A hvg.hu információi szerint Tarlós István főpolgármester és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még a héten egyeztet a BKV hosszú távú finanszírozásáról. A koncepció nagyjából kész, a jövő héten a kormány elé terjesztik. Úgy tudjuk, négy-öt javaslatot tekintve van egyetértés a felek között. Azt egyelőre nem tudni, a jövőben a kormány vagy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) lesz-e a közösségi közlekedés megrendelője. Úgy tudjuk, a kormány a működtetésből ki akar szállni, csupán a fejlesztésekhez járulna hozzá.
A hvg.hu információi szerint Tarlós és Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár várhatóan még a héten egyeztet a végleges koncepcióról, amelyet a jövő héten terjesztenének a kormány elé. Úgy tudjuk, négy-öt olyan javaslat van a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a főváros által benyújtott koncepcióban, amelyre rábólintana a kormány. Mint korábban megírtuk, a dugódíj és az elektronikus jegyrendszer bevezetését már korábban támogatta a kormányoldal.
Tarlós István főpolgármester kedden úgy nyilatkozott: a napokban megállapodhat a kormány és a főváros a BKV hosszútávú működési feltételeiről. A finanszírozási koncepció elfogadása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy új, az uniós normáknak megfelelő közszolgáltatási szerződést kössenek az április 30-án lejáró helyett. Tarlós szerint a határidő lejárta előtt megszülethet a végleges közszolgálati szerződés.
Arra a kérdésünkre, miszerint a kormány biztosítja-e a szükséges plusz bevételi forrást a főváros számára a BKV működtetéséhez, városházi forrásunk úgy nyilatkozott: „elmozdulás történt az ügyben”. Hozzátette, hogy szó sincs új adó bevezetéséről.
A koncepcióban szerepel olyan javaslat is, amely a meglévő adók növelésével és egy részének átcsoportosításával biztosítana pluszbevételt a főváros számára. A Századvég koncepciójában javasolták például az iparűzési adó emelését, a különbözetet pedig közösségi közlekedési adó formájában a BKV-ra fordítanák. Felmerült az a javaslat is, hogy az szja-befizetésekből nagyobb arányban részesülhessen a főváros, illetve a jegyáremelés is szerepelt, bár a főváros korábban ettől elzárkózott.
Azt több forrás is megerősítette, hogy a kormány hosszú távon ki akar szállni a BKV működtetéséből. Egyelőre nem tudni, a jövőben ki lesz a közösségi közlekedés megrendelője, a kormány vagy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), utóbbi a valószínűbb.
Kormánypárti oldalról elhangzott az is, hogy a jövőben a kormány csak a fejlesztésekhez biztosítana forrást. „Ha a kormány ki akar maradni a finanszírozásból, akkor 70-80 milliárd forinttal több forrást kell találni, és attól a szolgáltatás minősége még nem fog változni” – mondta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, az MSZP alelnöke, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője ezzel kapcsolatban.
Az egyeztetéseken Vargán és Tarlóson kívül Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára vett részt.
A kabinet március végén döntött arról, hogy a BKV a fővároson keresztül megkapja az állami garanciát a hiteleihez. Ezt követően a főpolgármester megállapodott a BKV-nak több mint 60 milliárd forintot hitelező kilenc bank vezetőjével is, így a hitelek refinanszírozhatókká válnak.