Adóhatósági teendőket is el kellett volna látni az ügyészség szerint a vesztegetési gyanúba keveredett rendőri vezetőknek, mert - mint az az érintettek előzetes letartóztatását elrendelő indítványából kiderül - terhükre rótták, hogy elmulasztották ellenőrizni V. László szórakozóhelyein a számlaadási kötelezettséget. Nem tudni, hogy az adóhatóság feladatait miért rendőrökhöz delegálná a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), és azt sem, hogy a debreceni szál, amely már tavasszal ismert lehetett a nyomozók előtt, eddig miért nem kapott nagyobb szerepet az ügyben.

Október 9-én ugyanis kilencre bővült a rendőri korrupciós ügy gyanúsítottjainak száma, miután a debreceni rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályvezetőjét, K. Gyulát, egy volt rendőrt, I. Andrást, és a KNYF szóvivője, Fazekas Géza által V. László debreceni helytartójának titulált H. Imrét is eljárás alá vonták. Az osztályvezető kivételével, aki bizonyos adatok lekérésével segítette elő azt, hogy V. László debreceni konkurenseinek működését akadályozzák, a többiek is a bűnszervezetbe tartoznak az ügyészség gyanúja alapján. A mindebben segítő K. Gyula ellentételezésként 2010 elejétől nagy értékű italokat, 2011 májusától havi százezer forintot fogadott el. Idén áprilisban pedig megkínálták őt kétmillió forinttal. Ez nem került hozzá – jegyezte meg lapunknak Fazekas Géza, hozzátéve, hogy a bűncselekmény a "kínálással" már megvalósult.

A vezető beosztású személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan elkövetett vesztegetéssel gyanúsított közrendvédelmi osztályvezető, viszont nem lett a bűnszervezet tagja. Érdekes, hogy K. Gyula esetében az ügyészség nem kezdeményezte az előzetes letartóztatást, ami a hvg.hu által megkérdezett volt nyomozók szerint arra utal, hogy a rendőr beismerő vallomást tett. K. Gyula azonban ennyivel nem úszta meg; október 9-én – mint azt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság lapunkkal közölte – felfüggesztették a beosztásából. A meggyanúsított személyek közül I. András és H. Imre egyébként az őrizetbe vételük előtt egy nappal szabadultak a debreceni Home diszkóban május 27-ére virradóan történt verekedés miatt velük szemben elrendelt előzetes letartóztatásból.

Miért vártak hónapokat a gyanúsítással?

Fazekas Géza tájékoztatása alapján idén áprilisban ajánlottak K. Gyulának kétmillió forintot V. László emberei. Erről nagy valószínűséggel tudnia kellett a hatóságoknak, hiszen a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján idén februárban kezdődött a nyomozás V. László és társai ügyében a KNYF-en. Ezért furcsa, hogy a debreceni rendőri vezetőt nem V. Lászlóékkal együtt gyanúsították meg, még a nyár elején, hanem most.

A számlaadási kötelezettséget is ellenőrizni kellett volna a rendőröknek?

Dudás Szabolcs

Az ezzel kapcsolatos találgatásokat valószínűleg tovább fokozza a hvg.hu azon információja, miszerint a meggyanúsított rendőri vezetők esetében már az eljárás elején megemlítette az ügyészség, hogy állításuk szerint Debrecenben olyan papírokat találtak, amelyek igazolják gyanújukat, hogy Hopka Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda speciális szervezett bűnözéses ügyekre szakosodott osztályának vezetője bizonyos információk lekérésével segítette V. László Hajdú-Bihar megyei embereit.

Általánosságok és furcsaságok

Az ügyben azonban mindezek ellenére az egyik védő, Zsurkán Béla, korábban a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az ügyészség gyanúsításával szemben nehezen tudnak védekezni, mert az csak általánosságokat tartalmaz. Ezt erősítette meg lapunknak a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt közrendvédelmi főosztályvezetőjének, Kalmár Tamás ügyvédje, Arató György is.

Arató György szerint az ügyben több furcsa dolog is van. „Az ügyfelem átszállítását a nyíregyházi bv-intézetbe és a többi gyanúsított szétszórását az ország különböző pontjain lévő börtönökbe, a nyomozó hatóság azzal indokolta, hogy V. László bizalmi emberét, a házi őrizetben lévő V. Istvánt az éjszaka császárának egyik embere megpróbálta befolyásolni.” Arató György azt sem érti, miért állítja azt az ügyészség, hogy többek között Kalmár Tamás a számlaadási kötelezettség ellenőrzésének elmulasztásával érte el azt, hogy V. László helyei hatalmas bevételre tegyenek szert.
 
„Ez az adóhatóság dolga, nem a rendőrségé” – mondta a védő. „Emellett párhuzam vonható az ozorai fesztivál és a rendőrségi korrupciós ügy között abban, hogy Ozorán feltűnőbben virágzott a drogkereskedelem, mint a budapesti szórakozóhelyeken, de ha a Hír Tv nem készít rejtett kamerás felvételeket, akkor minden folyt volna tovább.” Arató György elmondta azt is, további egyezés a két ügyben az, hogy amint az ozorai fesztivált nem volt joga a rendőrségnek bezáratnia, úgy Kalmár Tamásnak és a többi rendőrnek sem volt arra lehetősége, hogy szórakozóhelyekre kitetessék a zárva táblát.

A védő kitért arra, amit augusztus végén is megemlített lapunknak, miszerint a KNYF-re vezényelt rendőrök vesznek részt a nyomozásban. Szerinte nem szerencsés, ha rendőr vizsgálódik rendőrrel szemben, ezért kérte az érintettek kizárását az eljárásból. „A Központi Nyomozó Főügyészség és a BRFK között információáramlás van, amit az ügyészség tagad. Ugyanakkor érdekes, hogy amikor az eljárásban felmerült, hogy egy hivatásos korábban éjszakai helyeken portázott, akkor a rendőrség azonnal kirúgta az illetőt” – közölte Arató György.