2012. február. 12. 15:28 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 12. 14:49 Itthon

Tizenhárom jégtörő véd a jeges árvíztől

A Tisza és a Duna jeges árvíz elleni védelmét összesen 13 jégtörőhajó biztosítja a kiszolgáló hajókkal együtt - derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleményéből.

A Duna változatlanul erősen zajlik, csak a bősi tározótér felett van összefüggő álló jég, mintegy 17 kilométer hosszban. A budapesti szakaszon partközelben található még nyílt víz, de a folyó 80 százalékán közel teljes a jégborítás, ami folyamatosan vonul le. A Tisza teljes hazai szakaszán kisebb megszakításokkal áll a jég, vastagsága általában 10-25 centiméter közötti, de helyenként eléri a 35 centimétert is.

A közlemény kitér rá, hogy a Duna és a Tisza mellékfolyóin az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok jégvastagsága kismértékben tovább nőtt (15-30 centiméter). A jégzajlás miatt korábban kialakult jégtorlódásokat is folyamatosan figyelemmel kísérik, de ezek beavatkozást egyelőre nem igényelnek.

A két folyón összesen 13 jégtörőhajó biztosítja a jeges árvíz elleni védelmet, a kiszolgáló hajókkal együtt. A 13 hajóba beletartozik az a négy is, amelyek szombaton illetve vasárnap kezdték meg a munkájukat a déli határ alatti szerb-horvát közös Duna szakaszon. Az OVF már korábban közölte, hogy a hajók a jégtörést a Magyarországon elrendelt III. fokú készültség keretében, magyar irányítás alatt végzik.

A közlemény arra is kitért, hogy a déli országrész és Vukovár közötti mintegy 100 kilométeres szakaszon több olyan jégdugó kialakulására alkalmas hely van, amelyek elzáródása esetén kialakuló árvíz elsődlegesen magyar, de szerb (bal parti) és horvát (jobb parti) területeket is fenyeget. Magyarország érdekelt abban, hogy ezen a kritikus szakaszon szükség esetén jeget törjön, különösen azért, mert két déli szomszédja nem rendelkezik ilyen technikával - hangsúlyozza közleményében a  főigazgatóság.

 

 

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.