Korrupciós ügy: taktikákat vet be az ügyészség?
A rendőri vezetők mellett alacsonyabb beosztásúak is érintettek lehetnek a korrupció gyanús ügyben – fejtette ki véleményét Kocsis Máté, a Nemzetbiztonsági Bizottságnak egyik fideszes tagja egy beszélgetés során. A védett tanúról szóló hírt, a hvg.hu által megkérdezett volt rendőrök úgy kommentálták, hogy ez ugyanolyan taktika lehet az ügyészség részéről, mint V. László bizalmi emberének házi őrizetbe helyezése.
"Meglepő lenne, ha a négy rendőri vezető mellett alacsonyabb rendfokozatú hivatásosok nem vettek volna részt abban a korrupció gyanús ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódik” – mondta Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke és a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja egy pénteken tartott beszélgetésen. Elmondta, az utóbbi bizottság a június elején indult büntetőeljárásról nem rég kapott egy szűk körű tájékoztatást.
Arról, ami ott elhangzott, azonban nem beszélhetett, mert az államtitoknak minősül. A sajtóban megjelent azon hírekről viszont, hogy a szórakozóhelyeken politikusok is mulattak és különböző rendezvényeket is tartottak, úgy vélekedett, hogy önmagában semmi kivetnivaló nincs benne. ,,Azt senki sem állíthatja, hogy aki valaha belépett ezekre a helyekre, az automatikusan érintett a korrupciós ügyben”.
A helyek üzemeltetőjéről, tulajdonosáról, az előzetes letartóztatásban lévő V. Lászlóval kapcsolatban pedig érdekesnek mondta azt, hogy a vállalkozó a 2011 januárjában történt West-Balkán tragédiáig olyan volt, mint egy fantom, vagyis, hogy kevesen ismerték, de annál többen beszéltek róla. A három halálos áldozatot követelő szerencsétlenség után viszont a nyilvánosság elé lépett, interjút adott, sőt megalapította a Biztonságos Szórakozóhelyekért Egyesületet is.
A korrupciós gyanú miatt indult eljárás
Ismert, másfél hónapja csattant a bilincs az éjszaka császárának tartott, negyven szórakozóhelyet üzemeltető, illetve tulajdonló V. László és bizalmi embere V. István kezén. A Központi Nyomozó Főügyészség az NVSZ által lefolytatott fél éves nyomozás alapján azzal gyanúsította őket, hogy rendőröket vettek meg azért, hogy a helyeken ne legyenek razziák, a konkurenseknél viszont annál inkább, továbbá, hogy a megvesztegetett rendőrök révén értesültek a szórakozóhelyekkel kapcsolatban megindult eljárásokról.
A V. Lászlóékkal kapcsolatban állt rendőrök jelenleg négyen vannak. Június 1-jén Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Főosztályának irányítóját és Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Irodának a szervezett bűnözés speciális ügyeivel foglalkozó osztályvezetőjét fogták el. Néhány nappal később pedig Hopka főnökét, az NNI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának vezetőjét, Gulyás Imrét, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Információs Főosztályának egyik felderítő nyomozóját vették őrizetbe vesztegetés gyanúja miatt.
Taktikázik az ügyészség?
A hat gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, de egyiküket, V. István egy hónap múlva házi őrizetbe került. A hvg.hu által megkérdezett volt és jelenlegi rendőrök egy része – az ügy jelentősége miatt név nélkül – azt mondták, hogy ez a fejlemény az egy taktika is lehet a Központi Nyomozó Főügyészség részéről, hogy megnézzék, ki lép kapcsolatba V. Istvánnal. Amennyiben így van, azt elhibázott lépésnek tartják, mert nyilván – mint közölték – V. László bizalmi emberével senki nem szívesen találkozik.
Az egykori és még aktív rendőrök többsége inkább annak tulajdonította a házi őrizet elrendelését, hogy a szórakozóhelyek irányításában részt vevő férfi, a gyanúsítottakra vallott, esetleg újabb embereket nevezett meg, akik esetleg később gyanúsítottak is lehetnek.
"Magyaros megoldás?"
A legfrissebb információk azonban nem arról szólnak, hogy a vesztegetési botrány gyanúsítotti köre bővült, hanem arról, hogy van egy védett tanú. A hvg.hu információi szerint valóban lehet olyan rendőr, aki még az eljárás elején munkatársai ellen vallhatott. Úgy tudjuk, ennek az ára az volt, hogy vádalkut köthettek, vagyis, neki nem kell számolnia semmilyen következménnyel. Az ellene indult eljárást ejtik azért, mert az övénél jelentősebb súlyú bűncselekményekről számolt be a hatóságnak.
A sajtóban megjelent hírek ugyanakkor nem csak vádalkuról szólnak, hanem arról, hogy az illető védett tanúként szerepel az ügyben. Neki – ha mindez igaz – olyan tényt vagy információt kell szolgáltatnia, amely más úton nem szerezhető be és az eljárás kimenetelére nézve lényeges, személyazonossága nem derülhet ki. A nyomozás lezárása után, a bíróságon sem kell megjelennie.
A hvg.hu által megkérdezett volt rendőr szerint, ha a védett tanúként szereplő férfi, jelenleg is ugyanott dolgozik, ahol korábban, akkor nehezen biztosítható számára védelem, főleg ha kiderül, hogy ő vallott az előzetesben ülő egykori kollégái ellen. Egy másik ex-rendőr ezt a helyzetet nem mondta szerencsésnek, mivel a védett tanút nem lehet az addigi környezetében meghagyni, hanem ki kell onnan emelni. Szerinte ez nem más, mint egy tipikusan „magyaros megoldás” az ügyészség részéről.