források biztosra vették Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár megválasztását, a szombati kongresszust megelőző napokban hivatalosan nem is jelölték. A hvg.hu-nak több fideszes forrás is azt mondta, az elmúlt három hónapban Lázár sokat gyengült: nyilatkozataiban miniszterek munkáját bírálta, újból nekiment az Orbánnal jó viszonyt ápoló OTP-vezérnek, Csányi Sándornak, továbbá a közvélemény az ő nevéhez köti a tavasszal kirobbant trafikügyeket (a vonatkozó törvénynek ő volt a betrejesztője, majd módosítója). Hivatalosan meg nem erősített információink szerint sem pártszervezetek nem jelölték, sem ő maga nem jelentkezett be a tisztségre. A párt belügyeiről rendszerint jól értesült, a hivatalos irányvonalat jól ismerő Magyar Nemzet pénteken egyenesen arról írt, hogy Varga megüresedett helyére „több lehetséges jelölt neve is felmerült”, igaz, a napilap egyik nevet sem közölte. Ennek ellenére forrásaink úgy vélték, Orbán áldásával végül mégis Lázár lehet a befutó. Meg nem nevezett kormánypárti forrásokra hivatkozva a Népszabadság szerdán arról számolt be, hogy Lázárt a kongresszus helyszínén fogják jelölni, a hvg.hu forrásai szerint nem volt kizárható ki, hogy Orbán Viktor személyesen fogja ajánlja a küldöttek figyelmébe. „Ha belső kampányba kezd, akkor biztos magára haragítja az ilyen akciókat gyanakvással figyelő Kövért, de Viktor sem vette volna jó néven, ha a májusi ígéretében nem bízva gyűjtöget támogatókat” – magyarázta egy, az elnökségi munkára rálátó forrás, a többi alelnökjelölttel szemben Lázárnak miért kellett bevárnia a helyszíni jelölést. Forrásunk biztosra vette, hogy esetleg kevesebb szavazattal, de az államtitkár saját jogán is bejuthatna, ám szerinte ezzel azt üzente volna a pártvezetésnek, hogy önálló pólusképző erő akar lenni. Lázárt egy május végi elnökségi ülésen javasolták alelnöknek. A 444.hu-nak adott júniusi interjújában az államtitkár azt mondta, Orbán dobta be a nevét arra hivatkozva, hogy össze kell kapcsolni „a párt által képviselt politikai vonalat a kormány politikai vonalával”, és erre a feladatra egy hozzá lojális embert keresett. |
Vígszínházi bukta után kongresszusra
Az önbizalom amúgy nem hiányzott a kongresszus nyitányából, az elsőként felszólaló Tarlós István főpolgármester ugyanis buzdító kampánybeszédet mondott, amelyben - párton kívüliként - politikus többször tett hitet a Fidesz mellett, és emelte ki, mennyit köszönhet a főváros Orbán Viktornak.
Tarlós arról beszélt, hogy a baloldal és a "szélsőliberálisok" kritikus helyzetben lévő fővárost hagytak maguk után, arra lehetett számítani, hogy bármikor összeomlik a közlekedés. Megemlékezett arról is, hogy 2006 őszén "békés magyarok" ellen lépett fel a karhatalom. Szerinte a választások felé közeledve el kell gondolkodni azon, hogy "a lidérces évek visszatérjenek-e", vagy "kitartsunk 2010-es döntésünk mellett". Szerinte biztos, hogy a nép újra bizalmat szavaz majd Orbán Viktornak és a Fidesznek. Felemlegette, hogy a kormánnyal aláírt Budapest 21 megállapodás "szép reményeket" kelt, majd felidézte, hogy itt zajlott a Békemenet, miközben az ellenfelek "zaklató tüntetéseit" is tolerálni kell.
Ezt követően Kocsis Máté olvasta fel Wilfried Martens, az Európai Parlament elnökének levelét, aki méltatta a kormány gazdaságpolitikai eredményeit, hogy rendben tartották az államháztartást, visszafizette az IMF-hitelt, és figyelmeztetett: nem térhetnek vissza a "sötét idők", ezért 2014 sorsdöntő év lesz szerinte a Fidesz számára, de biztos benne, hogy a magyarok elismerik majd, hogy Orbán jól vezette az országot. A levél a Hajrá rá Magyarország, hajrá Fidesz, hajrá Viktor! buzdítással végződött.
A kongresszusra amúgy a szavazatszámláló bizottsága, Nagy Gábor Tamás szerint a 35 ezer párttagból 1691-en kaptak meghívót, és már nyitásra több mint 1200-an voltask jelen. (Plusz a vendégek, persze, köztük például a Vígszínházra pályázó Balázs Péter, és a József Attila Színház igazgatója, Nemcsák Károly is.)
Csányi: Lázár nem egyenlő a kormánnyal
Lázár János új "pártja"
