„Viktor ebben is voluntarista. Ha úgy látja, hogy kis kockázattal megvalósítható, akkor bele fog állni az ügybe” – mondta a hvg.hu-nak az egyik, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő, a párt elnökségi döntéshozatalára rálátó fideszes forrás, hogyan viszonyul a vezetőség az előzetes választási regisztráció bevezetéséhez. Információink szerint a vita még nincs lezárva, de a Fidesz-elnökség többsége támogatná, hogy a következő választásokon csak azok tudjanak szavazni, akik előzőleg – egy-két hónappal a voksolás előtt – jelezték a hivataloknak a választási szándékukat.

Az ötlet nem új, az Index tavaly októberben írt arról, hogy az elnökség megvitatta ezt a felvetést. Ám a december 23-án a parlament által megszavazott, az Országgyűlés létszámát 199 főre csökkentő, egyfordulós rendszert bevezető, a választókerületeket jelentős mértékben átrajzoló – kritikusai szerint a Fidesznek kedvező – új választási törvénybe az ötlet nem került be. Erre azért nem volt szükség, mert a választások lebonyolításának szabályait tartalmazó sarkalatos választási eljárási törvény kidolgozása átcsúszott az idei évre. Lázár János a hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvény elveit a jövő heti ülésén vitatja meg a Fidesz elnöksége, a parlament pedig ősszel szavazhat a 2014-ben már érvényes új eljárási szabályokról. Ekkor vitatják meg azt a felvetést is, mellyel Orbán Viktor állt elő a Fidesz múlt heti választmányi ülésén, hogy a pártok 2013-2014-ben ne kapjanak állami támogatást.

Információink szerint az elnökség választott tagjai közül szinte biztosan támogatja az ötletet a pártelnök és Pokorni Zoltán, de így gondolkodik a választmányi elnök, Kövér László is. Az egyik befolyásos fideszes politikus szerint Orbán abban az esetben vállalná az ügyet a nagy nyilvánosság előtt, ha a párt választási és kampányszakértői olyan megoldással állnának elő, ami nem túl kockázatos a pártra nézve, és ki tudnának alakítani egy hatékony, jogilag megalapozott eljárási rendszert. (Orbán Viktor további választójogi ötleteiről itt olvashat.)

„Műveltségi cenzus”

Az elnökségnek tavaly Orbán Viktor dobta be, de az új választási rendszer kialakításával tavaly megbízott Áder János ellenezte, és a testületben nagy vita alakult ki róla – beszélt az ügy előzményeiről egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás. Úgy tudjuk, az ügy január-februárban elült, ám forrásunk szerint a választási eljárásról szóló vita során újból végig fogja elemezni az elnökség. Bár a kormányzati politikus szerint Orbán akkoriban támogatta az elképzelést – az elnökség többször megtárgyalta –, az ötlet nem a pártelnök fejéből pattant ki, vagy a tanácsadói körből, vagy az elnökség valamelyik tagjától származik, aki nem akart előhozakodni vele.

Orbán Viktor - nem ő találta ki, de támogatja

Túry Gergely

A párt elnökségi döntéshozatalára rálátó fideszes forrás szerint az ötlet mellett korábban leginkább a populizmus és a negatív kampány elleni érvek fogalmazódtak meg. A kormánypárt több vezető politikusa ugyanis úgy véli, hogy az előzetes regisztráció bevezetésével nem azok döntenék el a választás eredményét, akik a közélet iránt nem igazán érdeklődnek, csak valótlan ígéretekkel, vagy a lejárató, a másik felet besározó kampánnyal lehet őket kimozdítani otthonról.

Egy másik forrásunk szerint ezzel a megoldással a láncszavazásoknak is elejét lehetne venni, azaz annak, hogy a pártok, vagy közeli szervezetek buszokkal szállítsák voksolni a híveseiket. „Többek között annak vége lenne, hogy kisebb ajándékokkal, ételosztással vegyék rá a szegényebb, megtéveszthető rétegeket az utolsó pillanatban a voksolásra” – mondta az egyik, az ötletet támogató fideszes forrás. Ugyanakkor elismerte, hogy az előzetes regisztráció egy „finoman bújtatott műveltségi cenzus lenne”.

Korábban a bizonytalanok döntöttek

A 2010-es választásokat megelőzően rendszerint az utolsó pillanatban, az addig magukat bizonytalannak való szavazókon dőlt el a végeredmény. 2006-ban a Medián 3 ezer fő megkérdezésével végzett, a HVG megbízásából készített felmérése szerint a teljes szavazókorú népességben 19, a részvételüket biztosra mondók között 10 százalékot tettek ki a bizonytalanok, akik még két héttel a voksolás előtt sem tudták megmondani, hogy melyik párt listájára akarnak szavazni. Hasonló adatokat mutatott a Tárki mérése is: egy hónappal a 2006-os választások előtt a Fidesz 27, az MSZP 33 százalékon állt, és a válaszadók 34 százaléka bizonytalan volt. A választási hónapban 20 százalékra zsugorodott a bizonytalanok tábora, amiből főleg a 39 százalékos népszerűséget elérő MSZP tudott profitálni a mérések szerint.

Véget vetnének a választópolgárok etetésének

HVG Archív

Négy évvel korábban – amikor az előrejelzések a kormányon lévő Fidesz várható győzelmével számoltak – még ennél is nagyobb volt a bizonytalanok tábora. Akkor a Medián szerint a teljes szavazókorú népesség 24, a részvételüket biztosra mondók 15 százaléka volt bizonytalan a pártválasztást illetően. A Tárki a 2002-es választások előtt 30 százalékot mért a Fidesznek, az MSZP-nek csak 24-et, miközben a bizonytalanok arányát 37-re tette. Végül a hajrában az MSZP fordítani tudott, legalábbis az előzetes mérésekhez képest: a szocialisták 42 százalékot, a Fidesz 41 százalékot kapott az első fordulóban.

2006-ban két héttel a voksolás előtt a Medián szerint fej-fej mellett volt a két nagy párt, az utolsó hetekben ugyanis a felmérés szerint a Fidesz újabb támogatókat szerzett, így a szocialistákhoz hasonlóan 35 százalékuk volt. Végül az MSZP 43,2-öt, a Fidesz 42 százalékot szerzett. 2010-ben lényegesen változott a helyzet, hiszen ekkor már csak az volt a kérdés, hogy tud-e kétharmadot szerezni a Fidesz-KDNP pártszövetség.

Tehát a 2010-es voksolást megelőző két országgyűlési szavazáson – amikor két nagy párt határozta meg a politikai életet – a közvélemény-kutatásokban magukat bizonytalanok határozták meg a végeredményt. A legfrissebb felmérések szerint a teljes népesség 38-40 százalékának „nincsen pártja”, ugyanakkor a biztos szavazók körében a Fidesz toronymagasan, 20 százalékkal vezet az MSZP előtt.

Tovább drágulna a kampány

„Ebben komoly kockázat is van: erős kormányellenes hangulat esetén hogyan győződ meg a választóidat, hogy menjenek el és regisztráltassák magukat hónapokkal a választások előtt?” – mondta az egyik, az ötlettel egyébként szimpatizáló fideszes forrás.

Egyébként most is létezik regisztráció, de a névjegyzék összeállítása automatikusan történik, amit a helyi választási iroda vezetője állít össze a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartása, továbbá a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. Ezt meg is lehet nézni a polgármesteri hivatalban a választások előtt, hogy ellenőrizni lehessen, senki nem maradt ki. Ennek alapján ellenőrzik a szervek az urnához járulók választójogosultságát, ennek alapján tudják kiszűrni a többször szavazni próbálókat.

Orbán szavaz a 2009-es EP-voksoláson - 2014-ben regisztráltatnia kell magát?

Stiller Ákos

Ugyanakkor az előzetes regisztráció sem ismeretlen: 2006 óta a kisebbségeknek, nemzetiségeknek előre fel kell vetetniük magukat egy külön névjegyzékbe, ha a kisebbségi önkormányzati választáson részt akarnak venni. Ezt azzal az indokkal vezette be 6 évvel ezelőtt a parlament, hogy ki tudják szűrni azokat, akik nem tartoznak az adott kisebbséghez, de mégis valamilyen előny reményében indulnak, szavaznak. A decemberben elfogadott új választási törvény szerint a nemzetiségeknek 2014-ben jelezniük kell azt is, hogy pártra vagy valamelyik kisebbségi önkormányzat listájára akarnak szavazni. A nyilvántartásba vételi kötelezettség oda vezetett, hogy jóval kevesebben regisztráltak, mint amennyi a felmérések, kutatások szerint az egyes kisebbségek lélekszáma. (A Széll Kálmán-terv 2.0 szerint 750 ezerre tehető a romák lélekszáma, ehhez képest 2010-ben 133 ezren jelentkeztek, ami akkor is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a lélekszám nem azonos a választásra jogosultak számával.)

Ugyanakkor a határon túli magyar állampolgároknak szintén regisztrálniuk kell, de ez csak technikai követelmény: ők egyéni jelöltekre nem voksolhatnak, csak pártokra, és viszonylag kevés adat áll még rendelkezésre (nincs lakcímkártyájuk).

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint az előzetes regisztráció – minden választópolgár számára kötelezővé tett – bevezetésével jelentősen drágulna a kampány, pedig a Fidesz pont az egyszerűbb és olcsóbb választási rendszerre hivatkozva törölte el a második fordulót. László szerint így ismét két egymást követő kampány lenne, hiszen a pártoknak ösztönözniük kell majd a választóikat a regisztrációra, majd a voksoláson való részvételre is.

Az ötletet ellenző egyik fideszes választási szakértő szerint egy ilyen lépés nagy lehetőséget adna az éles elvi ellentétek miatt megosztott ellenzéki erőknek, hogy közösen léphessenek fel a kormánypártok ellen. „A Fidesz el akarja venni a szavazati jogod, lépj ez ellen! Ez jelentős mozgósító erővel bírna” – magyarázta a politikus, milyen fordulatot hozhat az előzetes regisztráció bevezetése.

„Nyugati hörgés”

Még csak egy ötlet szivárgott ki, „Nyugaton máris hörögnek” – mondta az egyik, neve elhallgatását kérő kormányzati szakember, aki szerint komoly felháborodás várható külföldön, ha a rendszert Magyarország bevezeti.

Szerdán Magyarországra érkezik a Velencei Bizottság, amely most a decemberben elfogadott választási törvényt fogja vizsgálni. Karácsony Gergely, az LMP korábbi kampányfőnöke februárban levélben fordult a Bizottsághoz, melyben az előzetes regisztrációt is kifogásolta. A szervezet ugyan ezt nem ellenzi, de a 2002-es ajánlásában leszögezte, hosszú időt kell biztosítani a regisztrációhoz, valamit garantálni kell, hogy azok is felkerüljenek a listára, akik valamiért nem regisztráltak vagy lemaradtak.

A hvg.hu-nak több kormányzati politikus is azt mondta, szerintük a pártok állami támogatásának megvonását és az előzetes regisztrációt legalább akkora cirkusz követheti majd, mint a tíz- és százmilliós bírságokat kilátásba helyező médiatörvényt követte 2011-ben.