A földkerekség legjobb rendőre a V. László érdekeltségeivel kapcsolatos korrupciós ügy négy rendőr gyanúsítottja, mert manipulálni tudták az egész Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a Nemzeti Nyomozó Irodát, sőt az adóhivatalt, a munkaügyi főfelügyelőséget, a tűzoltóságot és az önkormányzatokat – mondta némi iróniával a hvg.hu-nak egy volt rendőr a több mint egy hónappal ezelőtt indult büntetőeljárásra vonatozóan. Szerinte az ügy abból a szempontból "leült", hogy nem történtek újabb gyanúsítások a Központi Nyomozó Főügyészség részéről.

Maga Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, bízik benne, hogy az alvilág a rendőrségen belül „nem jutott tovább azon a szinten, ameddig az ügyészségi eljárás már eljutott, és az ügy itt be is fejeződik. Ez azt is bizonyítja, hogy a rendőrség nem korrupt, csak volt néhány korrupt tagja”. A Népszabadságnak arról számolt be néhány napja, hogy a korrupciós ügy nyomozása során az abban érintett legmagasabb szintű vezetőkig elértek. Pintér Sándor szerint a beszerzett bizonyítékok alapján a gyanúsított rendőrök képesek voltak észrevétlenül megszervezni az őket lefizető vállalkozó érdekeltségeinek törvénytelen védelmét és akciókat indítani a konkurensek gyengítésére. Orbán Viktor kormányfő egyébként korábban, a június 24-i rendőrtiszt avatáson arról beszélt: vége a világnak, „amikor bárki azt gondolhatta, hogy a bűnözök összefonódtak a rendőrséggel”.

Taktika vagy újabb gyanúsítások előkészítése?

Ezt a véleményt osztotta Zsurkán Béla ügyvéd is, aki Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét, és Hopka Lajost, az NNI speciális ügyekkel foglalkozó egységének egykori irányítóját védi. „V. István házi őrizetbe helyezésével azt várjuk, hogy lesznek-e további gyanúsítottai az eljárásnak, vagy ami történt, az csak taktika az ügyészség részéről” – közölte.

Mint ismert, július 2-án a Központi Nyomozó Főügyészség javaslatára a bíróság V. László bizalmi emberét harminc napra házi őrizetbe helyezte. Az ügyészség szerint a korrupciós ügyben gyanúsított rendőrök V. Lászlótól V. István segítségével kapták a pénzt, amiért cserébe elintézték, hogy a vállalkozó érdekeltségein, leginkább óbudai és belvárosi szórakozóhelyein a hatóságok ne tartsanak razziákat, a konkurenseket viszont minél inkább ellenőrizzék.

Zsurkán Béla ügyvéd a hvg.hu-nak megerősítette a Magyar Nemzet információját, miszerint a Központi Nyomozó Főügyészség immár bűnszövetkezetben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítja védenceit, amit ráadásul vezető beosztású hivatalos személyként kötelességszegéssel, folytatólagosan és üzletszerűen tettek. Ezt ugyan még nem közölték vele hivatalosan, de az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló tárgyalásra benyújtott ügyészi indítványban már ez szerepelt.

„Ezzel az ügyészség nehéz mezsgyére lépett” – mondta Zsurkán, mert szerinte a vesztegetés bizonyítása is nehéz, az, hogy bűnszervezetben követték, el még bonyolultabb és összetettebb bizonyítást igényel. „Gulyás Imrét az ügyészek ismét meghallgatták, de ez még nem került szóba, ügyfelem vagyoni helyzetéről beszélt, és minden forinttal el is tudott számolni” – hangsúlyozta az ügyvéd. Gulyás Imre (aki információink egy nagy értékű ingatlanban lakik) "rengeteget túlórázott", és huszonötször kapott jutalmat soron kívüli előléptetése során, ami mind plusz összeget jelentett a fizetésén felül.

A másik gyanúsítottról, Gulyás Imre volt kollégájáról, Hopka Lajosról pedig azt mondta a jogi képviselő, hogy a túlórák és jutalmak mellett – mint megírtuk Hopka Lajos az év rendőre is volt – a Rendőrtiszti Főiskolán is tanított. Zsurkán Béla egyetértett egyébként a volt rendőr véleményével, mert szerinte is nehezen elképzelhető, hogy ez a négy rendőr manipulált egy egész testületet.

Szövetkeztek a gyanúsítottak?

Azt, hogy a gyanúsítások a bűnszövetkezetben való elkövetéssel súlyosbodnak várható volt, hiszen a néhány nap különbséggel elfogott és meggyanúsított rendőröket a nem vezető beosztású felderítő nyomozó kivételével, ugyanazzal gyanúsították meg, mégpedig vezető beosztású hivatalos személy által részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzetével visszaélve folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel. A vesztegetéséért önmagában is egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a minősítő körülmények (így az, ha hivatalos személy követi el, többször, vagyis folytatólagosan és üzletszerűen) növelik a kiszabható büntetést. Amennyiben pedig bűnszövetkezetben történik, a büntetési tétel mértéke a duplájára emelkedhet.

Többek között ezért mondták azt korábban a hvg.hu által megkérdezett rendőrök, volt rendőrök, hogy akár a tíz évet meghaladó szabadságvesztés kilátásba helyezésével könnyen megtörhették és rávehették V. László bizalmi emberét, V. Istvánt, hogy mindenről beszámoljon, esetleg terhelő vallomást tegyen a gyanúsítottakra, vagy másokra, akik még nem az eljárás érintettjei. V. Istvánt egyik ismerőse a hvg.hu-nak úgy jellemezte, hogy „nem konok csibész”. Neve elhallgatását kérő informátorunk ezért vélte úgy, hogy enyhébb büntetést ígértek az ügyészek a férfinak, vagy csalinak használják őt, hogy további embereket gyanúsítsanak meg az ügyben.