A szocialisták távolságtartóan, de az ellenségesség látszatát is elkerülve szemlélik Bajnai Gordon és a Milla násztáncát – az LMP ugyanakkor rá is mehet a Bajnai-ügyre; a zöld pártban minden jel szerint elkezdődött a végső leszámolás.
Az MSZP-ben egyelőre úgy látják, hogy Bajnai Gordon taktikai hibát vétett, amikor visszatérését egy olyan rendezvényen jelenti be, ahonnan a szocialisták szervezetként ki vannak tiltva. „Kérdés, hogy Gordon mit szeretne pontosan, ez ugyanis nem derült ki eddig. Kormányfőjelölt szeretne lenni? És kinek a jelöltje? A Milláé? A Milláé és az LMP-é? A teljes demokratikus ellenzéké? Ez utóbbiból kihagyná az MSZP-t, amely nem csupán a legerősebb ellenzéki párt, de jelenleg az egyetlen, a Fidesz legyőzésére önmagában is képes formáció Magyarországon? De ha nem akarja kihagyni a szocialistákat, miért egy, önmagát az MSZP-vel szemben meghatározó szervezet nagygyűlésén tér vissza?” – foglalta össze kérdéseit egy vezető szocialista politikus.
Az MSZP-ben úgy látják, alapvető értelmiségi tévedés, hogy a jobboldalon jó másfél évtizede messiásként kezelt Orbán Viktorral szemben egy hasonló, karizmatikus tulajdonságokkal rendelkező „baloldali vezér” kiállításával lehet fölvenni a harcot. „Bajnait messiásként kezeli a baloldali-liberális értelmiség jelentős része, de egyrészt erre a szerepre Gordon alkalmatlan, másrészt Gyurcsány Ferenc rövid pályafutása bebizonyította, hogy a baloldalon nem messiásra, hanem kormányképes alternatívára van szükség” – mondta a hvg.hu-nak egy veterán szocialista.
Az MSZP-ben arra számítanak, hogy a Békemenet megszervezésével a nemzeti ünnep a Fidesz és az ellenzék közötti erőpróbává válik, amelyből a szocialisták nem jöhetnek ki rosszul. Az MSZP elnöke az ellenzéki tüntetés támogatására kérte a szocialistákat, pártként ugyanakkor az MSZP nem vesz (a szervezők döntése értelmében nem is vehet) részt a rendezvényen.
Más helyzetben
A szocialisták helyzete kényes az október 23. előtti időszakban, de korántsem fenyegeti őket olyan fajta veszély, mint az LMP-t. Az MSZP-vezérkar egyelőre távolságtartással és óvatosan kezeli a Milla és Bajnai közös produkcióját, ügyelve arra, hogy kitérő választ adjanak a közös ellenzéki/önálló szocialista kormányfőjelölt személyét firtató kérdésekre. „Gordon kapkodni kezdett, de nekünk semmi okunk nincs rá, hogy emiatt mi is kapkodjunk” – foglalta össze a helyzetet egy szocialista pártvezető.
Mégis: Orbán Viktor számára súlyos presztízsveszteség lenne, ha az ellenzék október 23-án nagyobb tömeget tudna az utcára vinni, mint a jobboldal, ami önbizalommal töltheti el a legnagyobb ellenzéki párt támogatóit is, hiszen az időközi választásokon aratott MSZP-s győzelmek után újabb bizonyíték születik arra, hogy a Fidesz nem verhetetlen. Ha viszont a Milla tüntetésén részt vevők száma a Békemenet résztvevőinek száma alatt marad, az nem az MSZP kudarca lesz, hanem a szervezőké és nem utolsósorban Bajnai Gordoné.
„Nagyon érdekes, hogy Orbán Viktor ezen a napon olyan szereplőkkel fog harcolni, mint Bajnai, a Milla és a Békemenet eredeti célpontja, az IMF, akik valójában nem az igazi ellenfelei” – mondta már idézett MSZP-s forrásunk, aki szerint a szocialistáknak most érdemes mértéktartóan, minden demokratikus ellenzéki erő felé nyitottan fogadniuk a Milla környékén történteket, „és semmiképpen nem nagyképűsködni és emberkedni, hanem kivárni a Bajnai-Milla nász végeredményét, nem elfelejtve, hogy 25 százalékos támogatottságával az MSZP, és nem az LMP-Milla-Szolidaritás-4K egyveleg a vezető ellenzéki erő”. „Nekünk nem vezért kell kínálnunk Magyarországnak, hanem programban és szervezettségben kell jobbnak lennünk a Fidesznél” – foglalta össze a helyzetet több, egymástól függetlenül megszólaló szocialista vezető.
Nagy dilemma
Az LMP számára viszont szinte megoldhatatlan dilemmát jelent Bajnai megjelenése. Az ellenzéki pártban ugyanis néhány hónapja egy úgynevezett harmadik pólus tervét szövögették, amelyben az LMP mellett a Milla, a szakszervezeti aktivisták által létrehozott Magyar Szolidaritás Mozgalom és a 4K! nevű törpepárt alkotna új „politikai közepet”, amely reményeik szerint képes lenne átnyúlni a régi szekértáborokon is.
Az ellenzéki erők valamilyen együttműködésének kérdése már tavaly is felvetődött, de az LMP január végi kongresszusán végül olyan döntés született, hogy nem vesznek részt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Úgy tudjuk, akkoriban – bár a párt hivatalos retorikájában az együttműködés szükségességét hangsúlyozta – az MSZP részéről több informális jelzés is érkezett a „zöldekhez”, hogy egyáltalán nem bánják, ha távol maradnak, így legalább nekik is van indokuk nem egy asztalhoz ülni Gyurcsánnyal.
A határozat januárban úgy szólt, hogy az „LMP a programját azokkal a civil és szakmai szervezettekkel, parlamenten kívüli mozgalmakkal, pártokkal kívánja megvitatni, amelyek maguk is tiszta lappal igyekeznek hozzájárulni az országunk megújulásához, és az Orbán-kormány kritikája mellett, hozzánk hasonlóan, napirenden akarják tartani a hozzá vezető út kritikáját is”, illetve „olyan politikai erőkkel tudjuk elképzelni az együttműködést, akik maguk is tiszta lappal igyekeznek hozzájárulni az országunk megújulásához”. Így afféle természetes szövetségesként tekintett mindenki a pártban a Millára és a 4K-ra.
Bár egyeztetések folytak a szervezetek közt, az együttműködésnek eddig kevés szemmel látható eredménye volt. Egyetlen kivétel, hogy Baján, az október 28-i időközi önkormányzati választáson az LMP és a Szolidaritás közös jelöltet indít (az MSZP viszont önállóan indul). Ebbe a még éppen csak formálódó együttműködésbe trappolt bele Bajnai Gordon, amikor úgy döntött, a Milla rendezvényét választja visszatérésének bejelentéséhez.
Mi lesz utána?
Az LMP vezetői persze nem a hvg.hu szerdai cikkéből értesültek Bajnai visszatéréséről, információink szerint legalább három hete tudták, mire készül a volt kormányfő, Schiffer András, Jávor Benedek és Karácsony Gergely pedig többször is találkoztak Bajnaival. Schiffer szeptember végén a hvg.hu-nak már arról beszélt: nem támogat semmiféle olyan együttműködést, „amelyet az elmúlt 20 év bármelyik miniszterelnöke vezet, ide értve Bajnai Gordont is”. A pártban ugyanakkor vannak, akiknek erről nem ennyire határozott az álláspontjuk, nekik valószínűleg kissé korai lehetett Bajnai bejelentése, hiszen így könnyen az a látszat keletkezhet, hogy a volt kormányfő a Milla partnere, ez a helyzet kényelmetlen lehet a múlt kormányoktól szintén távolságot tartani igyekvő LMP-nek.
A hvg.hu LMP-s forrásai szerint Bajnai fellépése erősen megosztja a pártot, ez látszott a szeptemberi frakcióvezető-választáson is, amelyen Jávor Benedek egyetlen szavazattal győzött Schifferrel szemben. Szerdán este például a választmány tagjai (ők 13-an a párt legfontosabb döntéshozói) késő estig tárgyaltak arról, hogy a párt hivatalosan csatlakozzon-e a Milla október 23-i demonstrációjához. A vitát végül elnapolták, Jávor szerint valószínűleg péntekre születhet meg a döntés. A párt általunk megkeresett képviselői közül senki sem akart még csak háttérben sem beszélni az ügyről, mondván ez a választmány hatásköre, de úgy tudjuk, a frakcióban és a választmányban tapasztalható többségi vélemény nem feltétlenül ugyanaz: míg a képviselőcsoportban többen is lennének, akik el tudnának képzelni valamilyen együttműködést Bajnaival, a választmányban könnyen kisebbségbe szorulhat ez az álláspont.
A forrásaink szerint a dilemma sokkal mélyebb, mint azt a sajtóban időnként leegyszerűsítik: nem Schiffer és Jávor személyes ellentétéről van szó, hanem elvekről és a párt hosszú távú politikai stratégiájáról. Kissé leegyszerűsítve az egyik szélen azok állnak, akik megtartanák a párt önállóságát, a másik szélen azok, akik szívesen látnának egy szélesebb ellenzéki együttműködést, köztük pedig ott a párttagság, akik valahol a két végpont között ingadoznak.
Bajnai fellépése nem jött jól azoknak, akik összefogásba vinnék a pártot: az önállóságot hangoztatók érvelhetnek ugyanis azzal, hogy Bajnai épp akkor volt miniszterelnök, amikor megalakították az LMP-t, hogy leváltsák a régi rendszert. A volt miniszterelnök ráadásul nyitva hagyja a lehetőségét annak is, hogy a Milla köré csoportosulók egy napon összefogjanak az MSZP-vel, amit viszont a párt többsége biztosan elutasít.
A párt szövetségi politikájáról csak a november közepén esedékes kongresszus fog dönteni, amelynek konkrétan ki kell majd mondania, kivel lehet, és kivel nem együttműködni. A hvg.hu forrásai szerint ma még megjósolhatatlan, hogy mi lesz a végeredmény - lesz addig néhány időközi választás is –, de forrásaink nem tartják elképzelhetetlennek, hogy komoly sértődésekhez vezet majd a döntés, és akár pártszakadás is bekövetkezhet.